2.1. Az okos turizmus elméleti háttere, fogalma, definíciós kihívások

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az okos turizmus a kortárs turisztikai kutatások egyik viszonylag új, ugyanakkor dinamikusan fejlődő és széles körben vizsgált területe (Villacé-Molinero et al., 2022). Az „okos” kifejezés napjainkra mindenütt jelenlévő, divatszóvá vált, amely egyaránt áthatja a tudományos diskurzust és a közbeszédet. Alkalmazási köre rendkívül széles: az intelligens eszközöktől (Ghafurian et al., 2023) az okos városokig (Fekete, 2023), az intelligens vidékfejlesztéstől (Szalai & Fabula, 2021) az akadálymentesítésig (Raffay & Gonda, 2020), a fenntarthatósági kérdésektől (Elkhwesky et al., 2022; Richards, 2023) egészen az intelligens kormányzásig (Zsilincsar, 2008).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A fogalom jelentősége a turizmusban az elmúlt évtizedben fokozatosan erősödött, hiszen mind a kutatói diskurzusban, mind a szakpolitikai dokumentumokban, mind pedig a turisztikai vállalkozások stratégiáiban egyre gyakrabban találkozunk vele (Borges-Tiago et al., 2022). Fontos ugyanakkor hangsúlyozni, hogy az „okos turizmus” meghatározása a szakirodalomban meglehetősen eltérő, és a fogalomhasználat nem egységes. A területen megjelent szisztematikus irodalomelemzések (SLR) alapján két átfogó értelmezési irány rajzolódik ki:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

  1. Az okos turizmus koncepciója az okosváros alapkoncepciójából eredeztethető, annak turisztikai vetületeként (Micera et al., 2013).
  2. Az okos turizmus egy társadalmi-technológiai jelenség, amely az információs technológiák, a digitalizáció, a technológiai fejlődés és az utazási szokások konvergenciájából született meg (Liu et al., 2023).
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Liu et al. (2023) munkája kapcsán is megállapítható, hogy az okos turizmus fogalma idővel folyamatosan fejlődött, új kontextusokhoz és kutatási megközelítésekhez igazodva. Ezért a koncepció nem tekinthető lezárt, rögzített definíciónak, hanem sokkal inkább egy fejlődési pályán mozgó, rugalmas keretként kell értelmeznünk.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az okos turizmus elméleti alapjainak feltárásához elengedhetetlen a Gretzel et al. (2015) által lefektetett elméleti alapok áttekintése. E mára már klasszikus tanulmány rámutatott arra, hogy az „okos” jelző a 2010-es évektől vált széles körben elterjedtté a turizmusban, párhuzamosan a digitalizáció ugrásszerű térnyerésével. A szerzők kiemelték, hogy bár a korszerű technológiák és az adatgyűjtés új formái fontosak, önmagukban még nem adják vissza a fogalom teljes lényegét. Meghatározásuk szerint az okos turizmus három, az információs és kommunikációs technológiákban (IKT) gyökerező rétegre épül:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(1) az okos élményre,

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(2) az okos üzleti ökoszisztémára és

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(3) az okos desztinációkra (14. ábra).
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Definíciójuk szerint: Az okos turizmus „olyan turizmus, amelyet a desztináció szintjén megvalósuló integrált erőfeszítések támogatnak. Ezek célja a fizikai infrastruktúrából, a társadalmi kapcsolatokból, a kormányzati és szervezeti forrásokból, valamint az emberektől származó adatok gyűjtése és rendszerezett hasznosítása. E folyamat a fejlett technológiák alkalmazásával valósul meg, amelyek révén – egyértelműen a hatékonyság, a fenntarthatóság és az élmények gazdagításának irányába mutatva – az adatok helyszíni élményekké és üzleti értékajánlatokká alakíthatók.” (Gretzel et al., 2015, 179; ford. a szerző)

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ez a definíció nemcsak a turizmus technológiai aspektusaira világít rá, hanem a társadalmi, szervezeti és fenntarthatósági összefüggésekre is, egyértelművé téve, hogy az okos turizmus interdiszciplináris és holisztikus megközelítést igényel.
 
14. ábra. Az okos turizmus (OT) összetevői, rendszere és folyamatábrája
Forrás: Gretzel et al. 2015; UNWTO (online) és Lee et al. 2020 alapján saját összeállítás).
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Gretzel et al. (2015) értelmezéséből kiindulva tehát az okos turizmus komplexitása három fő dimenzió mentén ragadható meg:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

  1. a fogyasztói oldal szempontjából – az okos turista, illetve az okos utazási élmény;
  2. a szolgáltatók szempontjából – az okos üzleti ökoszisztéma;
  3. és a kínálati oldal szempontjából – az okos desztináció.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

E rendszer alapja az adatok gyűjtése, megosztása és feldolgozása, valamint a legkorszerűbb technológiák komplex alkalmazása annak érdekében, hogy létrejöhessen egy okos turizmus-ökoszisztéma (Smart Tourism Ecosystem, STE). Az okos turizmus-ökoszisztéma fogalma mindenekelőtt arra utal, hogy középpontjában egy közösen meghatározott cél áll, amely a turisztikai érték előállításához és fogyasztásához kapcsolódik, s végső soron jelentésteli és gazdag turisztikai élményekben csúcsosodik ki (Gretzel et al. 2015).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ennek a kezdeti elméleti rendszernek azonban véleményünk szerint alapvető hiányossága, hogy a kormányzati és döntéshozói dimenzió nem önálló pillérként jelenik meg, hanem implicit módon a desztinációmenedzsmenthez kapcsolódik. A hangsúly a technológia és a szolgáltatói oldal által nyújtott lehetőségeken, valamint a turisták élményének gazdagításán van, miközben a szabályozási, politikai és intézményi keretek háttérbe szorulnak. Az elmúlt évek kutatásai ugyanakkor egyértelműen rámutattak arra, hogy az okos turizmus sikeres működtetése nem képzelhető el kormányzati irányítás és szabályozási környezet nélkül. A digitális adatkezelés, a kiberbiztonság, az adatvédelem, valamint a fenntarthatósági és inkluzív társadalmi szempontok egyre inkább megkövetelik a politikai szféra aktív részvételét. Ez a felismerés vezetett ahhoz, hogy a későbbi modellekben – például az UNWTO és az Európai Unió „smart destination” keretrendszereiben – a kormányzás (smart governance) önálló dimenzióként jelent meg, amely nemcsak támogató keretet biztosít, hanem aktívan formálja is az okos turizmus fejlődési irányait (5. táblázat).
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

5. táblázat. Az okos turizmus pilléreinek szakirodalmi forrásokon alapuló összehasonlítása
Szerző/modell
Fő pillérek/dimenziók
Kormányzati, döntéshozói oldal szerepe
  1. Smart Experience (okos élmény)
  2. Smart Business Ecosystem (okos üzleti ökoszisztéma)
  3. Smart Destination (okos desztináció)
Nem külön pillér. A kormányzás implicit módon a „Smart Destination” részeként értelmeződik (desztinációmenedzsment, infrastruktúra, szabályozás).
Smart Destination alapmodell
A kormányzás kiemelt jelentőségű háttérelemként jelenik meg, de még nem önálló pillérként.
Technológia
Fenntarthatóság
Akadálymentesség/Elérhetőség
Kulturális örökség/inkluzivitás
A „governance” itt már stratégiai keretként van jelen: a szabályozás, adatvédelem, digitális stratégia és inkluzív döntéshozatal integrált dimenzióként szerepel.
Smart Destination modell: technológiai infrastruktúra, emberi tényezők, intézményi háttér
A kormányzati szerep egyértelműen hangsúlyozott mint az intézményi háttér része.
Többdimenziós STE (Smart Tourism Ecosystem) modell, amelyben a Smart Governance külön is megjelenik.
Itt már önálló pillérként jelenik meg a kormányzás: adatvédelem, kiberbiztonság, szabályozás, fenntarthatósági politikák és közösségi bevonás.
Forrás: Saját gyűjtés és szerkesztés
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A szakirodalomban tehát egy paradigmaváltás figyelhető meg: míg Gretzel hármas modellje a turizmust alapvetően technológiai és piaci logikák mentén értelmezte, addig az újabb megközelítések a politikai és intézményi tényezőket a koncepció szerves részévé tették. Ez nem pusztán elméleti bővülést jelent, hanem a gyakorlatban is kulcsfontosságú, hiszen a digitális turizmus fejlődése egyre szorosabban kapcsolódik a szabályozási keretekhez, a nemzetközi stratégiákhoz és a helyi közösségek bevonásához. Az okos turizmus jelenlegi értelmezése így már egy többdimenziós ökoszisztémaként jelenik meg, amelyben a technológia, a piac és a kormányzás egyaránt meghatározó szerepet játszik. Az is látszik azonban, hogy nagy a „zaj” a szakirodalomban (pl. Otowitz et al. [2022] 14 dimenzióját adja meg az okos turizmusnak), melynek egyik forrását valószínűleg a turizmus folyamatos változása (fejlődése, turbulenciái) hívja elő.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Szándékunk szerint ezt a „zajt” a geográfia (térbeli és időbeli aspektusokat is figyelembe vevő), továbbá a közgazdaságtan logikájának és gondolkodásmódjának segítségül hívásával úgy lehet lehalkítani, hogy az okos turizmus működésének 5 fő (átfogó) pillérét különböztetjük meg (15. ábra):

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

  1. okos desztináció;
  2. okos szolgáltatói oldal;
  3. okos turista;
  4. okos kormányzás;
  5. okos mobilitás (Csapó, 2025).
 
15. ábra. Az okos turizmus működésének rendszere és alapjai
Forrás: Saját szerkesztés, Csapó, 2025
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Fenti gondolatsort folytatva az okos turizmus koncepciója kettős értelmezési keretben ragadható meg, mivel a szakirodalmi és a gyakorlati alkalmazások megismerése kapcsán úgy látjuk, hogy a fogalom egyaránt rendelkezik egy szűkebb, technológiai fókuszú, illetve egy tágabb, társadalmi-gazdasági és kulturális dimenziókat is felölelő meghatározással, illetve megközelítési móddal:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

  1. Szűkebb értelemben az okos turizmus az információs és kommunikációs technológiák (IKT-k) tudatos alkalmazására utal, amelynek elsődleges célja a hatékonyság növelése, a kapcsolódás elősegítése és a holisztikus látogatói élmény gazdagítása a turisztikai ágazaton belül (Ardito et al., 2019; Femenia-Serra et al., 2019). E megközelítés a digitális technológiák integrációját, az adatelemzés és a konnektivitási megoldások hasznosítását hangsúlyozza, különös tekintettel a közlekedés, a szálláshelyek és a látnivalók működésének optimalizálására (Car et al., 2019; Dorcic et al., 2019; Leung, 2020).
  2. Tágabb értelemben az okos turizmus olyan komplex keretként jelenik meg, amely túlmutat a technológiai aspektusokon, és szélesebb társadalmi-gazdasági, kulturális és környezeti dimenziókat ölel fel. Idetartozik a felelősségvállalás, a fenntarthatóság, a minőség és versenyképesség, az akadálymentesség/elérhetőség biztosítása, az adatvezérelt döntéshozatal, valamint a helyi közösségek bevonása is (Bastidas-Manzano et al., 2021; El Archi et al., 2023). E felfogás az okos turizmust egyfajta átalakító erőként értelmezi, amely hatással van a turisztikai ökoszisztéma egészére, beleértve a desztinációmenedzsmentet, a fenntarthatósági gyakorlatokat és a turizmus társadalmi-kulturális következményeit (Otowicz et al., 2022).
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az okos turizmus kettős – szűkebb és tágabb – meghatározásában rejlő rugalmasság a fogalom sokrétű és összetett természetére világít tehát rá. Ez az alkalmazkodóképesség teszi lehetővé, hogy az okos turizmus különböző kontextusokban eltérő jelentéseket kapjon, attól függően, hogy az értelmezés milyen célkitűzésekhez, prioritásokhoz és érdekelti körökhöz kapcsolódik a turisztikai ágazatban és a kutatási diskurzusban egyaránt (16. ábra).
 
16. ábra. A (komplex) okos turizmus-ökoszisztéma működésének alapelvei
Forrás: szakirodalmi áttekintés alapján saját összeállítás és szerkesztés
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A turisztikai rendszermodell (Leiper, 1979) értelmezési keretében tehát az okos turizmus legfontosabb szereplői közé sorolhatók: az okos desztináció (kínálati oldal), az okosturista (a keresletet vagy a turizmust generáló régiót képviselve), az okos szolgáltatók, valamint az okos utazásközvetítők – ideértve az utazásszervezőket, az utazási irodákat, az online utazási ügynökségeket, a konszolidátorokat, a globális elosztórendszereket és a metakeresőket. A rendszer további nélkülözhetetlen elemei az okos közlekedés és az okos kormányzás, amely a turisztikai szakpolitikai dimenziót testesíti meg.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Első pillantásra úgy tűnhet, hogy a turisztikai rendszer hagyományos szereplői elé egyszerűen odabiggyesztettük az „okos” jelzőt. Amennyiben azonban az okos turizmust nem pusztán technológiai címkének, hanem rendszerszemléletű és átfogó megközelítésnek tekintjük, világossá válik, hogy e koncepció mélyreható változásokat idéz elő a turizmus működésében. Az erőforrások optimalizálása, a hatékonyság növelése és a felhasználói élmény gazdagítása olyan új minőséget teremtenek, amely a turisztikai ökoszisztéma egészét alakítja át.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az okos turizmus sajátosságainak figyelembevételével – akár a szűkebb, technológiai értelemben vett, akár a tágabb, társadalmi-gazdasági és kulturális dimenziókat is felölelő megközelítésben – jól látható, hogy a koncepció a technológiai innovációk és alkalmazások széles skáláját öleli fel. Ezek egyaránt a hatékonyság, a fenntarthatóság és az általános élményminőség javítását szolgálják a turizmuson belül.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A kapcsolódó kulcsfontosságú területek (17. ábra) együttesen járulnak hozzá egy összekapcsoltabb, hatékonyabb és fenntarthatóbb turisztikai ökoszisztéma kialakulásához. E területek súlya és jelentősége természetesen desztinációnként eltérhet, hiszen az adott térség sajátosságai, valamint az érintett szereplők prioritásai és fejlesztési céljai egyaránt befolyásolják, hogy az okos turizmus mely aspektusai kerülnek előtérbe.
 
17. ábra. Az okos turizmus elemeinek legfontosabb (gyakorlati) területei
Forrás: Szakirodalmi áttekintés alapján saját összeállítás és szerkesztés
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az eddigiek alapján egyértelműen látható, hogy az okos turizmus fogalma több szinten is értelmezhető. Szűkebb értelemben technológiai innovációkat és az információs és kommunikációs technológiák tudatos alkalmazását jelenti a turisztikai folyamatok hatékonyságának növelése érdekében. Tágabb értelmezésben azonban az okos turizmus messze túlmutat a digitális megoldások bevezetésén: olyan átfogó szemléletet képvisel, amely a turizmust a társadalmi, gazdasági és környezeti dimenziók összefüggéseiben vizsgálja.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

E perspektívából az okos turizmus értelmezésünk szerint nem más, mint a modern, felelős és fenntartható turisztikai ökoszisztéma működtetésének alapelve. Ez a felfogás magában foglalja a technológiai fejlődés adta lehetőségek kiaknázását, ugyanakkor a társadalmi felelősségvállalás, a környezeti fenntarthatóság és a gazdasági életképesség összehangolását is. Az okos turizmus tehát nem pusztán eszköztár, hanem irányadó keret, amely új minőséget ad a desztinációk működésének, a szolgáltatások fejlesztésének és a turisták élményének.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az okos turizmus koncepciója tehát nem redukálható pusztán a digitalizációra. Valójában a turizmus jövőjének egyik kulcsa, amely az ökoszisztéma (vagy ahogy régen mondtuk, a turizmus rendszere) minden szereplőjét – a turistát, a szolgáltatót, a közvetítőt, a közlekedést és a kormányzást – közös, integrált keretbe helyezi. Így az okos turizmus egyidejűleg technológiai és értékalapú innováció, amely hosszú távon képes biztosítani a versenyképesség, a fenntarthatóság és a társadalmi felelősségvállalás közötti egyensúlyt.
 
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next

A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:

    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave