1.2.1.4. A big data és a közösségi média integrációja (a 2010-es évek elejétől)

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
A 2010-es évek elejétől kezdődően a turizmus újabb digitális mérföldkőhöz érkezett. A közösségimédia-platformok tömeges elterjedése – élükön a Facebookkal, az Instagrammal, a TripAdvisorral és a YouTube-bal – alapjaiban változtatta meg azt, ahogyan a turisztikai élmények keletkeznek, kommunikálódnak és értékelődnek. Míg korábban a turisztikai marketing elsődleges eszközei a szolgáltatók és desztinációk által készített promóciós anyagok voltak, addig ebben az új korszakban a felhasználók által generált tartalmak (User-Generated Content – UGC) váltak az információszerzés és befolyásolás meghatározó forrásává (Nguyen et al. 2023).

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
A potenciális utazók egyre inkább más utazók értékeléseire, fényképeire, videóira és személyes beszámolóira hagyatkoztak az utazási döntések meghozatala során. E tartalmak hitelessége, személyessége és aktuális jellege olyan megbízhatósági dimenziót adott a turisztikai tájékozódásnak, amelyet a hivatalos marketingkommunikáció önmagában már nem tudott biztosítani. A TripAdvisor értékelései, az Instagramon megosztott helyszíni fotók, a YouTube-on elérhető vlogok és a Facebook-bejegyzések egyszerre váltak inspirációs forrássá és döntést befolyásoló tényezővé. Az élmények közösségi megosztása szinte az utazás szerves részévé vált, és ezzel megnyílt az út az élményközpontú turizmus dominanciája előtt.

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
Ezzel párhuzamosan a turizmus egy másik kulcsterülete, a stratégiai tervezés és döntéshozatal is jelentős átalakuláson ment keresztül. A digitális interakciók és az online tevékenységek hatására hatalmas mennyiségű adat keletkezett, amelyeket megfelelő elemzési módszerek alkalmazásával a turisztikai szervezetek és szolgáltatók stratégiai erőforrásként kezdtek használni. A big data megjelenése lehetővé tette, hogy a desztinációk valós időben nyomon kövessék a látogatók mozgását, viselkedését, preferenciáit és elégedettségi szintjét (Lu & Stepchenkova, 2015) (7. ábra).
 

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
8. ábra. Turizmus az adat és élmény korában: a közösségi média és a big data szerepe a turizmus digitális ökoszisztémává válásában
Forrás: Saját összeállítás és szerkesztés
 

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
A különféle forrásokból – mobilalkalmazásokból, közösségi médiából, foglalási platformokról, szenzoros infrastruktúrából vagy éppen online visszajelzésekből – származó adatok integrálása és elemzése révén a turisztikai szolgáltatók képessé váltak a keresletvezérelt, rugalmas szolgáltatásfejlesztésre. Ahelyett, hogy előre meghatározott, sztenderd ajánlatokat kínálnának, egyre inkább a valós, mérhető igények alapján optimalizálják szolgáltatásaikat. A big data eszköztára lehetővé tette a célcsoportok pontosabb szegmentálását, a dinamikus árképzést, az élményút (customer journey) finomhangolását, valamint a desztinációk erőforrásainak hatékonyabb menedzsmentjét is (Rafael & Pires, 2021).

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
A big data tehát nem csupán egy technológiai újítás, hanem új működési paradigma lett a turizmus számára. A stratégiai tervezésben, a promócióban, a termékfejlesztésben és a látogatói élményformálásban egyaránt meghatározóvá vált az adatokra alapozott gondolkodásmód. Ez a szemléletváltás hozzájárult a turizmus versenyképességének növeléséhez, miközben új kihívásokat is felvetett – különösen az adatvédelem, a technológiai egyenlőtlenségek és a digitális függőség területén.

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
Összességében a közösségi média és a big data együttesen új korszakot nyitottak a turizmus történetében: a látogatói élmények már nemcsak megélt, hanem megosztott élmények lettek, az adatok pedig nemcsak háttérinformációk, hanem stratégiai alapok. A turizmus ebben az új környezetben interaktív, személyre szabott és valós idejű rendszerként működik, ahol a látogatók aktív résztvevői, sőt alakítói is a desztinációk működésének.
 

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
4. táblázat. Az okos turizmus turizmustörténeti előzményei és szakaszai
Időszak
Fő fókusz
Technológia
Felhasználói élmény
1950–1990
Infrastruktúra, tömegturizmus
Offline, analóg
Fizikai élmény, hagyományos tájékozódás
1995–2005
Digitális hozzáférés, online foglalás
Internet, OTA-k
Direkt foglalás, ár-összehasonlítás
2005–2015
Mobilélmény, valós idejű reagálás
Okostelefon, GPS, appok
Interaktív, dinamikus program
2010-től napjainkig
Big data + közösségi validáció
AI, közösségi média, adatbányászat
Személyre szabott, adatalapú turizmus
Forrás: Saját összeállítás és szerkesztés
 
Menü