5.1. A kutatási eredmények háttere és módszertana

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jelen fejezet a szerző által vezetett, 4 éves OTKA (Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok) kutatás keretében megvalósuló, a 2022–2026 közötti időszakra tervezett kutatási program eredményeire és módszertani alapjaira épül. Az OTKA-kutatás – „A hazai okos turizmus kialakítási lehetőségeinek feltárása, különös tekintettel a pandémiát követő időszak kihívásaira” – célja többek közt, hogy feltárja a magyarországi desztinációk okos turisztikai érettségét, és átfogó képet adjon a hazai turizmus digitalizációs, innovációs és adatvezérelt átalakulásának állapotáról. A kutatás nemcsak tudományos alapot biztosít az okos turizmus hazai vizsgálatához, hanem empirikus bizonyítékokat is szolgáltat arra vonatkozóan, hogy milyen tényezők segítik vagy akadályozzák az okos megoldások elterjedését Magyarországon.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A kutatás koncepciója abból a felismerésből indul ki, hogy a turizmus – bár a nemzetgazdaság egyik legdinamikusabban fejlődő ágazata – rendkívül sérülékeny, és a COVID–19-világjárvány nyomán kialakult válság minden korábbinál világosabban mutatta meg a rendszer sebezhetőségét. Ugyanakkor a krízis új lehetőségeket is teremtett, a technológiai megoldások, a digitalizáció és az innováció előtérbe kerülése felgyorsította a turisztikai ágazat szerkezeti megújulását. Ennek egyik legígéretesebb formája az okos turizmus, amely az adatvezérelt irányítás, a digitalizált szolgáltatások, a fenntarthatóság és az élményorientált szemlélet integrációján alapul (Csapó et al., 2023).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A projekt egyik kulcskérdése annak feltárása volt, hogy milyen mértékben jelennek meg az okos turizmus alapelvei a magyarországi desztinációkban, és milyen tényezők segíthetik vagy gátolhatják az okos megoldások elterjedését. A kutatás tehát nem csupán elméleti síkon vizsgálja a témát, hanem empirikus alapokon kívánja feltérképezni a hazai turisztikai ökoszisztéma digitalizációs, innovációs és szervezeti állapotát.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A vizsgálat módszertani alapját egy többlépcsős, vegyes módszertanú kutatási modell képezte, amelyben szekunder és primer adatgyűjtés egyaránt szerepet kapott. Az első szakaszban átfogó szisztematikus irodalomfeldolgozás zajlott a nemzetközi és hazai szakirodalomban fellelhető smart tourism és smart destination modellek feltérképezésére.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A kutatás egyik kvantitatív pillérét egy országos lefedettségű, online desztinációs kérdőíves felmérés alkotta, amely 2024 őszén zajlott, és lefedte Magyarország mind a 11 hivatalosan kijelölt turisztikai térségét. Az adatgyűjtést a kutatócsoport egy professzionális piackutató ügynökséggel együttműködésben bonyolította le, amely biztosította a kérdőív technikai hátterét és a célcsoportok elérését. A mintakeret olyan településeket és regionális desztinációkat tartalmazott, amelyek a hazai turisztikai kínálatban jelentős szerepet töltenek be, és évente legalább 50 000 vendégéjszakát regisztrálnak. A kvótás mintavételi stratégia biztosította, hogy a minta arányosan reprezentálja a desztinációkat földrajzi elhelyezkedésük és látogatottsági mintázataik alapján az ország különböző turisztikai térségei között (12. táblázat).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A kérdőív kitöltése kapcsán minden részt vevő desztinációt egy kijelölt szakmai kulcsszereplő képviselt – leggyakrabban az önkormányzati szféra, a desztinációmenedzsment-szervezetek (TDM) vagy a helyi turizmusfejlesztésben aktívan részt vevő intézmények egyik munkatársa. A válaszadókat szakmai tapasztalatuk, illetve a helyi turisztikai rendszer, fejlesztési programok és okos turisztikai kezdeményezések átfogó ismerete alapján választották ki, így a kapott adatok magas szakmai relevanciával bírnak.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Tekintettel arra, hogy nem létezik egységesen elfogadott, nemzetközileg validált, tudományos folyóiratban publikált komplex módszertan az adatérettség desztinációs szintű értékelésére, a kutatócsoport a kérdőív első, meghatározó részében a European Smart Tourism Indicators (https://smarttourismdestinations.eu/) rendszer logikáját (European Commission, 2019) követte, de annak egyes tartalmi elemeit (leginkább alkalmanként a fogalomhasználat kapcsán) a hazai viszonyokhoz és intézményi környezethez igazította (lásd: 9.1. melléklet). Az indikátorok között egyaránt szerepeltek technológiai, gazdasági, környezeti és társadalmi dimenziók, biztosítva az értékelés komplexitását. A kérdőív kvalitatív és kvantitatív elemeket egyaránt tartalmazott, lehetőséget adva az önértékelés mellett az objektív indikátorok meghatározására is.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az adatfeldolgozás leíró statisztikai módszerekkel történt, a változók közötti összefüggések feltárásához kereszttáblás elemzést és Pearson-féle khi-négyzet-próbát alkalmaztak, 5%-os szignifikanciaszint mellett (p < 0,05). Az elemzésekhez IBM SPSS Statistics 28 és Microsoft Excel 365 szoftvereket használtak, utóbbit a táblázatok és vizuális megjelenítések elkészítésére.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A kutatás eredményeként létrejött adatbázis a magyar turisztikai desztinációk okos turisztikai érettségének és adatalapú működési szintjének első átfogó, országos értékelését adja. A vizsgálat nemcsak diagnosztikus, hanem stratégiai jelentőségű, hiszen a feltárt mintázatok és regionális különbségek alapot biztosítanak a jövőbeli fejlesztéspolitikai irányok meghatározásához, a desztinációk közötti tudásmegosztás erősítéséhez és a digitális kompetenciák célzott fejlesztéséhez.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Összességében az OTKA-kutatás célja, hogy átfogó képet nyújtson a magyar desztinációk digitális, szervezeti és adatérettségi szintjéről, valamint hozzájáruljon ahhoz, hogy az okos turizmus a hazai turizmuspolitika és fejlesztéspolitika egyik meghatározó, jövőorientált pillérévé váljon. A projekt újdonsága abban rejlik, hogy az okos turizmust nem pusztán technológiai fejlesztési irányként, hanem komplex társadalmi-gazdasági paradigmaváltásként értelmezi, amely a versenyképességet, a fenntarthatóságot és a rezilienciát egyaránt erősíti.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

12. táblázat. A felmérésbe bevont települések (100 db) listája
Abaúj
Alsóörs
Badacsonytomaj
Badacsonytördemic
Balatonakarattya
Balatonalmádi
Balatonberény
Balatonfenyves
Balatonfüred
Balatonfűzfő
Balatonmáriafürdő
Balatonszárszó
Balatonszemes
Békéscsaba
Berekfürdő
Budapest VIII. kerület, Józsefváros
Budapest II. kerület
Budapest XIII. kerület
Budapest VI. kerület, Terézváros
Budapest VII. kerület, Erzsébetváros
Bük
Bükkszék
Bükkszentkereszt
Celldömölk
Debrecen
Eger
Egerszalók
Egerszalók
Erdőbénye
Esztergom
Etyek
Fertőrákos
Gárdony
Gödöllő
Gyenesdiás
Gyöngyös-Mátra
Győr
Győrújbarát
Gyula
Hajdúböszörmény
Hajdúszoboszló
Harkány
Hegyeshalom
Hegykő
Hévíz
Hódmezővásárhely
Karcag
Keszthely
Kisvárda
Kőszeg
Köveskál
Mád
Makó
Mezőkövesd
Miskolc
Mórahalom
Mosonmagyaróvár
Noszvaj
Nyírbátor
Nyíregyháza
Orfű
Paloznak
Parád
Parádsasvár
Pécs
Poroszló
Ráckeve
Ráckeve
Révfülöp
Sárospatak
Sarud
Sárvár
Sárvár
Sátoraljaújhely
Siófok
Sopron
Sümeg
Szántód
Szeged
Székesfehérvár
Szentendre
Szigliget
Szilvásvárad
Szombathely
Tapolca
Tihany
Tiszafüred
Tokaj
Vác
Vásárosnamény
Velence
Veszprém
Villány
Villány
Visegrád
Vonyarcvashegy
Zalakaros
Zamárdi
Zirc
 
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next

A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:

    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave