Fogarasi Katalin, Ittzés Dániel, Mány Dániel (szerk.)

Tudásmegosztás, információkezelés, alkalmazhatóság I.

Nyelvhasználat


A terminus megközelítései és értelmezése a lexikai szemantikában

A terminus fogalmát többféle nézőpontból lehetséges megközelíteni. A terminus definíciója és meghatározása, felismerésének szempontjai a terminológiai iskolák és irányzatok központi kérdése (lásd pl. Bessé et al. 1997, Cabré 1998, L’Homme 2005, 2020, Sager 1998, Arntz et al. 2021, magyarul pl. Tamás 2014, Fischer 2018; magam is több írásomban foglalkoztam a kérdéskörrel, lásd pl. Fóris 2020). A Glossary of terms used in terminology alapján „a terminus egy vagy több szóból álló lexikai egység, amely egy meghatározott tárgykörön belüli fogalmat jelöl” (Bessé et al. 1997: 156).1 A terminusok jelölője lehet nyelvi jel (lexéma), vagy akár más jel (pl. szám, számsor, képlet, piktogram) is, de a nyelvészet elsősorban a lexéma alakban megjelenő terminusokat tanulmányozza. A lexikai szemantika felől nézve a terminus fogalmának meghatározása elválaszthatatlan a szó fogalmának meghatározásától; a szóról pedig tudjuk, hogy nyelvenként és nyelvészeti irányzatonként más és más a meghatározása, vagyis a szó fogalma nem univerzális. A szófogalomhoz hasonlóan a terminus meghatározása sem tekinthető univerzálisnak. A terminus meghatározásánál fontos, hogy ne a helyesírási konvenciók vagy a morfológiai szabályok befolyásolják, hogy mely egységet tekintjük egy terminusnak, hanem a jelentést tekintsük elsődlegesnek. „Alakilag tehát a terminus egy meghatározott tárgykörön belüli fogalmat jelölő lexéma, szám, jel, vagy ezek kombinációja, vagyis olyan, morfológiailag heterogén összetételű elemeket nevezünk terminusnak, amelyek pragmatikailag hasonló funkciót töltenek be a szakmai kommunikációban” (Fóris 2020: 26). A terminusoknak ez a meghatározása lehetővé teszi, hogy a nyelvi jelölők eltérő helyesírási konvenciói ne befolyásolják a terminusnak tekintett egységet; például az alábbi egységeket mind terminusnak tekintjük, habár van köztük egy ortográfiai szóból, két ortográfiai szóból és szószerkezetből álló egység is: headlight, head light (’fényszóró’); master cylinder pressure sensor power supply failure (’főfékhengernyomás-érzékelő tápellátási hiba’).

Tudásmegosztás, információkezelés, alkalmazhatóság I.

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2024

ISBN: 978 963 664 091 0

A XXIX. Magyar Alkalmazott Nyelvészeti (MANYE) Kongresszust Tudásmegosztás, információkezelés, alkalmazhatóság címmel 2023. március 17-én és 18-án szervezte meg a MANYE és a Semmelweis Egyetem Szaknyelvi Intézete. A Szaknyelvi Intézet a MANYE-hoz hasonlóan az alkalmazott nyelvészeti megközelítést és kutatásmódszertant használja. Tudományos tevékenységének középpontjában az egészségügyi kommunikáció, az egészségtudományi terminológia, fordítás és tolmácsolás, valamint az orvosi szaknyelvek kutatása és oktatása áll (https://semmelweis.hu/szaknyelv/). E témakörök különösen aktuálisak az elmúlt éveket meghatározó egészségügyi válsághelyzetek miatt, ezért a Szaknyelvi Intézet kutatóinak előadásai jól illeszkedtek az alkalmazott nyelvészet többi területéről származó, új kutatási eredményeket bemutató tudományos előadások sorába. A kongresszussal kapcsolatos információk elérhetőek a MANYE weboldaláról (www.manye.hu) vagy közvetlenül a kongresszus honlapján: https://semmelweis.hu/szaknyelv/manye-xxix/. A tudományos eseményt az Akadémiai Kiadó és a Tempus Közalapítvány szponzorálta.

Hivatkozás: https://mersz.hu/fogarasi-ittzes-many-tudasmegosztas-informaciokezeles-alkalmazhatosag-i//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave