Wen és munkatársai (2023) az AR/VR-technológiák kulturális örökségturizmusban betöltött szerepét vizsgálták, és megállapították, hogy az ilyen alkalmazások nem csupán növelik az élmény értékét, hanem hozzájárulnak a kulturális tanuláshoz és az emocionális elmélyüléshez is. Az AR/VR által biztosított interaktivitás és narratív élmény erősíti a látogatói bevonódást, miközben az autenticitás és a helyi identitás új formában jelenik meg.

Az élmény dimenzióinak átalakulása szorosan összefügg az MI és a big data használatával. A személyre szabott ajánlórendszerek és chatalapú asszisztensek révén az utazók prediktív és kontextusfüggő információkat kapnak, az okos rendszerek így proaktívan reagálnak az utazói preferenciákra, csökkentik a kognitív terhelést, és fokozzák az elégedettséget (Danyi et al., 2020).

Ezzel párhuzamosan az okos attrakciók koncepciója is megjelent: Wang és szerzőtársai (2016) empirikus vizsgálatukban azonosították azokat a fő tényezőket, amelyek meghatározzák a látogatók elégedettségét az okos turisztikai helyszíneken. Ilyenek például a „smart information system” (okos informatikai rendszerek), az „intelligent safety” (okos biztonság), a „smart sightseeing” (okos látnivalók, városnézés), az „e-commerce integration” (az e-kereskedelem integrációja) és a „virtual tourist attraction” (virtuális turisztikai vonzerő) elemei. A kutatás bizonyította, hogy az okos technológiák által támogatott élmény dimenziói közvetlenül befolyásolják a turisták érzelmi bevonódását és lojalitását.

A digitalizáció tehát nemcsak új eszközöket, hanem új értékrendet is hozott: az okos turista az adatot, a személyreszabhatóságot és a részvételt értékeli leginkább. Az élmény egyre inkább adatvezérelt társas interakció, amelyben a felhasználói élmény a szolgáltatás minőségének fő indikátora.