Sótonyi Péter (szerk.)

Orvosi felelősség

6.2.2.4. Járványügyi szabályok

A Btk. 284. § a járványügyi szabályszegés tényállását tartalmazza.

A járványügy komplex kezelése az Eütv. III. Fejezetében található meg.

A III. Fejezet 6. Címe kifejezetten a járványügyről rendelkezik, beleértve a védőoltások, a járványügyi érdekből végzett szűrővizsgálatok, a fertőző betegek bejelentése és a járványügyi elkülönítés kérdéseit.

A járványügy stratégiai fontosságú kérdés minden ország szempontjából, hiszen adott esetben egy fertőző betegség megléte alapot adhat az Alkotmányban biztosított jogok korlátozására, országos szintű, súlyos járvány pedig még akár szükségállapot elrendelésre is. Az Eütv. szerint a járványügyi tevékenység célja a fertőző megbetegedések, a járványok megelőzése és leküzdése, valamint az emberi szervezet fertőző betegségekkel szembeni ellenállóképességének fokozása.1

Ennek érdekében az egészségügyi hatóság az egyén személyes szabadsághoz való jogainak gyakorlását a betegek jogait az Eütv. szerint korlátozhatja, a természetes és jogi személyeket, továbbá a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeteket az e törvényben meghatározott intézkedések tűrésére, illetve megtételére kötelezheti.

Kiemelendő, hogy népegészségügyi érdekből, kötelező járványügyi intézkedés foganatosításához nincs szükség a beteg beleegyezésére (ellentétben az egyéb orvosi beavatkozásokkal), azonban a beteget – az eset körülményeihez képest – ekkor is megilleti a tájékoztatáshoz való jog.2

A Btk. a járványügyi előírások megsértésének csak egy részét rendeli büntetni, ezek: a járványügyi ellenőrzés, felügyelet vagy zárlat szabályainak megszegése.

Ezért az Eütv.-ben található egyéb kötelezettségek (védőoltások, járványügyi szűrővizsgálatok, fertőző betegek bejelentése) nem tartoznak az állam büntető hatalmával védendő érdekek körébe.

Az alábbiakban ezért a járványügynek csak a büntetőjog szempontjából is releváns, fent említett rendelkezései kerülnek bemutatásra.

Fertőző személy az, akinél a fertőző betegség fennállását megállapították.

A fertőző betegségeket a fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről szóló 18/1998. (VI. 3.) NM rendelet 1. melléklete sorolja fel.

Az Eütv. szerint azonban fertőző betegen a fertőző betegségre gyanús személyt is érteni kell. Fertőző betegségre gyanús személy az, aki a fertőző betegségben szenvedő személlyel, annak használati eszközével, váladékával érintkezett, illetve a fertőzés terjedési módjából adódóan feltételezhető, hogy a fertőző betegség kórokozója a szervezetébe került.3

Járványügyi elkülönítésre kerül sor, ha a betegséget észlelő orvos a fertőzőképesség tartamára a fertőző beteg elkülönítése iránt intézkedik.4

A fertőző betegségben szenvedő személyt otthonában, tartózkodási helyén vagy fekvőbeteg-gyógyintézet fertőző osztályán, illetve kijelölt gyógyintézetben el kell különíteni. Egyes fertőző betegségekben szenvedő személyt kizárólag fekvőbeteg-gyógyintézet fertőző osztályán, illetve kijelölt gyógyintézetben kell elkülöníteni, illetve gyógykezelni. Azt a HIV-pozitív beteget pl., akinél vérzéses elváltozás, nyitott vagy drenált seb, exsudativ vagy fekélyes bőrelváltozás fordul elő, vagy incontinens és egyidejűleg pszichológiai zavarok észlelhetők, kijelölt fertőző osztályon kell elhelyezni.5 Az elkülönített fertőző beteg tartózkodására kijelölt helyiség(ek)be a betegen kívül csak ápolói és az illetékes egészségügyi személyzet léphet be. Az említett helyiségekből fertőtlenítés nélkül semmit nem szabad kivinni.

Otthoni elkülönítés esetén meg kell tiltani a beteg lakásából (háztartásából) élelmiszerek, italok, élvezeti cikkek és általában olyan anyagok, tárgyak kivitelét, amelyek a fertőzés terjedését elősegíthetik.6 A fertőző beteget otthonában, illetve tartózkodási helyén akkor lehet elkülöníteni, ha a beteg állapota ezt megengedi, az elkülönítés feltételei biztosíthatók, és a beteg, illetve törvényes képviselője vállalja, hogy az elkülönítés idejére a járványügyi rendelkezéseket megtartja.7

Fekvőbeteg-gyógyintézet fertőző osztályán kell elkülöníteni azt a fertőző beteget is, akit otthonában, illetve tartózkodási helyén (szállás, kórházi osztály) a járványügyi követelményeknek megfelelően nem lehet elkülöníteni, illetve alapbetegsége miatt igényel kórházi kezelést.8 Fekvőbeteg-gyógyintézeti elkülönítés esetén a fertőző beteg intézeten belüli szabad mozgása, valamint kapcsolattartási joga korlátozható. Ha a fertőző beteg fekvőbeteggyógyintézeti elkülönítésére vonatkozó kötelezettségének nem tesz eleget, az egészségügyi hatóság erre határozattal kötelezi. Az elkülönítést kimondó határozat a jogorvoslatra való tekintet nélkül azonnal végrehajtható.9

Járványügyi megfigyelést és járványügyi zárlatot azzal a személlyel szemben ír elő az egészségügyi hatóság, aki meghatározott fertőző betegségben szenvedő személlyel érintkezett és feltehetően maga is a betegség lappangási szakában van.10 A járványügyi megfigyelés alá helyezett személy a megfigyelés tartama alatt foglalkozása gyakorlásában, kapcsolattartási jogában és mozgási szabadságában korlátozható.11 Akit az orvos fertőző betegség gyanúja miatt orvosi vizsgálatra berendelt, köteles a vizsgálaton megjelenni, amennyiben a betegsége miatt a vizsgálaton nem tud megjelenni, a tartózkodási helyén a vizsgálatnak alávetni magát, a szükséges laboratóriumi vizsgálatokhoz vizsgálati anyagot szolgáltatni, illetve azok vételét lehetővé tenni, a gyógykezelésnek magát alávetni, ideértve a megelőző gyógyszeres kezelést is, az orvosi utasításokat megtartani.12 A fertőző betegség átlagos lappangási idejének leteltét követő 48 órán belül meg kell szüntetni a járványügyi megfigyelést, amennyiben az orvosi vizsgálat eredményeként a fertőzés veszélye kizárható.13

A járványügyi zárlat szigorított, speciális követelményeken alapuló megfigyelés, illetve elkülönítés, amelyet e célra kijelölt helyen kell foganatosítani. A járványügyi zárlat alá helyezett személyre a járványügyi elkülönítésnél leírtakat kell alkalmazni a foglalkozás gyakorlása, a kapcsolattartási jog és mozgási szabadság tekintetében, azzal, hogy a zárlat alá helyezett személy a zárlat foganatosítási helyét nem hagyhatja el.14

Járványügyi ellenőrzés azzal szemben kerül elrendelésre, aki kórokozó hordozó személy. Kórokozó hordozó az a személy, aki szervezetében a fertőző betegség kórokozóját hordozza, és anélkül üríti szervezetéből, hogy maga a fertőző betegség bármely szakaszában lenne.15

Az Eütv. két esetet különböztet meg: amikor a járványügyi ellenőrzés elrendelhető, és amikor annak elrendelése kötelező. Az NM rendelet mellékletében meghatározza, hogy mely esetekben kötelező, és mely esetekben lehetséges a járványügyi ellenőrzés foganatosítása. A felsorolt fertőző betegségekkel kapcsolatosan a rendelet 1. melléklete részletes útmutatást ad.16 Az egészségügyi hatóság határozata a jogorvoslatra tekintet nélkül azonnal végrehajtható.17 A járványügyi ellenőrzés alá vont kórokozó hordozó – a fertőzés terjedési módjától függően – foglalkozása gyakorlásában, kapcsolattartási jogában és mozgási szabadságában korlátozható.18

A kórokozó hordozó a fertőző betegség jellegéhez képest köteles magát meghatározott időközönként orvosi vizsgálatnak alávetni, ehhez vizsgálati anyagot szolgáltatni, illetve annak vételét lehetővé tenni, köteles lakóhelyének két hetet meghaladó időre történő elhagyását és tartózkodási helyét az egészségügyi hatóságnak előzetesen bejelenteni. Lakásából, háztartásából közfogyasztás céljára nem vihet ki élelmiszert, illetve azzal egy tekintet alá eső készítményt, nem látogathat gyermekintézményt és oktatási intézményt, nem foglalkoztatható gyermekvédelmi, oktatási, szociális intézményben, egészségügyi szolgáltatónál, valamint élelmiszert előállító, feldolgozó, csomagoló, forgalmazó, illetve ivóvízellátást szolgáló munkakörben, köteles az előírt egészségügyi rendszabályokat pontosan megtartani.19

A fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről szóló 18/1998. (VI. 3.) NM rendelet célja, hogy rögzítse a szükséges, konkrét intézkedéseket a fertőző betegségek terjedésének megelőzése és megakadályozása érdekében. A szabályozás kiterjed a Magyar Köztársaság területén minden természetes és jogi személyre, valamint jogi személyiség nélküli szervezetre. A rendelet szerint, amennyiben az ÁNTSZ illetékes szervének járványügyi vizsgálata a fertőző betegséget vagy annak gyanúját megállapítja, elvégzi a megfelelő laboratóriumi vizsgálatokat, szükség esetén elrendeli a fertőző beteg szállítását, gyógykezelését és/vagy elkülönítését, illetve járványügyi megfigyelés alá helyezi a fertőző beteggel érintkezett személyeket.

1	Eütv. 56. §.
2	Vö: Eütv. 56. § (3) bekezdés.
3	Eütv. 56. § (4) bekezdés.
4	Vüö: Eütv. 63. §.
5	18/1998. (VI. 3.) NM. rendelet 28. § (3) bekezdése.
6	Ibid, 28. § (4) bekezdés.
7	Eütv. 63. § (4) bekezdés.
8	NM rendelet 28. § (3) bekezdés.
9	Vö: Eütv. 64. §.
10	Vö: Eütv. 65. §.
11	Vö: Eütv. 66. §.
12	Eütv. 62. § (2) bekezdés.
13	Eütv. 66. § (3) bekezdés.
14	Eütv. 67. § (1)–(2) bekezdései.
15	Eütv. 68. § (1) bekezdés.
16	A torokgyíknál pl. az alábbi olvasható az NM rendelet mellékletében: beteget kórházi fertőző osztályon kell elkülöníteni. Az elkülönítés akkor szüntethető meg, ha az antibiotikus kezelés befejezése után 48 óra múlva elkezdett 2 napos időközzel, 2 alkalommal végzett bakteriológiai vizsgálat eredménye negatív. Ha a felszabadító vizsgálat eredménye pozitív, de a beteg klinikai állapota nem indokolja a kórházi elkülönítést, azt meg lehet szüntetni, azonban a gyógyult beteget a kórokozó-hordozás tartamára járványügyi ellenőrzés alá kell helyezni, és el kell tiltani a 0-6 éves gyermekközösségek látogatásától, kórházi sebészeti, szülészeti, egyéb műtéti és gyermekosztályon végzendő munkájától, valamint tejkezeléstől.
17	Eütv. 68. § (4) bekezdés.
18	Eütv. 69. § (1) bekezdés.
19	Eütv. 69. § (4) bekezdés.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 724 2

Orvostudomány Semmelweis Kiadó könyvei

Az orvosi tevékenység céltudatos, magas fokú szaktudást igénylő, a társadalomtól elválaszthatatlan, jogi jelentőségű, emberi munka. Tárgya az emberi szervezet működésével a legközvetlenebbül és legmélyebben hatol az egyén a személyiség érdekszférájába. Az orvos ténykedéséért mindenkor felelősséggel tartozik. A felelősség általánosságban a társadalom védekezése, a társadalmi érdekekkel ellentétes helyzetekkel, illetve magatartásokkal szemben. Az orvosnak tevékenységét, az orvosi foglalkozás szabályainak megfelelően és ezek alapján kell végezni. Amennyiben foglalkozásának valamely általános vagy írott, akár szakmai akár jogi szabályát megszegi, valamely kötelezettségét egyáltalán vagy nem megfelelő módon teljesíti, illetve jogaival visszaél, felelősséggel tartozik. Az orvosi hivatás gyakorlója a társadalom minden tagjára vonatkozó etikai és jogi normákon túl az orvosi foglalkozásra érvényes normáknak is köteles eleget tenni. Ennek megfelelően az orvos felelőssége etikai, munkajogi, polgári jogi, szabálysértési és büntetőjogi téren áll fenn. Azok ismerete az orvosi működés zavartalanságát biztosító feltételek egyik fontos elemét képezik. Attól függően kerülhet sor egyik vagy másik formájú felelősségre vonásra, hogy a szabályszegés milyen jellegű. Az egyes felelősségi formák különböző érdeksérelmekre vonatkoznak, ezért is eltérő célt szolgálnak. Amennyiben egy cselekmény egyszerre több vagy mindegyik felelősségi rendszert érinti, ugyanazért az egy cselekményért többféle, vagy akár mindegyik felelősségre vonási eljárás is lefolytatható. Az orvosi felelősség összetett kérdéskörének jelentőségét az a tény is adja, hogy azzal egyre gyakrabban foglalkoznak az orvosok, a jogászok és a közvélemény is. A könyv megírásával meghatározó törekvésünk az volt, hogy mindkét tudományágbeli olvasó számára, az egységes szemlélet hangsúlyozásával, szem előtt tartva a gyakorlati igényeket, összefüggő képet adjunk az orvosi felelősségről. A munkánk célja az volt továbbá, hogy eljuttassuk azokat az alapvető jelentőségüket tekintve fontos orvos és jogtudományi ismereteket azokhoz, akik mélyebb érdeklődést mutatnak az orvosi felelősség egyes formáinak elméleti és gyakorlati kérdései iránt, azok formáiról és a hozzájuk kapcsolódó etikai, jogi, illetve szakmai elvárásokról, azok jogkövetkezményeiről.

Hivatkozás: https://mersz.hu/sotonyi-orvosi-felelosseg//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero