Az adatok gyűjtése és elemzése több forrásból történik: a szenzorhálózatok, mobilalkalmazások, közösségi média, IoT-eszközök, foglalási rendszerek és közlekedési adatok mind hozzájárulnak a desztinációmenedzsment intelligens irányításához (Buhalis & Amaranggana, 2015). Az adatokból nyert mintázatok segítenek megérteni a látogatói mozgásokat, a környezeti terhelést, az energiafogyasztást, valamint az attrakciók igénybevételét – mindezek alapján valós idejű beavatkozások és politikai döntések hajthatók végre.

A valós idejű adatmenedzsmentet támogató rendszerek egyre több országban váltak a turizmuspolitika kulcsfontosságú eszközeivé (https://smart-tourism-capital.ec.europa.eu/index_en, https://www.visitbritain.org/research-insights#explore-different-datasets-using-our-visualisations). Ezek lehetővé teszik a „living lab” szemlélet alkalmazását, ahol a kormányzat, a vállalatok és a polgárok közösen kísérletezhetnek új megoldásokkal, és az eredményeket közvetlenül beépíthetik a politikai tervezésbe (Koens et al., 2024).