Az elmúlt években, évtizedekben jelentősen megélénkült a gyerekirodalmi könyvpiac, köszönhetően az új kiadók (a jól ismert Móra mellett a Csimota, Pagony, Cerkabella, Kisgombos stb.) megjelenésének, valamint az elismert és kiváló (korábban főként felnőtteknek író) szerzők gyerekkönyves debütálásának. A kiadványok esztétikai kialakítását a neves illusztrátorok, kimagasló képzőművészek munkája is alapvetően határozta meg. A nagyszámú, nyelvileg-poétikailag és képi világát tekintve egyaránt rendkívül igényes kötet pedig egyre nagyobb érdeklődést váltott ki mind az olvasóközönségből, mind a szűkebb szakmai közegből. A tudományos érdeklődés hatására a gyerekirodalom területén is megindult a professzionalizálódás, amelynek eredménye különböző konferenciák („…kézifékes fordulást is tud”: Konferencia 2015–2016 gyerekkönyveiről [2016]; Kortárs gyerekirodalom a mai magyar iskolában [2017]), tematikus lapszámok (pl. Parnasszus 2015/2; Híd 2015/11; Alföld 2016/9; Studia Litteraria 2019/1–2; Prae 2019/2), tanulmánykötetek (Lovász Andrea, Felnőtt gyerekirodalom: Tanulmányok, kritikák és majdnem lexikon, Bp., Cerkabella, 2015; Mesebeszéd: A gyerek- és ifjúsági irodalom kézikönyve, szerk. Hansági Ágnes, Hermann Zoltán, Mészáros Márton, Szekeres Nikoletta, Bp., FISZ, 2017; „…kézifékes fordulást is tud”: Tanulmányok a legújabb magyar gyerekirodalomról, szerk. Hansági Ágnes, Hermann Zoltán, Mészáros Márton, Szekeres Nikoletta, Balatonfüred, Balatonfüred Városért Közalapítvány, 2018), szervezetek (HUBBY, a Gyermekkönyvek Nemzetközi Tanácsának magyar tagozata; Károli Gáspár Református Egyetem Gyerek- és Ifjúsági Irodalmi Kutatócsoport), felsőoktatási képzés (KRE Gyermek- és ifjúsági irodalom szakirányú továbbképzési szak) és különböző programok (kerekasztal-beszélgetések, vitafórumok stb.) formájában vált láthatóvá.