Bartha Csilla (szerk.)

Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXVIII.

A többnyelvűség dimenziói: Terek, kontextusok, kutatási távlatok


Bevezetés

A tanulmány fő célja, hogy bemutassa a kisebbségi nyelvek kutatásának társadalmilag bevonó megközelítését az alkalmazott nyelvészet határain belül, pontosabban, hogy rámutasson a transzdiszciplináris megközelítés lehetséges előnyeire a kisebbségi nyelvtanulás és -tanítás kutatásában, speciális szociokulturális kontextusokban. Általánosan fogalmazva, a tanulmány episztemológiai célja a tudásépítés alternatív megközelítésének támogatása, amely a kutatóközösségek új, kognitív kulturális modelljének megalkotásához vezet, ami mindenféle bemenetet figyelembe vesz (nyelvi, szociolingvisztikai, etnolingvisztikai, autoetnográfiai stb.) a sokféle kontextusban a kutatás során, amelyben minden résztvevő fél tapasztalatát, identitását, perspektíváját, kultúráját, politikáját és nyelvét figyelembe veszik. Erre szükség van, ha jobban meg akarjuk érteni a kisebbségi nyelvek kutatásának kimeneteit és következtetéseit, amely kutatások a mai napig diszciplináris fragmentáció alá esnek (Bastardas Boada 2013; Filipović 2015). Továbbá, az alkalmazott nyelvészetet hosszú ideje a kvantitatív kutatási megközelítés egyik legtermékenyebb területeként tartják számon, amely „a természettudományok objektív vizsgálatainak felülmúlni akarásából nőtt ki” (Dörnyei 2007, 31), és amely számokra, inkább változókra, mint esetekre, sztenderdizált folyamatokra és statisztikai elemzésekre épít az egyetemes igazság utáni folyamatos kutatás során (Dörnyei 2007, 33–34). A jelen tanulmány a kvalitatív kutatási paradigma alkalmazása mellett érvel, amely a reflexivitásra, a nézőpontok sokféleségére, a társadalmi és történelmi szituáltságra, valamint a vizsgált közösségek személyes bevonására összpontosít (Gergen–Gergen 2000).

Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXVIII.

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2018

ISBN: 978 963 059 935 1


A kiadvány regisztrációval szabadon elérhető.

Az elmúlt időszak változásai az európai ember számára (is) gyökeresen átformálták azt a viszonyrendszert, azokat a globálistól a lokálisig terjedő, ám egymástól nem függetleníthető értelmezési kereteket, melyekben a szereplők a tér, idő, a helyhez kötöttség, a mozgás, határ, identitás, tudás, tanulás, kultúra, nemzet, állam, kommunikáció, valóság, nexus, medialitás, ágencia, különösen pedig a nyelv, nyelvi gyakorlat fogalmait értelmezik. Mindazonáltal rendkívül összetett, változó és ellentmondásos mindaz, amit a nyelvi források, az ezekhez való hozzáférés és a globalizáció összefüggéseiről, a folyamat hatásairól mondhatunk.

Az Általános Nyelvészeti Tanulmányok jelen kötetének elsődleges célja a mindennapjainkat egyre inkább körülvevő, kiterjedt és sokarcú, a tudományban hosszú ideig mégis periférikusan kezelt jelenségkör, a két- és többnyelvűség értelmezéseinek, főbb diskurzusainak és eddig kevesebb figyelmet kapott kutatási irányainak felvillantása. E komplex viszonyrendszerben jó néhány magától értetődőnek, (nyelv)ideológiai irányultságoktól mentesnek vélt fogalom, kérdéskör kritikai újragondolásával a nyelvhasználók, a változatosság, a hozzáférés és a tevékenység egységét, ennek szociokulturális, történeti és ideológiai beágyazottságát állítjuk középpontba, reflektálva a kérdéskör multidiszciplináris jellegére, a kutatás, a kutató és kutatottak, a tudás és tanulás gyökeresen átalakuló szerepére, valamint a mindebből adódó tudományos és gyakorlati kihívásokra.

A kötet öt fejezetbe rendezve tárgyalja e szerteágazó tudományterület néhány alapvető megközelítését, tematikai, diszciplináris és módszertani komplexitását. A tanulmányok többsége az új módszertani irányok és nézőpontok beemeléséből, a hagyományos diszciplináris határok lebontásából létrejövő új értelmezési lehetőségeket is szemlélteti. Az itt megjelenő kutatások a magyarországi (pl. siket vagy cigány) nyelvhasználói közösségek és a határon túli magyarok (ausztráliai magyar diaszpóra, erdélyi, moldvai, kárpátaljai magyar közösségek stb.) nyelvhasználatát, változatos nyelvi elrendezéseit, (több)nyelvűségét a sajátságok kiemelése mellett más nyelvhasználói csoportokkal és egymással is azonos leírási keretben, - a sorozat történetében újdonságnak számító QR kódok segítségével immár magyar és nemzetközi jelnyelven is hozzáférhetővé téve - szemlélik, a kutatás újabb tereit, terepeit és perspektíváit nyitva meg.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kenesei-bartha-altalanos-nyelveszeti-tanulmanyok-xxviii//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave