Sótonyi Péter (szerk.)

Orvosi felelősség


6.4.7. Kuruzslás

285. § (1) Aki jogosulatlanul, ellenszolgáltatásért vagy rendszeresen az orvosi gyakorlat körébe tartozó tevékenységet fejt ki, vétséget követ el és egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.
(2) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a kuruzslást az orvosi gyakorlatra jogosultság színlelésével követik el.
(3) E § alkalmazásában orvosi gyakorlatra jogosult az, akinek hazai egyetemen szerzett vagy külföldi egyetemen szerzett és honosított (egyenértékűségi záradékkal ellátott) orvosi oklevele van, illetőleg az a külföldi állampolgár, aki az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter engedélye alapján oklevelének honosítása nélkül fejthet ki orvosi tevékenységet, feltéve mindegyik esetben, hogy nem áll az orvosi tevékenységtől eltiltás hatálya alatt.
Az orvosi tevékenység veszélyes volta végett rendkívül fontos, hogy az ilyen tevékenységet csak az arra képesítést szerzett megfelelő szakértelemmel rendelkező szakemberek fejtsék ki.
Emiatt a kuruzslás jogi tárgya csak tágabb értelemben a köz egészsége. Szűkebb vonatkozásban e tényállás védi az egyes egyének testi épségét és egészségét is.
A bűncselekmény elkövetési magatartása az orvosi gyakorlat körébe tartozó tevékenység kifejtése, amely azonban csak akkor tényállásszerű, ha erre jogosulatlanul ellenszolgáltatásért, és jogosulatlanul rendszeresen kerül sor.
Az orvosi gyakorlat körébe tartozó tevékenységeket, illetve az egészségügyi ellátó rendszer formáját az Eütv. határozza meg.1 Az elkövetési magatartás konkrétan megvalósulhat például műtét elvégzésével, gyógyszerek kiválasztásával stb. Az elkövetési magatartás csak akkor tényállásszerű, ha azt az elkövető ellenszolgáltatásért, vagy ellenszolgáltatás nélkül, de rendszeresen végzi. Az ellenszolgáltatás konkrét formája pénz vagy bármilyen pénzértékkel bíró dolog lehet. A büntetőjogi felelősségre vonásnak mindkét elkövetési módhoz kapcsolódó elengedhetetlen feltétele a jogosulatlanság.
Jogosulatlanul fejti ki az orvosi tevékenységet, akinek erre képesítése nincs, avagy a meglévő külföldön szerzett képesítésének honosítása nem történt meg.
A bűncselekményt bárki elkövetheti, kivéve akinek az orvosi gyakorlatra jogosultsága van. A (3) bekezdésben meghatározott értelmező rendelkezések szerint orvosi tevékenységet az végezhet, akinek a) hazai egyetemen szerzett, vagy külföldi egyetemen szerzett és honosított (egyenértékűségi záradékkal ellátott) orvosi oklevele van, b) olyan külföldi állampolgár, aki az egészségügyi miniszter engedélye alapján oklevelének honosítása nélkül fejthet ki orvosi tevékenységet, és c) feltétele mindegyik esetben, hogy nem áll orvosi tevékenységtől eltiltás hatálya alatt.2
Az elhatárolási kérdések kapcsán utalni kell a foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetésnél kifejtettekre. Így, ha az orvosi tevékenységet az arra irányadó szabályokkal ellentétesen, egyszersmind jogosulatlanul fejtik ki, és ennek következménye a hátrányos materiális sértő eredmény, úgy a foglalkozás körében lekövetett veszélyeztetés mellett a kuruzslás megállapításának is helye van.
 
1 Belovics–Sinku–Molnár, op.cit., 2003., 402–403.
2 Ibid., 403.

Orvosi felelősség

Tartalomjegyzék


Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 724 2

Az orvosi tevékenység céltudatos, magas fokú szaktudást igénylő, a társadalomtól elválaszthatatlan, jogi jelentőségű, emberi munka. Tárgya az emberi szervezet működésével a legközvetlenebbül és legmélyebben hatol az egyén a személyiség érdekszférájába. Az orvos ténykedéséért mindenkor felelősséggel tartozik. A felelősség általánosságban a társadalom védekezése, a társadalmi érdekekkel ellentétes helyzetekkel, illetve magatartásokkal szemben. Az orvosnak tevékenységét, az orvosi foglalkozás szabályainak megfelelően és ezek alapján kell végezni. Amennyiben foglalkozásának valamely általános vagy írott, akár szakmai akár jogi szabályát megszegi, valamely kötelezettségét egyáltalán vagy nem megfelelő módon teljesíti, illetve jogaival visszaél, felelősséggel tartozik. Az orvosi hivatás gyakorlója a társadalom minden tagjára vonatkozó etikai és jogi normákon túl az orvosi foglalkozásra érvényes normáknak is köteles eleget tenni. Ennek megfelelően az orvos felelőssége etikai, munkajogi, polgári jogi, szabálysértési és büntetőjogi téren áll fenn. Azok ismerete az orvosi működés zavartalanságát biztosító feltételek egyik fontos elemét képezik. Attól függően kerülhet sor egyik vagy másik formájú felelősségre vonásra, hogy a szabályszegés milyen jellegű. Az egyes felelősségi formák különböző érdeksérelmekre vonatkoznak, ezért is eltérő célt szolgálnak. Amennyiben egy cselekmény egyszerre több vagy mindegyik felelősségi rendszert érinti, ugyanazért az egy cselekményért többféle, vagy akár mindegyik felelősségre vonási eljárás is lefolytatható. Az orvosi felelősség összetett kérdéskörének jelentőségét az a tény is adja, hogy azzal egyre gyakrabban foglalkoznak az orvosok, a jogászok és a közvélemény is. A könyv megírásával meghatározó törekvésünk az volt, hogy mindkét tudományágbeli olvasó számára, az egységes szemlélet hangsúlyozásával, szem előtt tartva a gyakorlati igényeket, összefüggő képet adjunk az orvosi felelősségről. A munkánk célja az volt továbbá, hogy eljuttassuk azokat az alapvető jelentőségüket tekintve fontos orvos és jogtudományi ismereteket azokhoz, akik mélyebb érdeklődést mutatnak az orvosi felelősség egyes formáinak elméleti és gyakorlati kérdései iránt, azok formáiról és a hozzájuk kapcsolódó etikai, jogi, illetve szakmai elvárásokról, azok jogkövetkezményeiről.

Hivatkozás: https://mersz.hu/sotonyi-orvosi-felelosseg//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave