Tartalomjegyzék

• Az önvezető járművek világa • Társadalmi hatások és kihívások
• Impresszum
• chevron_rightBevezetés • Csizmadia Zoltán, Rechnitzer János
  • Miért? – Kutatási indítékok és célok
  • chevron_rightHogyan? – Kutatási-elemzési logika és módszertani újdonságok
    • Kutatási és elemzési logika
    • Módszertani újdonságok
    • A kötet felépítése
  • chevron_rightMit? – Legfontosabb eredmények, következtetések, kérdőjelek és bizonytalanságok
    • A hatásrendszer komplexitása
    • Fejlesztés és termelés
    • Közlekedés és (városi) területhasználat
    • Fogyasztói-felhasználói aspektusok
    • A kérdőíves felmérés fontosabb eredményei
    • Kérdőjelek, bizonytalanságok, további kutatási lehetőségek
• chevron_rightI. RÉSZ – Összefüggések és hatásrendszerek
  • chevron_right1. fejezet. Technológia és társadalom – gép és ember viszonya • Csizmadia Zoltán
    • 1.1. Bevezetés
    • 1.2. Fogalmi-elméleti keretrendszer
    • chevron_right1.3. A digitális világ lényegisége
      • 1.3.1. A digitális világ alapképlete
      • 1.3.2. A két világ kapcsolata – analóg és digitális dialektikája
      • 1.3.3. A digitális társadalom technológiai pillérei
    • chevron_right1.4. Poszttársadalmi világ
      • 1.4.1. Társadalom és személyiség
      • 1.4.2. Poszttársadalmi viszonyok
    • chevron_right1.5. Poszthumán állapot
      • 1.5.1. Technológia és társadalom
      • 1.5.2. Kiborgelmélet – gépek és emberek
    • 1.6. Cselekvő hálózatok
    • 1.7. Tárgyak/dolgok/entitások (eszközök) és emberek/személyiség/ÉN/identitás (felhasználók) interakciójának új elemei
    • 1.8. A mozgások (mobilitások) szociológiája
    • 1.9. Az automobilitás „rendszere” (system of automobility, post-car mobility)
    • chevron_right1.10. A társadalmi következmények és hatások rendszerezése
      • 1.10.1. A lehetséges társadalmi következmények
      • 1.10.2. Mit mutatnak az eddigi vizsgálatok eredményei?
      • 1.10.3. Az eddigi hazai empirikus kutatások néhány tapasztalata
    • 1.11. Összegzés
  • chevron_right2. fejezet. Hatásrendszer dimenziói • Rechnitzer János
    • 2.1. Bevezetés
    • 2.2. A négy pillér
    • chevron_right2.3. Nemzetgazdaság
      • 2.3.1. Ágazati és foglalkoztatási szerkezet
      • 2.3.2. Költségvetés
      • 2.3.3. Társadalmi és intézményi környezet
    • chevron_right2.4. A termelés
      • 2.4.1. Digitalizáció
      • 2.4.2. Az értéklánc átalakulása
    • chevron_right2.5. A fogyasztás
      • 2.5.1. Fogyasztói magatartás
      • 2.5.2. Új szolgáltatások
      • 2.5.3. Életminőség
    • chevron_right2.6. A városi tér
      • 2.6.1. Városfejlődési trendek
      • 2.6.2. A városi funkciók átalakulása
      • 2.6.3. Térhasználat és mobilitás
    • 2.7. A négy pillér kapcsolata
    • 2.8. Összefoglalás
  • chevron_right3. fejezet. Gyártói háttér, az Ipar 4.0. • Nick Gábor
    • 3.1. Bevezetés
    • chevron_right3.2. Az ipar digitalizációja
      • 3.2.1. Az Ipar 4.0 definíciója és jellemzői
      • 3.2.2. Előzmények, aktuális megatrendek
      • 3.2.3. Az Ipar 4.0 hatásai
    • chevron_right3.3. Ipar 4.0 a gyakorlatban
      • 3.3.1. Termelési rendszerek a jövő gyáraiban
      • 3.3.2. Autonóm autóIPAR 4.0
      • 3.3.3. A termelés jövője felmérés
      • 3.3.4. Ipar 4.0 Készültségi Index
    • 3.4. Összegzés
  • chevron_right4. fejezet. Autonóm járművek a jövő városában • Smahó Melinda
    • 4.1. Bevezetés
    • chevron_right4.2. Közlekedés
      • 4.2.1. Csak a változás állandó
      • 4.2.2. Tömegközlekedés
      • 4.2.3. Autonóm járművek megosztásán alapuló szolgáltatások
      • 4.2.4. Magán autonómjármű-használat
      • 4.2.5. Úton a multimodális rendszerek felé
    • chevron_right4.3. Területhasználat
      • 4.3.1. Felszabaduló területek és hasznosítási lehetőségek
      • 4.3.2. Reurbanizáció vagy városszétterülés?
    • chevron_right4.4. Tervezés
      • 4.4.1. Várostervezés
      • 4.4.2. Városi költségvetés
      • 4.4.3. Városok felkészültsége
    • 4.5. Összegzés
  • chevron_right5. fejezet. Az automobilitás magyarországi sajátosságai • Tóth Péter
    • 5.1. Bevezetés
    • 5.2. Az autó és a társadalomtudományok kapcsolata
    • 5.3. Autós kutatásoktól az Automobilitásig
    • chevron_right5.4. Az automobilitás elemei Magyarországon
      • 5.4.1. A személygépkocsi mint termék – autógyártás
      • 5.4.2. A személygépkocsi mint árucikk – fogyasztás
      • 5.4.3. A személygépkocsi mint ágazati kapocs
      • 5.4.4. A személygépkocsi mint közlekedési eszköz – kvázi-privát mobilitás
      • 5.4.5. A személygépkocsi mint kulturális elem – az autós kultúra
      • 5.4.6. A személygépkocsi holisztikus megközelítésben – környezeti erőforrások és hatások
    • 5.5. Az automobilitás rendszerének meghaladása
    • 5.6. Összegzés
• chevron_rightII. RÉSZ – Kutatási előzmények
  • chevron_right6. fejezet. A kutatások nemzetközi irányai • Páthy Ádám
    • 6.1. Bevezetés
    • 6.2. A kutatások jellege
    • chevron_right6.3. Elsődlegesen vizsgált problémakörök
      • 6.3.1. Az autonóm járművekkel kapcsolatban meglévő ismeretek, a technológia iránti érdeklődés
      • 6.3.2. Az önvezető technológia elfogadottsága, a bizalom dimenziói
      • 6.3.3. Önvezető autók használatára és megvásárlására való hajlandóság
      • 6.3.4. A használat körülményei, az önvezető járművek hatása a közlekedési szokásokra
      • 6.3.5. Kockázatok, aggodalmak és pozitív várakozások: az önvezető autók előnyei és hátrányai
    • 6.4. Összegzés
    • Függelék: Az áttekintett vizsgálatok alapvető jellemzői
  • chevron_right7. fejezet. Új szempontok – biztonság, használat és észlelt hasznosság • Szemerédi Eszter
    • 7.1. Bevezetés
    • 7.2. Az elemzés módszertana
    • chevron_right7.3. Empirikus modellek és kutatási eredmények
      • 7.3.1. Az empirikus modellek elméleti háttere
      • 7.3.2. A TAM modell változóihoz kapcsolódó kutatási eredmények
      • 7.3.3. A használat észlelt egyszerűsége
      • 7.3.4. Az észlelt biztonság
      • 7.3.5. A tapasztalt hasznosság
    • 7.4. Magyarországi kutatási eredmények
    • 7.5. Összegzés
• chevron_rightIII. RÉSZ – A lakossági kérdőíves felmérés eredményei
  • chevron_right8. fejezet. A lakossági felmérés módszertana • Csizmadia Zoltán – Páthy Ádám – Tóth Péter
    • 8.1. Bevezetés
    • chevron_right8.2. A kérdőíves felmérés módszertani sajátosságai
      • 8.2.1. A kérdőív tartalmi és technikai kialakítása
      • 8.2.2. Az adatfelvétel folyamata
      • 8.2.3. A végső adatbázis kialakítása, az elemzéshez felhasznált változók
    • chevron_right8.3. Az országos reprezentatív minta jellemzői – a megkérdezettek szociodemográfiai paraméterei és a háztartások jellemzői
      • 8.3.1. Életkor, lakóhely és a háztartások szerkezete
      • 8.3.2. Iskolai végzettség, foglalkozás, kereseti viszonyok
      • 8.3.3. Háztartások technikai eszközökkel való felszereltsége, okoseszközök használata
      • 8.3.4. Jogosítvány megléte és jellege a megkérdezettek körében
    • chevron_right8.4. A közlekedési és autóhasználati gyakorlatok és preferenciák sajátosságai
      • 8.4.1. Preferált elsődleges közlekedési módszerek
      • 8.4.2. Autóhasználati sajátosságok
      • 8.4.3. A vezetéskönnyítő technológiák elérhetősége és megítélése
  • chevron_right9. fejezet. Ismeretek, tapasztalatok és általános vélekedések • Csizmadia Zoltán
    • 9.1. Bevezetés – célok, elemzési kérdések és a vizsgálati modell
    • 9.2. Az autonóm járművekkel kapcsolatos általános ismeretek és tapasztalatok jellemzői
    • 9.3. Az önvezető technológiákkal kapcsolatos specifikusabb ismeretek és tapasztalatok jellemzői
    • 9.4. Az ismeretek és tapasztalatok összefüggése az automobilitással (autóvezetési és autóhasználati gyakorlattal)
    • 9.5. Az önvezető járművekről és technológiákról kialakult általános vélemények
    • 9.6. Az általános vélemények összefüggése az ismereti és tapasztalati paraméterekkel
    • chevron_right9.7. Az ismeretek, a tapasztalatok és az általános vélemények társadalmi-demográfiai alapú különbségei
      • 9.7.1. Ismereti paraméter – Hallott-e már róla?
      • 9.7.2. Tapasztalati paraméter – Ült-e már ilyen autóban?
      • 9.7.3. Az általános vélemények alakulása – negatív és pozitív összbenyomások
      • 9.7.4. Életkor és iskolai végzettség
    • 9.8. Összefoglalás és következtetések
  • chevron_right10. fejezet. Kényelem és félelem – a várható előnyök és hátrányok • Páthy Ádám
    • 10.1. Bevezetés
    • 10.2. Az előnyök és hátrányok megítélése általánosságban
    • chevron_right10.3. Az előnyök és hátrányok megítélését befolyásoló tényezők
      • 10.3.1. Szociodemográfiai státusz
      • 10.3.2. Új technológiákhoz való viszony
      • 10.3.3. Autóhasználat
    • 10.4. A tényezők együttes hatása
    • 10.5. Összegzés
    • chevron_rightFüggelék
      • Függelék 1: Összevont logisztikus regressziós modellek, előnyös tényezők, 1.
      • Függelék 2: Összevont logisztikus regressziós modellek, előnyös tényezők, 2.
      • Függelék 3: Összevont logisztikus regressziós modellek, hátrányos tényezők, 1.
      • Függelék 4: Összevont logisztikus regressziós modellek, hátrányos tényezők, 2.
  • chevron_right11. fejezet. Autóhasználati preferenciák és lehetséges megoldások • Tóth Péter
    • 11.1. Bevezetés
    • 11.2. Kutatási és elemzési háttér
    • 11.3. Az egyes közlekedési formák elfogadottsága autonóm vezetés esetén
    • 11.4. Az önvezető járművek piaci esélyei Magyarországon
    • chevron_right11.5. Tevékenységek egy autonóm járműben
      • 11.5.1. Alapmegoszlások
      • 11.5.2. Szociodemográfiai változók
      • 11.5.3. Új technológiákhoz való viszony
      • 11.5.4. Autóhasználat, közlekedéshez való viszony
    • 11.6. Összegzés
• Fogalomtár
• chevron_rightMelléklet
  • Az autonóm járművek gazdasági és társadalmi hatásai • Lakossági kérdőív / 2019. május
  • A lakossági kérdőíves felmérés néhány fontosabb eredményének megoszlási adatai az egyes szociodemográfiai jellemzők szempontjából
• Irodalomjegyzék
• Szerzők

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2018

ISBN: 978 963 059 935 1

A kiadvány regisztrációval szabadon elérhető.

Az elmúlt időszak változásai az európai ember számára (is) gyökeresen átformálták azt a viszonyrendszert, azokat a globálistól a lokálisig terjedő, ám egymástól nem függetleníthető értelmezési kereteket, melyekben a szereplők a tér, idő, a helyhez kötöttség, a mozgás, határ, identitás, tudás, tanulás, kultúra, nemzet, állam, kommunikáció, valóság, nexus, medialitás, ágencia, különösen pedig a nyelv, nyelvi gyakorlat fogalmait értelmezik. Mindazonáltal rendkívül összetett, változó és ellentmondásos mindaz, amit a nyelvi források, az ezekhez való hozzáférés és a globalizáció összefüggéseiről, a folyamat hatásairól mondhatunk.

Az Általános Nyelvészeti Tanulmányok jelen kötetének elsődleges célja a mindennapjainkat egyre inkább körülvevő, kiterjedt és sokarcú, a tudományban hosszú ideig mégis periférikusan kezelt jelenségkör, a két- és többnyelvűség értelmezéseinek, főbb diskurzusainak és eddig kevesebb figyelmet kapott kutatási irányainak felvillantása. E komplex viszonyrendszerben jó néhány magától értetődőnek, (nyelv)ideológiai irányultságoktól mentesnek vélt fogalom, kérdéskör kritikai újragondolásával a nyelvhasználók, a változatosság, a hozzáférés és a tevékenység egységét, ennek szociokulturális, történeti és ideológiai beágyazottságát állítjuk középpontba, reflektálva a kérdéskör multidiszciplináris jellegére, a kutatás, a kutató és kutatottak, a tudás és tanulás gyökeresen átalakuló szerepére, valamint a mindebből adódó tudományos és gyakorlati kihívásokra.

A kötet öt fejezetbe rendezve tárgyalja e szerteágazó tudományterület néhány alapvető megközelítését, tematikai, diszciplináris és módszertani komplexitását. A tanulmányok többsége az új módszertani irányok és nézőpontok beemeléséből, a hagyományos diszciplináris határok lebontásából létrejövő új értelmezési lehetőségeket is szemlélteti. Az itt megjelenő kutatások a magyarországi (pl. siket vagy cigány) nyelvhasználói közösségek és a határon túli magyarok (ausztráliai magyar diaszpóra, erdélyi, moldvai, kárpátaljai magyar közösségek stb.) nyelvhasználatát, változatos nyelvi elrendezéseit, (több)nyelvűségét a sajátságok kiemelése mellett más nyelvhasználói csoportokkal és egymással is azonos leírási keretben, - a sorozat történetében újdonságnak számító QR kódok segítségével immár magyar és nemzetközi jelnyelven is hozzáférhetővé téve - szemlélik, a kutatás újabb tereit, terepeit és perspektíváit nyitva meg.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kenesei-bartha-altalanos-nyelveszeti-tanulmanyok-xxviii//