MeRSZ online
okoskönyvtár
Több száz tankönyv egy helyen.
Online. Bárhol. Bármikor.
Nevelés és iskola az antik és középkori Európában
A hűbéri társadalom kiteljesedése
A késő Karoling kor politikai zavarai ellenére a 9–10. században folytatódott a lassú népesedési és agrárfejlődés, ami már a 7–8. század fordulóján megkezdődött. Ennek következményei még kevéssé voltak észlelhetők, hiszen egy elvetett mag továbbra is csak két-három szemet adott vissza, amely éhínségekkel és a mezőgazdaság alacsony hatékonyságával járt. Az agrártermelés mégis érzékelhetően növekedett, amikor Európa átlépte az ezredfordulót. A képződő felesleget azonnal kisajátította a helyi földesúri hatalom, amely a hűbéri viszonyok közepette az egyetlen hatalmi realitást képviselte Nyugat-Európában.
Tartalomjegyzék
- Nevelés és iskola az antik és középkori Európában
- Impresszum
- Az antik nevelés története
- I. A neveléstörténet fogalma és jelentősége
- II. Az „antikvitás” térben és időben
- III. Család, gyermek, gyermekkor az antikvitásban
- IV. A hétköznapok kultúrája és az oktatás ideáljai
- V. Iskolarendszer és tananyag
- V.1. Közösségi nevelés az iskolarendszer kialakulása előtt
- V.2. A testi nevelés
- V.3. „Músziké” – a művészeti nevelés
- V.4. Szellem a közösség szolgálatában: a szofisták és hatásuk
- V.5. Az iskola mint intézmény
- V.6. Az iskola elnevezése és épülete
- V.7. Az iskolaidő
- V.8. Az iskolarendszer
- V.9. A tanítók társadalmi státusza
- V.10. A magasabb műveltség iskolája: a retorika
- V.11. A felsőfokú általános és szakmai képzések
- V.1. Közösségi nevelés az iskolarendszer kialakulása előtt
- VI. Neveléselméleti megközelítések
- VII. A római iskolarendszer tovább élése
- VIII. Bibliográfiai ajánlás
- Nevelés és iskola az európai középkor ezer évében (300–1300)
- I. A középkor és a kereszténység
- II. A kései antikvitás (4–6. század)
- III. A késő antik iskola és a kereszténység
- IV. A középkori iskola „megalapozói”
- IV.1. Az antik kulturális örökség
- IV.2. Szent Jeromos: a Vulgata jelentősége
- IV.3. A Nyugat tanítója: Szent Ágoston
- Iskola és oktatás Szent Ágoston életében
- Szent Ágoston életútja
- Ágoston, a hit tanítója
- Ágoston és a papi közösség
- Filozófia és műveltség. De ordine
- A keresztény műveltség koncepciója. De doctrina christiana
- A Vallomások és a nevelés fogalma
- Kegyelem, szabadság és áteredő bűn Ágoston nézeteiben. A középkor emberképe és a nevelés feladata
- Ész és akarat, megismerés és szemlélődés
- Ágoston teológiája és filozófiája. Hatástörténet
- Iskola és oktatás Szent Ágoston életében
- IV.4. Boethius: az „utolsó római” és az „első skolasztikus”
- IV.5. Cassiodorus: a szerzetesi művelődés programadója
- IV.6. Szent Benedek: a bencés szellemiség hatása
- IV.7. Sevillai Isidorus: szentenciák és etimológiák. A középkori iskolai művelődés kézikönyvei
- IV.8. Nagy Szent Gergely pápa és kora
- V. A kora középkor (7–11. század)
- VI. Iskola és művelődés az „átmeneti századokban” (6–8. század)
- VI.1. Az antik örökség hagyományozásának feltételei
- VI.2. Az iskolai művelődés változatai (6–8. század)
- Iskola és oktatás Bizáncban
- A longobárd és a bizánci Itália írástudói és iskolái
- Kulturális hanyatlás a Meroving frank államban. A latin nyelv romlása a 6–7. században
- Ír szerzetesség és iskolai művelődés
- Angolszász szerzetesség és iskolai művelődés. Beda Venerabilis
- A Karoling egyházreform kezdetei. Szent Bonifác iskolai műveltsége
- Iskola és oktatás Bizáncban
- VI.3. A középkori keresztény iskola típusai
- VII. Iskola és művelődés a Karoling korban. A kolostori iskola virágkora (9–11. század)
- VIII. Az érett középkor (12–13. század)
- IX. Iskola és művelődés a 12. században
- X. Egyetemek és skolasztika a 13. században
- XI. Bibliográfiai ajánlás
Kiadó: Akadémiai Kiadó
Online megjelenés éve: 2018
ISBN: 978 963 454 250 6
A jelen egyetemi jegyzet arra tesz kísérletet, hogy a pedagógusképzésben részt vevő hallgatók számára teljes áttekintést nyújtó, részleteiben tudományos újszerűségre nem törekvő, de az érintett tudományágak legfrissebb szempontjait és eredményeit közvetítő és összefoglaló, ugyanakkor a hallgatók feltételezhető előképzettségéhez és vélhető céljaihoz is igazodó tankönyvként szolgáljon. Felhívja ugyanakkor a figyelmet arra is, hogy sajátos témaválasztása, az antikvitás és az európai középkor neveléstörténetének feldolgozása korunkban is drámai jelentőségű európai identitásunk kizárólagos gyökereit tárja fel és mutatja be.
Hivatkozás: https://mersz.hu/gloviczki-zsinka-neveles-es-iskola-az-antik-es-kozepkori-europaban//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero
gomb segítségével választhatsz, hogy fejezetről fejezetre lapozva vagy inkább folyamatosan görgetve olvasnád-e a könyvet.
