Sótonyi Péter (szerk.)

Orvosi felelősség


6.3.2.1. A sértetti belegyezésről általánosságban

A betegnek az orvosi beavatkozásba történő beleegyezésére vonatkozó szabályok azért kiemelkedő jelentőségűek, mert a büntetőjog vonatkozó bíró alkotta elvei szerint egyrészt a sértett beleegyezése az egyik körülmény, amely miatt az orvosi tevékenység nem tekinthető büntetőjogellenesnek, továbbá főszabályként ez eredményezi az orvosi tevékenység jogalapját.
A „beleegyezés” fogalma az egészségügyről szóló 1972. évi II. törvénnyel került bele a hazai jogi szabályozásba.
A kor jogi szemléletében ekkor még uralkodó volt az az álláspont, hogy az orvosi tevékenység jogalapját a hivatásbeli kötelesség teremti meg, ám ennek az esetek többségében feltétele a beteg előzetes beleegyezése.1
A beteg beleegyezésének jelentősége tovább növekedett az 1997-es Eütv. megalkotása következtében.
Az egészségügyi önrendelkezési jog gyakorlása kapcsán adott “sértetti beleegyezés” hiánya a hatályos jog alapán különböző törvényi tényállásokba ütköztethető. Azaz attól függően, hogy milyen orvosi beavatkozásban kerüli el az orvos a beleegyezés megszerzési kötelezettségét, más-más bűncselekmény valósulhat meg.
Ezek a későbbiekben kerülnek részletes ismertetésre.
A magyar jogrendszer a sértett beleegyezését expressis verbis nem ismeri el.
E büntethetőséget kizáró ok a Btk.-ban meg nem határozott jogellenességet kizáró oknak minősül.
Ezzel ellentétben külföldön, különösképpen a német nyelvű országok büntetőjogában az uralkodó nézet külön kizáró okként tárgyalja.
A német jogirodalomban jelenleg uralkodó álláspont különbséget tesz egyrészt a beleegyezés, mint jogellenességet kizáró ok, másrészt a tényállásszerűséget kizáró egyetértés között. Vannak ugyanis kifejezetten olyan bűncselekmények, amelyek fogalmában már benne van, hogy az elkövető bizonyos magatartást kifejezetten a sértett akarata ellenére valósítson meg. A sértett egyetértésének hiányában az ilyen cselekmények bűncselekménynek minősülnek. Amennyiben az ilyen sértetti akarat nem tényállási elem, úgy a német felfogás a hozzájárulást büntetendőséget kizáró okként tárgyalja.2
Ha a tényállást kizáró egyetértés vagy a jogigazoló beleegyezés nem, vagy nem a kellő időben pótolható, de a körülmények összértékelése azt a feltevést igazolja, hogy amennyiben az érintett személyt kérdezhették volna, akkor a hozzájárulását adta volna a saját érdekében is. Erre a legjobb példa az, amikor az eszméletlen, súlyosan sérült betegen a hozzájárulása nélkül hajtják végre az életmentő beavatkozást. Más esetekben a beleegyezés bár pótolható lenne, de erre a kérdezésre, illetve a beleegyezés megszerzésére idő és lehetőség nincs, ugyanakkor védelemre méltó a beavatkozási érdek.
Nyilvánvaló, hogy amikor a törvényhozó törvényi tényállást alkot, olyan cselekményeket nyilvánít büntetendő cselekménynek, amelyek általában bűncselekménynek minősülnek. A bíróságnak azonban mindig konkrét ügyben kell döntenie, így előfordulhat, hogy az általában társadalomra veszélyes cselekmény az adott esetben nemhogy nem káros, veszélyes, hanem éppen hasznos a társadalom számára. Az is előfordulhat, hogy nem valósul meg a törvényi tényállás, de az is, hogy az elkövető bűnösségét adott ügyben nem lehet megállapítani. Bármely olyan körülmény, ami kizárja a bűncselekmény három fogalmi elemének meglétét, kizárja az elkövető bűnösségét is, függetlenül attól, hogy a törvény azt szabályozza-e vagy sem.
Előfordulhatnak azonban olyan esetek, amelyek gyakoriak és ezért az ítélkezési gyakorlat egységének biztosítása érdekében a törvényhozó pontos szabályokat alkot, így lehetővé válik az egységes megítélésük. Ezeket törvényben meghatározott büntethetőséget kizáró okoknak nevezzük, melyek vagy a Btk. általános részében, vagy a különös részben kerültek szabályozásra.
 
1 Dezső László, op.cit., 1968, 25.
2 Filó Mihály, A sértett beleegyezése a német büntetőjogban, In.: Magyar Jog, 2004/12., 748.

Orvosi felelősség

Tartalomjegyzék


Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 724 2

Az orvosi tevékenység céltudatos, magas fokú szaktudást igénylő, a társadalomtól elválaszthatatlan, jogi jelentőségű, emberi munka. Tárgya az emberi szervezet működésével a legközvetlenebbül és legmélyebben hatol az egyén a személyiség érdekszférájába. Az orvos ténykedéséért mindenkor felelősséggel tartozik. A felelősség általánosságban a társadalom védekezése, a társadalmi érdekekkel ellentétes helyzetekkel, illetve magatartásokkal szemben. Az orvosnak tevékenységét, az orvosi foglalkozás szabályainak megfelelően és ezek alapján kell végezni. Amennyiben foglalkozásának valamely általános vagy írott, akár szakmai akár jogi szabályát megszegi, valamely kötelezettségét egyáltalán vagy nem megfelelő módon teljesíti, illetve jogaival visszaél, felelősséggel tartozik. Az orvosi hivatás gyakorlója a társadalom minden tagjára vonatkozó etikai és jogi normákon túl az orvosi foglalkozásra érvényes normáknak is köteles eleget tenni. Ennek megfelelően az orvos felelőssége etikai, munkajogi, polgári jogi, szabálysértési és büntetőjogi téren áll fenn. Azok ismerete az orvosi működés zavartalanságát biztosító feltételek egyik fontos elemét képezik. Attól függően kerülhet sor egyik vagy másik formájú felelősségre vonásra, hogy a szabályszegés milyen jellegű. Az egyes felelősségi formák különböző érdeksérelmekre vonatkoznak, ezért is eltérő célt szolgálnak. Amennyiben egy cselekmény egyszerre több vagy mindegyik felelősségi rendszert érinti, ugyanazért az egy cselekményért többféle, vagy akár mindegyik felelősségre vonási eljárás is lefolytatható. Az orvosi felelősség összetett kérdéskörének jelentőségét az a tény is adja, hogy azzal egyre gyakrabban foglalkoznak az orvosok, a jogászok és a közvélemény is. A könyv megírásával meghatározó törekvésünk az volt, hogy mindkét tudományágbeli olvasó számára, az egységes szemlélet hangsúlyozásával, szem előtt tartva a gyakorlati igényeket, összefüggő képet adjunk az orvosi felelősségről. A munkánk célja az volt továbbá, hogy eljuttassuk azokat az alapvető jelentőségüket tekintve fontos orvos és jogtudományi ismereteket azokhoz, akik mélyebb érdeklődést mutatnak az orvosi felelősség egyes formáinak elméleti és gyakorlati kérdései iránt, azok formáiról és a hozzájuk kapcsolódó etikai, jogi, illetve szakmai elvárásokról, azok jogkövetkezményeiről.

Hivatkozás: https://mersz.hu/sotonyi-orvosi-felelosseg//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave