Sótonyi Péter (szerk.)

Orvosi felelősség


6.4.4. Az egészségügyi beavatkozás, az orvostudományi kutatás rendje és az önrendelkezés elleni bűncselekmények1

A hatályos Btk. személy elleni bűncselekmények II. címében csaknem minden szakasz konkrét hivatkozással, vagy utalással jelzi szoros kapcsolatát az Eütv.-vel.2 A fennálló kapcsolatot az 1998. évi XXII törvény indokolása külön is kiemeli.3
A hivatkozások egy része az Eütv.-ben meghatározott cél megvalósítása esetén4 kizárja a büntethetőséget, más esetben, az ott meghatározott „különleges eljárás” végzése az, amelyet büntetni rendel.5 Máskor pedig, az Eütv-ben meghatározott, alaki, tartalmi követelményeknek megfelelő engedély hiánya, hiányossága, illetve a cselekmény attól eltérő tartalma6 az, amely hátrányos jogkövetkezményt von maga után.
Ennek megfelelően a Btk. rendelkezései állandóak maradhattak, akkor is, ha a tudomány később ugyanazt az eredményt esetleg más módon is el tudta érni.
Hátránya, és a gyakorlati alkalmazásnak gátja is e két jogszabály szoros összefüggéséből adódott, tekintettel az Eütv. – és a kapcsolódó jogszabályok – egyes rendelkezéseinek késlekedő hatálybalépésére, és a szabályozás körüli élénk vitára.
Az Eütv. és a kapcsolódó ágazati joganyag megalkotásának – esetenként közel öt éves7 – késése így veszélyeztette – sőt lehetetlenné tette – a büntetőtörvény alkalmazását.
 
1 A fejezethez tartozó tényállások részletes elemzése a Kovács Gábor–Németh Imre–Gellér Balázs, Az egészségügyi beavatkozás, az orvostudományi kutatás rendje és az egészségügyi önrendelkezés elleni bűncselekmények szabályozása az új büntető törvénykönyvben, In: Büntetőjogi Kodifikáció, 2005/I., 7–24. című cikk részletes felhasználásával és átvételével készült.
2 Az orvosi büntetőjogi tényállások általános jellemzőinél is kifejtettük, hogy ezek a cselekmények ún. kerettényállásban kerültek szabályozásra, amely az ágazati normákra történő utalás technikáját jelenti. Ennek megfelelően – kiemelten a XII. Fejezet II. Címében található bűncselekmények esetén – a büntetőjogi felelősség előfeltétele az ágazati norma megsértése.
3 Az 1998. évi XXII. törvény általános indokolása.
4 Btk. 173/A §; Btk. 173/C §; Btk. 173/E §.
5 Btk. 173/B. § (1).
6 Btk. 173/D §; 173/E §.
7 23/2002 (V.9) EüM rendelet az emberen végzett orvostudományi kutatásokról; valamint: a 24/2002. (V. 9.) EüM rendeletaz emberi felhasználásra kerülő vizsgálati készítmények klinikai vizsgálatáról és a helyes klinikai gyakorlat alkalmazásáról.

Orvosi felelősség

Tartalomjegyzék


Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 724 2

Az orvosi tevékenység céltudatos, magas fokú szaktudást igénylő, a társadalomtól elválaszthatatlan, jogi jelentőségű, emberi munka. Tárgya az emberi szervezet működésével a legközvetlenebbül és legmélyebben hatol az egyén a személyiség érdekszférájába. Az orvos ténykedéséért mindenkor felelősséggel tartozik. A felelősség általánosságban a társadalom védekezése, a társadalmi érdekekkel ellentétes helyzetekkel, illetve magatartásokkal szemben. Az orvosnak tevékenységét, az orvosi foglalkozás szabályainak megfelelően és ezek alapján kell végezni. Amennyiben foglalkozásának valamely általános vagy írott, akár szakmai akár jogi szabályát megszegi, valamely kötelezettségét egyáltalán vagy nem megfelelő módon teljesíti, illetve jogaival visszaél, felelősséggel tartozik. Az orvosi hivatás gyakorlója a társadalom minden tagjára vonatkozó etikai és jogi normákon túl az orvosi foglalkozásra érvényes normáknak is köteles eleget tenni. Ennek megfelelően az orvos felelőssége etikai, munkajogi, polgári jogi, szabálysértési és büntetőjogi téren áll fenn. Azok ismerete az orvosi működés zavartalanságát biztosító feltételek egyik fontos elemét képezik. Attól függően kerülhet sor egyik vagy másik formájú felelősségre vonásra, hogy a szabályszegés milyen jellegű. Az egyes felelősségi formák különböző érdeksérelmekre vonatkoznak, ezért is eltérő célt szolgálnak. Amennyiben egy cselekmény egyszerre több vagy mindegyik felelősségi rendszert érinti, ugyanazért az egy cselekményért többféle, vagy akár mindegyik felelősségre vonási eljárás is lefolytatható. Az orvosi felelősség összetett kérdéskörének jelentőségét az a tény is adja, hogy azzal egyre gyakrabban foglalkoznak az orvosok, a jogászok és a közvélemény is. A könyv megírásával meghatározó törekvésünk az volt, hogy mindkét tudományágbeli olvasó számára, az egységes szemlélet hangsúlyozásával, szem előtt tartva a gyakorlati igényeket, összefüggő képet adjunk az orvosi felelősségről. A munkánk célja az volt továbbá, hogy eljuttassuk azokat az alapvető jelentőségüket tekintve fontos orvos és jogtudományi ismereteket azokhoz, akik mélyebb érdeklődést mutatnak az orvosi felelősség egyes formáinak elméleti és gyakorlati kérdései iránt, azok formáiról és a hozzájuk kapcsolódó etikai, jogi, illetve szakmai elvárásokról, azok jogkövetkezményeiről.

Hivatkozás: https://mersz.hu/sotonyi-orvosi-felelosseg//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave