Csekeő Attila (szerk.)

Mellkassebészet a hétköznapi gyakorlatban


Budapest

Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet. Az 1948-ban indult tüdősebészet 1949-ben alakult önálló osztállyá, és Ungár Imrét nevezték ki vezetőnek. Ő volt a tüdősebészet alapelveinek egyik megalkotója, s elvitathatatlan érdeme, hogy az elsők között operált tüdőrákos betegeket. Bátorsága és technikai képzettsége nemcsak hazai viszonylatban szerzett elismerést, hanem a hörgőplasztikai műtétek nagy száma és gyakorlata nemzetközileg is ismertté tette. Vezetése alatt jól képzett csapat jött létre. Feleségével elkülönített osztályrészt alakított ki az újonnan operált és a súlyos, szövődményes betegek, részben egyéb pulmonalis szövődménnyel átvett betegek számára, létrehozva a későbbi intenzív terápiás részleget. 1979-ben vonult nyugállományba, s ekkor utódja, volt munkatársa, Kulka Frigyes vette át az irányítást. Ő kezdte szélesíteni a tevékenységi kört és építette fel a modern mellkassebészeti ellátást, különálló intenzív terápiás részleg létrehozásával, önálló osztályként megszervezve. Egyúttal az Orvostovábbképző Intézet, majd az általa létrehozott egyetem I. sz. Sebészeti Klinikáját igazgatta, és haláláig rektora is volt. Vágya és törekvése volt egy ún. „chest clinic” felépítése, amely bár egy helyen nem sikerült, de az általa irányított két sebészeten végül adminisztratíve megvalósult. Megszervezte a mellkassebészi szakképzést, továbbképzést, amelyet az általa megbízott tanulmányi felelős irányított. 1989-ben bekövetkezett halála korainak bizonyult: a Korányi-imázst és az elkezdett munkát nem volt könnyű folytatni. Az osztály vezetését Pálffy Gyula vette át – munkatársaival együtt ők alkalmazták hazánkban először a minimálisan invazív mellkassebészeti technikát (VATS, video-assisted thoracic surgery). 1998-ban Csekeő Attila nyerte el az osztályvezetői megbízást, aki 2010-ig irányította a Korányi Intézet mellkassebészeti tevékenységét. Az Orvostovábbképzővel, majd a SOTE-val való, az előzőekben leírt adminisztratív kapcsolat és az oktatási feladatok megmaradtak. A tüdőrák kezelésében és a társszakmákkal folytatott együttműködés kiépítése folytatódott. Kiszélesedett a hörgőplasztikai tevékenység, s új műtéti eljárásokat végeztek, hazánkban először (volumenredukció, Nuss-féle műtét fiatal felnőtteken és idősebbeken). Külföldi egyetemekkel is kiépült szorosabb kooperáció (Róma, Prága, Belgrád), ahonnan többen vettek részt szakmai gyakorlatokon, továbbképzéseken. A hazai mellkassebészképzés elméleti és gyakorlati elemeit egységesítették. Elfogadottá vált az európai elveket követő akkreditációs rendszer (kidolgozásában Csekeő is részt vett) és mellkassebészeti tevékenység. Az osztálynak és az SE tanszéki csoportjának jelenlegi vezetője Vadász Pál.

Mellkassebészet a hétköznapi gyakorlatban

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2018

ISBN: 978 963 454 182 0

A kötet a mellkassebészet legaktuálisabb kérdéseit tárgyalja, amely elsősorban a gyakorló mellkassebészeknek nyújt útmutatást mindennapos munkájukhoz. Ugyanakkor hasonló intencióval forgathatják a mellkassebészeti feladatot is ellátó traumatológusok, de a mellkassebészet határterületén tevékenykedő sebész kollégák is. Elengedhetetlen mankója a szakvizsgára készülő szakorvosjelölteknek. Hasznos tájékoztatást kaphatnak a mellkas-sebészek szakmai partnerei, elsősorban a pulmonológusok, de a mellkassebészeti közvetlen betegellátásban részt vevő aneszteziológusok és onkológusok is.

Hivatkozás: https://mersz.hu/csekeo-mellkassebeszet-a-hetkoznapi-gyakorlatban//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave