Sótonyi Péter (szerk.)

Orvosi felelősség


6.4.6. Járványügyi szabályszegés

284. § (1) Aki a zárlati kötelezettség alá tartozó fertőző betegség behurcolásának vagy terjedésének megakadályozása végett elrendelt zárlat, járványügyi felügyelet vagy ellenőrzés szabályait megszegi, vétséget követ el és egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.
(2) Aki járvány idején az elrendelt elkülönítés, járványügyi felügyelet vagy ellenőrzés szabályait megszegi, vétséget követ el és egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.
(3) Aki a fertőző állatbetegségek vagy a növényeket pusztító veszélyes kártevők be- és kihurcolásának vagy terjedésének megakadályozása végett elrendelt zárlat, egyéb korlátozás vagy felügyelet szabályait megszegi, vétséget követ el és egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.
A fertőző betegségek megelőzéséhez kettős érdek fűződik, egyrészt a beteg maga ugyanolyan egészségkárosodásban szenved, mint bármely más betegség kapcsán. Másrészt viszont a fertőzés lehetősége veszélyt jelent mindazok számára, akiket a beteg megfertőzhet. Ezért a veszély elhárításának érdekében azt a személyt, aki másokat megfertőzhet, szükség esetén akarata ellenére is gyógykezelni kell.
Érdemes megjegyezni, hogy a Biomedicina Egyezményt kihirdető 2002. évi VI. törvényben is megtalálhatjuk az Egyezmény 26. §-át, amely a tájékoztatáson alapuló beleegyezés alóli kivételeket sorolja. Eszerint az Egyezményben foglalt jogok gyakorlása és a védelmi rendelkezések nem képezhetik más korlátozások tárgyát, mint amelyek törvényben meghatározott esetekben, egy demokratikus társadalomban a közbiztonság, a bűncselekmények megelőzése, a közegészség védelme vagy mások jogainak és szabadságainak védelme érdekében szükséges. Azaz a jogok korlátozása összefér a nemzetközi jogi kötelezettségekkel, amennyiben azt a köz egészsége indokolja.
Általában a fertőző betegek vizsgálata, kezelése, kórházi ápolása a beteg akaratából és érdeke szerint történik a rendes orvosi jogviszony keretei között. Kivételesen azonban azzal szemben, aki nem kezelteti magát, nem tesz eleget az orvosi előírásoknak, lehetőség van a gyógykezeltetési (vizsgálati) kötelezettség alkalmazására, és kikényszerítésére.1
A védett jogi tárgy ez esetben tehát a köz egészségéhez fűződő érdek, a járványok megelőzése.
A fertőző betegségek terjedésének megakadályozása a társadalom alapvető érdeke. Ezt a célt kívánják elérni a büntető törvényi tényállás kereteit kitöltő igazgatási jogszabályok. Így az Eütv. 56. §-ának (1) bekezdése szerint a járványügyi tevékenység rendeltetése a fertőző megbetegedések, a járványok megelőzése és leküzdése, valamint az emberi szervezet fertőző betegségekkel szembeni ellenállóképességének fokozása. Mindezek érdekében az egészségügyi hatóság az egyén személyes szabadságához való jogát korlátozhatja, a természetes személyeket meghatározott intézkedések tűrésére, illetve megtételére kötelezheti.
Azt, aki meghatározott fertőző betegségben szenvedővel érintkezett és feltehetően a betegség lappangási szakaszában van, az egészségügyi hatóság járványügyi megfigyelés, vagy járványügyi zárlat alá helyezheti. A járványügyi zárlat szigorított speciális követelményeken alapuló megfigyelés, illetve elkülönítés, amelyet az e célra kijelölt tartózkodási helyet nem hagyhatja el. A fertőző betegség kórokozójának hordozóját az egészségügyi hatóság járványügyi ellenőrzés alá helyezheti. A járványügyi ellenőrzés alatt álló foglalkozásának gyakorlásában, kapcsolattartási jogában, és mozgási szabadságában is korlátozható. Az ellenőrzött köteles magát az orvosi vizsgálatának alávetni, az előírt egészségügyi rendszabályokat pontosan megtartani. Az állategészségügyről szóló, 1995. évi XCI. Törvény 24. §-ának rendelkezései szerint az állategészségügyi hatóság járványügyi intézkedésként megtilthatja, korlátozhatja meghatározott területre a belépést, elrendelheti eszközök, tárgyak elkobzását, ártalmatlanítását. Elrendelheti járványügyi intézkedésként a kötelező gyógykezelést, a védőoltást, avagy az állat leölését.
A növényvédelemről szóló 2000. évi XXXV. törvény előírásai szerint növényegészségügyi intézkedésként zárlat rendelhető el a károsító terjedésének megakadályozása érdekében. Járványról akkor van szó, ha a károsító elszaporodása olyan mértékű, hogy a növényállomány megóvása a hatóság intézkedését teszi szükségessé. A bűncselekmény jogi tárgya tehát a polgárok egészségügyi védelméhez, valamint az ezt biztosítani kívánó jogszabályi rendelkezések megtartásához fűződő társadalmi érdek.2
 
1 Törő Károly, op.cit., 1979., 278.
2 Belovics–Sinku–Molnár, op.cit., 2003., 401.

Orvosi felelősség

Tartalomjegyzék


Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 724 2

Az orvosi tevékenység céltudatos, magas fokú szaktudást igénylő, a társadalomtól elválaszthatatlan, jogi jelentőségű, emberi munka. Tárgya az emberi szervezet működésével a legközvetlenebbül és legmélyebben hatol az egyén a személyiség érdekszférájába. Az orvos ténykedéséért mindenkor felelősséggel tartozik. A felelősség általánosságban a társadalom védekezése, a társadalmi érdekekkel ellentétes helyzetekkel, illetve magatartásokkal szemben. Az orvosnak tevékenységét, az orvosi foglalkozás szabályainak megfelelően és ezek alapján kell végezni. Amennyiben foglalkozásának valamely általános vagy írott, akár szakmai akár jogi szabályát megszegi, valamely kötelezettségét egyáltalán vagy nem megfelelő módon teljesíti, illetve jogaival visszaél, felelősséggel tartozik. Az orvosi hivatás gyakorlója a társadalom minden tagjára vonatkozó etikai és jogi normákon túl az orvosi foglalkozásra érvényes normáknak is köteles eleget tenni. Ennek megfelelően az orvos felelőssége etikai, munkajogi, polgári jogi, szabálysértési és büntetőjogi téren áll fenn. Azok ismerete az orvosi működés zavartalanságát biztosító feltételek egyik fontos elemét képezik. Attól függően kerülhet sor egyik vagy másik formájú felelősségre vonásra, hogy a szabályszegés milyen jellegű. Az egyes felelősségi formák különböző érdeksérelmekre vonatkoznak, ezért is eltérő célt szolgálnak. Amennyiben egy cselekmény egyszerre több vagy mindegyik felelősségi rendszert érinti, ugyanazért az egy cselekményért többféle, vagy akár mindegyik felelősségre vonási eljárás is lefolytatható. Az orvosi felelősség összetett kérdéskörének jelentőségét az a tény is adja, hogy azzal egyre gyakrabban foglalkoznak az orvosok, a jogászok és a közvélemény is. A könyv megírásával meghatározó törekvésünk az volt, hogy mindkét tudományágbeli olvasó számára, az egységes szemlélet hangsúlyozásával, szem előtt tartva a gyakorlati igényeket, összefüggő képet adjunk az orvosi felelősségről. A munkánk célja az volt továbbá, hogy eljuttassuk azokat az alapvető jelentőségüket tekintve fontos orvos és jogtudományi ismereteket azokhoz, akik mélyebb érdeklődést mutatnak az orvosi felelősség egyes formáinak elméleti és gyakorlati kérdései iránt, azok formáiról és a hozzájuk kapcsolódó etikai, jogi, illetve szakmai elvárásokról, azok jogkövetkezményeiről.

Hivatkozás: https://mersz.hu/sotonyi-orvosi-felelosseg//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave