Az ipar 4.0 (rövidítése: i4.0) az ipar új korszakának az elnevezése. Emellett az elterjedt elnevezés mellett több, párhuzamosan használt néven is emlegetik ezt az új korszakot, például Smart Industry (okos ipar), Smart Manufacturing (okos gyártás), másutt pedig negyedik ipari forradalom (lásd pl. Ászity–Dömötör 2019, web2). Az ipar 4.0 gyökeres változásokat hozott és teljesen új fejezetet jelent az emberi fejlődésben. Jellemzői a fizikai, a digitális és a biológiai világ egyesítése, önálló elemzésre és munkára képes intelligens gépek és technológiák használata, valamint a technológiák fúziója. Az ipar 4.0 három fő alkotóeleme: az IoT (Internet of Things, dolgok internetje), a CPS (Cyber-Physical Systems, kiberfizikai rendszerek – a valós és virtuális valóság integrációja) és a Smart Factories (okos gyárak) (Ászity–Dömötör 2019). Új eszközei többek között a közvetítők nélküli tranzakciók lebonyolítására alkalmas blokklánc technológia; az információtechnológia segítségével összegyűjthető óriási adatmennyiség, a Big Data; valamint a mesterséges intelligencia (AI), amely a nagy mennyiségű adat feldolgozásában és a döntési folyamatban tud segítséget nyújtani (Horváth 2019). Ezzel együtt jelentősek a társadalmi, politikai, gazdasági változások is, a valós világ kiterjesztése virtuális világokra (pl. Metaverzum). A vállalatok, az ellátási láncok, a szolgáltatások (pl. üzleti, banki, zenei), az oktatás, az egészségügy stb. digitális átalakulása is folyamatos változásokat jelent. Mivel ezek a korszakos változások nemcsak az ipar területét érintik, a „4.0” elnevezést más területeken is átvették: például üzlet 4.0, dokumentáció 4.0, minőség 4.0. (Megjegyzem, hogy egyesek már az ipar 5.0 megjelenését emlegetik, bár ezalatt nem egy új ipari forradalmat értenek, hanem az ember és az intelligens gépek partnerségét, az emberi tényező bevitelét az ipari automatizálásba.)