Csapó János: Az okos turizmus rendszere és működése
›
1. Az okos turizmus megjelenése, helye és szerepe a modern turisztikai folyamatokban
›
1.2. Az okos turizmus kialakulásának és fejlődésének története
›
1.2.1. Az okos turizmus kialakulásának turizmustörténeti előzményei és szakaszai
›
1.2.1.1. A klasszikus turizmus kora (az 1950-es évektől a 1990-es évek végéig)

1.2.1.1. A klasszikus turizmus kora (az 1950-es évektől a 1990-es évek végéig)

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A második világháborút követő időszak a turizmus történetében korszakos jelentőséggel bírt. A gazdasági újjáépítés, a középosztály megerősödése, valamint az ipari és technológiai fejlődés együttesen olyan társadalmi és gazdasági környezetet teremtettek, amely lehetővé tette a turizmus tömegessé válását. Az 1950-es évektől kezdődően a turizmus fokozatosan kilépett az elitizmus korából, és egyre szélesebb társadalmi rétegek számára vált elérhetővé, elsősorban Európában és Észak-Amerikában, de később világszerte is. E korszakban vált általánossá a fizetett szabadság intézménye, megnőttek a háztartások elkölthető jövedelmei, valamint a közlekedési infrastruktúra fejlődése révén jelentősen megrövidült az utazásra fordított idő – ezek a tényezők mind hozzájárultak a turizmus soha nem látott növekedéséhez (Gyuricza, 2008; Csapó, 2020).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A klasszikus turizmus korát a kínálatvezérelt szemlélet uralta. A turisztikai termékfejlesztés elsődlegesen a fizikai infrastruktúra bővítésére, valamint a közlekedési és szálláskapacitások növelésére irányult. A desztinációk a turisztikai termékeket főként egységes, standardizált formában kínálták, és az élmény alapvetően a fizikai jelenléten alapult. A turisztikai szolgáltatások nem feltétlenül törekedtek a személyreszabottságra vagy a látogatói visszacsatolás integrálására; a cél az volt, hogy minél több látogatót vonzzanak, és az ő alapvető igényeiket kielégítsék. A szervezett utazások és a csomagtúrák – különösen a charterjáratok térnyerésével – meghatározóvá váltak, és jelentős mértékben járultak hozzá a tömegturizmus kialakulásához. A népszerű tengerparti üdülőhelyek, mint például a Costa Brava, a francia Riviéra vagy a görög szigetvilág egyre nagyobb számban fogadták a nyugat-európai országokból érkező turistákat (Michalkó & Rátz, 2019).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A marketingkommunikáció hagyományos eszközökre támaszkodott, a turisztikai célpontokat elsősorban nyomtatott brosúrák, útikönyvek, televíziós reklámok, valamint utazási irodák ajánlatai révén népszerűsítették. A promóciók célja az információközlés volt, nem pedig az interaktív kapcsolatépítés vagy a valós idejű reakciók ösztönzése. Mivel a digitális technológia még nem állt rendelkezésre, az információhoz való hozzáférés viszonylag korlátozott volt, így a potenciális utazók elsősorban személyes ajánlásokra, korábbi tapasztalatokra vagy utazási irodák tanácsaira hagyatkoztak az úti cél kiválasztásakor. Ez egyben azt is jelentette, hogy az utazási döntéshozatal hosszabb és bizonytalanabb folyamat volt, mint napjainkban (Kiss & Michalkó, 2020).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A turisztikai szolgáltatásokhoz való hozzáférés is jelentősen különbözött a jelenlegi gyakorlattól. A kapcsolatfelvétel a szolgáltatókkal – legyen szó szállásról, közlekedésről vagy programokról – túlnyomórészt személyesen vagy telefonon történt. A foglalások jellemzően fizikai jelenléttel zajlottak, a fizetés pedig készpénzben vagy postai úton. A turisták számára nem álltak rendelkezésre összehasonlító platformok vagy valós idejű visszajelzések, így a döntéshozatal során a szubjektív benyomások domináltak.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A látogatói élmény értékelése szintén zártabb rendszerben történt, az élmények megosztása jobbára szóbeli beszámolókon, levelezésen vagy diavetítéseken keresztül zajlott a családtagok és ismerősök körében. Az azonnali visszajelzések, vélemények vagy panaszkezelési csatornák nem léteztek olyan formában, mint napjaink digitális világában, így a szolgáltatók számára is korlátozott volt a lehetőség a közvetlen fogyasztói reakciók beépítésére működésükbe.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Összességében a klasszikus turizmus kora a mennyiségi expanzió időszaka volt, ahol a turizmus fejlődése elsősorban gazdasági és infrastrukturális szempontok mentén zajlott. Az élmények szabványosítottak voltak, a látogatók passzív befogadóként vettek részt az utazásban, és a turizmus rendszere alapvetően lineáris logikát követett a kínálat, promóció, utazás, élmény és visszatérés láncolata mentén. Ez a struktúra hosszú időn keresztül, egészen az 1990-es évek végéig meghatározta a globális turizmus fejlődési pályáját, amikor az internet megjelenése és gyors terjedése alapjaiban kezdte átalakítani az ágazat működését (Hall & Williams, 2019).
 
chevron_left
chevron_right
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next
A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:
    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave