Fogarasi Katalin, Ittzés Dániel, Mány Dániel (szerk.)

Tudásmegosztás, információkezelés, alkalmazhatóság I.

Nyelvhasználat


Kulináris receptek vizsgálata

A kulináris recepteket viszonylagos stabilitásuk (Görlach 2004) alkalmassá teszi arra, hogy koronként vagy kultúránként vizsgálhassuk, összehasonlíthassuk őket. A szakácskönyv- és receptszövegeket többféle szempontból, például műfajként lehet elemezni. A műfaj olyan konvencionálisan szabályozott struktúrájú nyelvi eseménytípus, melynek struktúráját egy közösség hozta létre egységes célok megvalósításának érdekében (Swales 1990, Szitó 2006). Biber–Conrad (2019: 2; Szitó J. – Albert V. ford.) szerint amikor egy szövegre műfajként tekintünk, azokra „a konvencionális struktúrákra összpontosítunk, melyek teljes szöveget hoznak létre”1: így például arra, hogyan kezdődik, vagy miként tagolódik egy recept. A dialektusokhoz hasonlóan ezek a műfaji jellemzők is gyakran „inkább konvencionálisak, mint funkcionálisak”2 (Biber–Conrad (2019: 7; Szitó J. – Albert V. ford.). Todorov (1990: 19) szerint bizonyos műfajok intézményesülnek egy társadalomban, s ezáltal annak szemléletét is kódolják. A műfajok ezért – a társadalmi igényeknek megfelelően – változnak is az idők során (Taavitsainen 2001: 89, Alonso-Almeida 2018: 70). Habár szakácskönyv- és receptszövegeink minden bizonnyal elsődlegesen funkcionális átalakuláson mentek keresztül az elmúlt évszázadokban, s lettek olyanok, mint manapság, hiszen alapjában véve étel vagy más dolog elkészítésére adott utasítások, instrukciók (Taavitsainen 2001, Kuna 2016), formájuk a helyi közösség normái szerint is alakult, s egy adott időszakban kultúrkörönként ez helyi viszonyokat tükrözhet. Így a 20. század elején és közepén, a globalizáció jelenlegi szakasza előtt, amikor az írásbeli nyelvezet leginkább kezdett elválni a szóbelitől (Biber–Conrad 2019), világszerte más kialakulási fázisban lehettek a receptek, változékonyság jellemezhette őket.

Tudásmegosztás, információkezelés, alkalmazhatóság I.

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2024

ISBN: 978 963 664 091 0

A XXIX. Magyar Alkalmazott Nyelvészeti (MANYE) Kongresszust Tudásmegosztás, információkezelés, alkalmazhatóság címmel 2023. március 17-én és 18-án szervezte meg a MANYE és a Semmelweis Egyetem Szaknyelvi Intézete. A Szaknyelvi Intézet a MANYE-hoz hasonlóan az alkalmazott nyelvészeti megközelítést és kutatásmódszertant használja. Tudományos tevékenységének középpontjában az egészségügyi kommunikáció, az egészségtudományi terminológia, fordítás és tolmácsolás, valamint az orvosi szaknyelvek kutatása és oktatása áll (https://semmelweis.hu/szaknyelv/). E témakörök különösen aktuálisak az elmúlt éveket meghatározó egészségügyi válsághelyzetek miatt, ezért a Szaknyelvi Intézet kutatóinak előadásai jól illeszkedtek az alkalmazott nyelvészet többi területéről származó, új kutatási eredményeket bemutató tudományos előadások sorába. A kongresszussal kapcsolatos információk elérhetőek a MANYE weboldaláról (www.manye.hu) vagy közvetlenül a kongresszus honlapján: https://semmelweis.hu/szaknyelv/manye-xxix/. A tudományos eseményt az Akadémiai Kiadó és a Tempus Közalapítvány szponzorálta.

Hivatkozás: https://mersz.hu/fogarasi-ittzes-many-tudasmegosztas-informaciokezeles-alkalmazhatosag-i//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave