MeRSZ online
okoskönyvtár
Több száz tankönyv egy helyen.
Online. Bárhol. Bármikor.
Tudásmegosztás, információkezelés, alkalmazhatóság I.
Nyelvhasználat
Függelék. Önállóan összeállított kérdéssor adatközlőim hovatartozásának, a görög és a magyar nyelvhez való viszonyuk feltárása, valamint a letelepedési körülményeik feltérképezésére
- Mikor került Magyarországra, avagy hazánkban született-e?
- Mi volt az oka a család bevándorlásának?
- Kétnyelvű szülőktől származik-e?
- Milyen a családon belüli konstelláció (melyik szülő milyen anyanyelvű)?
- A mindennapi élet különböző színterein melyik nyelv a domináns (melyiket használja gyakrabban)?
- Mikortól kezdte meg a görög nyelv elsajátítását hazánkban?
- Párhuzamosan történt-e a két nyelv elsajátítása, vagy egymásra épülten (az egyik korábban történt)?
- Konzekvensen betartották a szülők az „egy szülő – egy nyelv” viszonyt (a görög szülő csak görögül beszélt-e, a magyar szülő csak magyarul)?
- Görög kisebbségben nevelkedett-e (szórvány görög kisebbségben)?
- A családon kívül részt vett-e görög nyelvű oktatásban iskolai keretek között (óvoda, általános iskola, nyelvtanfolyam)?
- Milyen sűrűn használja a görög nyelvet (milyen beszédhelyzetben, kivel, milyen helyszíneken)?
- Tartja-e a kapcsolatot görög kisebbségű honfitársakkal vagy görögországi görögökkel (rendezvények, ünnepek, rokonság)?
- Melyik nyelv használatában érzi biztonságban magát?
- Amennyiben tudatos a kódváltása, mi sarkallja rá, hogy magyar nyelvről görögre váltson?
- Mennyire tartja magát görögnek Magyarországon (tartja-e az ünnepeket, szokásokat, vallást gyakorol-e)?
- Érzi-e a görögökre jellemző túlfűtöttséget, tüzes vitákat, ugratásokat, ellenkezést a saját beszédében?
- Tudatosan szocializálták-e önt erre, vagy automatikusan hozta a családjából (a szülők tudatosan nevelték-e önt az ilyen stílusú beszédre, vagy ezt tapasztalta otthon)?
- Magyarnak vagy görögnek vallja-e inkább magát?
- Mennyire érzi magát kirekesztettnek a hazánkban (érték-e inzultáló megjegyzések, kiközösítések)?
- Könnyű volt-e asszimilálódni (könnyű volt-e beilleszkedni a magyar társadalomba, és elsajátítani az itteni értékeket)?
Tartalomjegyzék
- Tudásmegosztás, információkezelés, alkalmazhatóság • I. Nyelvhasználat
- Impresszum
- A sorozatszerkesztő előszava
- A szerkesztők előszava
- Plenáris előadás
- Brassai-előadás
- Szaknyelvi utazás Csanyik-völgytől Szilícium-völgyig. Szaknyelvkutatás és -oktatás öt évtized tapasztalatai alapján • Kurtán Zsuzsa
- 1. Előszó
- 2. Bevezetés
- 3. Nyelvek és tudományterületek határán (1971–1981)
- 4. A szaknyelvek rétegzettsége (1981–1991)
- 5. Szaknyelvi komponens a nyelvtanárképzésben (1991–2001)
- 6. Szövegnyelvészeti és nyelvoktatás-fejlesztési kutatások (1999–2012)
- 7. A magyar jogi nyelv korpusznyelvészettel támogatott leírása (2014–2023)
- 8. Összegzés
- Irodalom
- 1. Előszó
- Szaknyelvi utazás Csanyik-völgytől Szilícium-völgyig. Szaknyelvkutatás és -oktatás öt évtized tapasztalatai alapján • Kurtán Zsuzsa
- Nyelvhasználat
- Külföldi oktatók és kutatók interkulturális tapasztalatai Magyarországon • Bajzát Tünde
- Angol és magyar fül-orr-gégészeti leletek strukturális és terminológiai összehasonlító elemzése dokumentációs készségek oktatásához • Császár Judit1 – Molnár András2 – Fogarasi Katalin1 – Barta Andrea1
- Kulcsszavak és terminusok vizsgálata a REAL repozitóriumának anyagán – pilotkutatás • Dodé Réka
- Nyelvi originalizmus a nyelvi tanácsadás gyakorlatában • Domonkosi Ágnes
- A májjal kapcsolatos érzékszervi észleletek terminológiája 19. századi és jelenkori kórboncolási jegyzőkönyvekben • Ittzés Dániel1 – Szabó Mária1 – Zalatnai Attila2 – Fogarasi Katalin1
- Hát ugye egyébként szerintem, avagy diskurzusjelölő-társulások mint egyéni beszédjellemzők a kriminalisztikai azonosításban • Markó Alexandra1, 2 – Főző Eszter1 – Gráczi Tekla Etelka2, 3
- Szuggesztív kommunikációs technikák használata a terhesambulancián • Marthy Annamária
- A mozaikszó mint az információmegosztás eszköze és gátja • Murányiné Zagyvai Márta
- A tájszótárak alkalmazási lehetősége az anyanyelv-pedagógiában • Pál Helén
- Nyelvhasználat és nyelvi vélekedések Szegeden és környékén. Egy kutatási program bemutatása • Sinkovics Balázs
- „A modort hol tanították neked?” Facebook-hozzászólások nyelvhasználati „jótanácsai” • Sólyom Réka
- 1. Bevezetés
- 2. A kutatás korpuszának és módszertanának bemutatása: a nyelvhasználat kritikai megközelítése Facebook-kommentekben
- 3. Elemzések: prototipikus csoportok a nyelvhasználat kritikai megközelítésében
- 3.1. Kommunikációs, pragmatikai jellemzőkre vonatkozó általános hozzászólások
- 3.2. Kioktató, megszégyenítő jellegű hozzászólások
- 3.3. A szövegértés hiányára vonatkozó negatív megjegyzések
- 3.4. Helyesírási hibák javítására irányuló hozzászólások
- 3.5. Idegen eredetű szavak használatát kifogásoló hozzászólások
- 3.6. A szakember (nyelvész, író, tanár) / nem szakember tevékenységére vonatkozó hozzászólások
- 3.1. Kommunikációs, pragmatikai jellemzőkre vonatkozó általános hozzászólások
- 4. Összegzés, következtetések
- Irodalom
- A tegező és a nemtegező nyelvhasználat jelenkori gyakorlatának megítélése egyetemi oktatók és egyetemi hallgatók körében • Szekrényesné Rádi Éva
- „Hát nem minden recept egyforma?” Századközepi angol és magyar kulináris receptszövegek összehasonlítása • Szitó Judit – Albert Viktória
- Az identitástudat, a kódváltások és a szintaktikai hibák vizsgálata egy görög–magyar kétnyelvű korpuszban • Ürmösné Simon Gabriella
- 1. Bevezető
- 2. A kutatás módszere
- 3. Hovatartozás, identitástudat és a kísérletben részt vevő egyének
- 4. Szintaktikai hibák
- 5. Kódváltások és statisztikáik
- 6. Diszkusszió
- 7. Következtetések
- Irodalom
- Függelék. Önállóan összeállított kérdéssor adatközlőim hovatartozásának, a görög és a magyar nyelvhez való viszonyuk feltárása, valamint a letelepedési körülményeik feltérképezésére
- 1. Bevezető
- Ápolási dokumentáció a korszakváltás határán. Áttérés az elektronikus dokumentációra • Vágási Tünde1 – Gyenes Gábor1 – Lengyel Ingrid3 – Fogarasi Katalin1– Patonai Zoltán2 – Varga Éva Katalin1
- Metafora és képiség a tüdő elváltozásainak leírásában • Varga Éva Katalin1 – Végh András2 – Fogarasi Katalin1
Kiadó: Akadémiai Kiadó
Online megjelenés éve: 2024
ISBN: 978 963 664 091 0
A XXIX. Magyar Alkalmazott Nyelvészeti (MANYE) Kongresszust Tudásmegosztás, információkezelés, alkalmazhatóság címmel 2023. március 17-én és 18-án szervezte meg a MANYE és a Semmelweis Egyetem Szaknyelvi Intézete. A Szaknyelvi Intézet a MANYE-hoz hasonlóan az alkalmazott nyelvészeti megközelítést és kutatásmódszertant használja. Tudományos tevékenységének középpontjában az egészségügyi kommunikáció, az egészségtudományi terminológia, fordítás és tolmácsolás, valamint az orvosi szaknyelvek kutatása és oktatása áll (https://semmelweis.hu/szaknyelv/). E témakörök különösen aktuálisak az elmúlt éveket meghatározó egészségügyi válsághelyzetek miatt, ezért a Szaknyelvi Intézet kutatóinak előadásai jól illeszkedtek az alkalmazott nyelvészet többi területéről származó, új kutatási eredményeket bemutató tudományos előadások sorába. A kongresszussal kapcsolatos információk elérhetőek a MANYE weboldaláról (www.manye.hu) vagy közvetlenül a kongresszus honlapján: https://semmelweis.hu/szaknyelv/manye-xxix/. A tudományos eseményt az Akadémiai Kiadó és a Tempus Közalapítvány szponzorálta.
Hivatkozás: https://mersz.hu/fogarasi-ittzes-many-tudasmegosztas-informaciokezeles-alkalmazhatosag-i//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero
gomb segítségével választhatsz, hogy fejezetről fejezetre lapozva vagy inkább folyamatosan görgetve olvasnád-e a könyvet.
