Válts MeRSZ+ -ra!

MeRSZ online
okoskönyvtár

Több száz tankönyv egy helyen.
Online. Bárhol. Bármikor.

Sótonyi Péter (szerk.)

Orvosi felelősség

Ajánlottt irodalom

 
1. Baeyens AJ. Implementation of the Clinical Trials Directive: Pitfalls and Benefits, In: European Journal of Health Law, Vol. 9., (2002), 31–47.
2. Barenblatt Daniel. A Felkelő Nap országának orvosai, Harpercollins, Canada, 2004.Berg, Jessica – Appelbaum, Paul s. – Lidz, Charles W. – Parker, Lisa S., Informed Consent, Oxford University Press, New York, 2001.
3. Békés Imre, (szerk.), Büntetőjog Általános Rész, HVG Orac Kiadó, Budapest, (2002)
4. Békés Imre, A gondatlanság a büntetőjogban, Közgazdasági és Jogi Kiadó, Budapest, 1974
5. Belovics Ervin, Molnár Gábor, Sinku Pál. Büntetőjog Különös rész, HVG ORAC Kiadó, Budapest, 2003.
6. Boda Domokos, Pintér Sándor (1998). Szakmai tévedések lehetősége orvosi perek szakértői véleményezésében. Orvosi Hetilap, 139, 1735–1739.
7. Bodor Szabolcs, Ifj. Bodor Szabolcs, Méreg Gábor (szerk.). Trendvonalak az egészségügyben IV. Az Európai Unió és az egészségügy, Ecom Kvality Bt. Budapest, 2005.
8. Csapody Tamás, Az ellátás visszautasításának joga és a vértranszfúzió. LAM (2000): 10 (3), 260–264.
9. Delmas-Marty, Mireille (szerk.), The European Convention for the protection of Human Rights: International Protection versus National Restrictions, Dordrecht, Nijhoff, (1992)
10. Dezső László, Az orvos büntetőjogi felelőssége, BM Könyvkiadó, Budapest, 1979
11. Dósa Ágnes, Az orvos felelőssége a tájékoztatás elmulasztásáért, LAM 2001;12(1): 57–66.
12. Dósa Ágnes, Az orvos kártérítési felelőssége, HVG ORAC, Budapest, 2004
13. Duguet AM. Genetic research: between freedom in research and the patient’s rights. Contribution of the Declaration of Helsinki, In: European Journal of Health Law, Vol. 8., (2001), 203–206.
14. Dworkin Gerald, Autonomy and Behaviour Control, Hastings Center Report, Vol. 6., (1976)
15. Dworkin Gerald, The Theory and Practice of Autonomy, Cambridge University Press, Cambridge (1988)
16. Dworkin Ronald, Life’s Dominion – An Argument about Abortion and Euthanasia, Harper Collins Publishers, London, 1993
17. Engelhardt H, Tristam Jr. The Many Faces of Autonomy, In: Health Care Analysis, Vol. 9., (2001), 283–297.
18. Európa Tanács, Short guide to the European Convention on Human Rights, Council of Europe Publishing, Strasbourg, (1998)
19. Fenwick Peter, Beran Roy G. Informed consent – should Bolam be rejected?, In: Medicine and Law, Vol. 16., (1996), 215–223.
20. Ferencz Zoltán, Korinek László, Etikai és büntetőpolitikai meggondolások az eutanázia értelmezésében, In: Jogtudományi Közlöny, 1978/6., 312–317.
21. Filó Mihály, A sértett beleegyezése a német büntetőjogban, In: Magyar Jog, 2004/12., 755.
22. Filó Mihály, Az eutanázia a német büntetőjogi gondolkodásban, In: Magyar Jog, 2002/8., 478–483.
23. Földvári József, Az egység és a halmazat határesetei a büntetőjogban, KJK, Budapest, 1962
24. Földvári József, Büntetőjog Általános rész, Tankönyvkiadó, Budapest, 1974
25. Fridli Judit (2001): Egészségügyi önrendelkezés – korlátok között. Fundamentum, 5, 103–114.
26. Fülöp Ágnes, Közlekedési Büntetőjog, HVG ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., Budapest, 2001.
27. Gál István László, Szempontok a nemi erkölcs elleni bűncselekmények új szabályozásához, In.: Büntetőjogi Kodifikáció, 2002/4.
28. Gevers Sjef, Patient involvement with non-treatment decisions, In: European Journal of Helath Law, Vol. 4., (1997), 145–156.
29. Grád András, Kézikönyv a Strasbourgi Emberi Jogi Ítélkezésről, 2. kiadás, HVG ORAC Kiadó, Budapest, 2000
30. Györgyi Kálmán, Wiener A. Imre (szerk.), A Büntető Törvénykönyv Magyarázata, KJK, Budapest, 1996.
31. Gyukits György (2001). Betegjogi képviselet a kórházban. Esély, 12 (6) 58–82.
32. Halmai Gábor, Tóth Gábor (szerk.), Emberi Jogok, OSIRIS, Budapest, 2003
33. Halmai Gábor, Eutanázia: az élethez való jog része vagy korlátozása?, Élet és Irodalom, 47. évfolyam, 19. szám.
34. Haraszti Zoltán (2000). Egészségügyi törvény, betegjogok és Jehova tanúi tapasztalatai: LAM, 10(3), 265–266.
35. Heuer Orsolya, Konfliktuskezelés a betegjogi sérelmeknél – Az egészségügyi közvetítői eljárásról, LAM 2001;11 (1): 80–83.
36. Hockton A. The Law of Consent to Medical Treatment, Sweet & Maxwell, London, (2002)
37. Hollán Miklós, A tizenkét év alatti gyermekek nemi fejlődésének büntetőjogi védelme. Egy törvénymódosítás margójára, In.: Collega, 1998./3., 18.
38. Hondius Ewoud, van Hooft Annet. The New Dutch Law on Medical Services, In: Netherlands International Law Review, (1996), 1–17.
39. Horváth Tibor, Az élet, egészség, testi épség büntetőjogi védelme, Közgazadasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1965.
40. Horváth Tibor, Viski László, A biológia és az orvostudományok fejlődésének hatása a büntetőjogra, In: Állam- és Jogtudomány, 1969/4.
41. Jacobs, White, European Convention on Human Rights, Oxford University Press, Oxford, 2002
42. Jenei Ilona, A betegjogok érvényesítésének intézményei – nemzetközi kitekintés, LAM (1997); 7-8, 520–525.
43. Kapocsi Erzsébet, Az orvosi hivatás autonómiájának etikai vonatkozásai, LAM 2000;10 (4): 358–364.
44. Kassai, Szőke, Az orvosi felelősség, Budapest, Grill, 1938.
45. Kelk, Constantijn, Euthanasia in the Netherlands: a centrifugal movement, Utrecht University, 2004
46. Kende Tamás, Szűcs (szerk.), Európai Közjog és Politika, OSIRIS, Budapest, (2003)
47. Kereszty Éva, A halál orvosi és jogi foglamai, In: Jogtudományi Közlöny, 2002. szeptember, 386–396.
48. Korkelia Konstantin, State’s Positive Obligation in Securing Protection of Human Rights, In: Georgian Law Review, Vol. 2002/2–3.
49. Komáromi Andrea, A jogellenességet kizáró okok, elérhető: 2001. december.
50. Kovács Erika, (2003): A hepatitis C vírussal fertőzött állami kártalanítása iránti perekről. Magyar Jog, 10. sz. 600–606.
51. Kovács Gábor, Németh Imre, Gellér Balázs, Az egészségügyi beavatkozás, az orvostudományi kutatás rendje és az egészségügyi önrendelkezés elleni bűncselekmények szabályozása az új büntető törvénykönyvben, In: Büntetőjogi Kodifikáció, 2005/I., 7–24.
52. Kovács József, A modern orvosi etika alapjai, Medicina, Budapest, 1999.
53. Köles Tibor, Orvosi műhiba perek, HVG Orac Kidadó, Budapest, 1999.
54. Lahti Raimo, Criminal Law and Modern Bio-medical Techniques, Általános jelentés az AIDP 1987 szeptember 21-23 napjain Freiburgban tartott ülésére, In: Revue Internationale de Droit Pénal, vol 59., 1988.
55. Lahti Raimo, Towards a Comprehensive Legislation Governing the Rights of Patients: The Finnish Experience, In: Patient’s Rights – Informed Consent, Access and Equality, (Lotta Westerhäll – Charles Phillips eds.), Nerenius & Santérus Publishers, Stockholm (1994), 207–221.
56. Lahti Raimo, Towards a Comprehensive Legislation Governing the Rights of Patients: The Finnish Experience, In: Patient’s Rights – Informed Consent, Access and Equality, (Lotta Westerhäll – Charles Phillips szerk.), Nerenius & Santérus Publishers, Stockholm (1994), 207–221.
57. Lifton RJ. The Nazi Doctors, New York, 1986, Basic Books.
58. Lukács Éva, Ki fizeti a számlát? – A személyek szabad áramlása és az egészségügy kapcsolata az EU tagállamaiban, Magyar Jog (2002) 49: 485–496.
59. Lukács József, Az emberen végzett orvostudományi kutatások jogi szabályozása, Budapest, 2003.
60. Madai Sándor, Az „orvosi műhiba” gyakorlati problémáihoz, In Keresztmetszet – Tanulmányok fiatal büntetőjogászok tollából, SZeged, 2005. 147–152.
61. Medgyesi Margit, A betegek és az ő jogaik, MIM, Debrecen, 2005.
62. Merényi Kálmán, A szexuális erőszak, KJK, Budapest., 1987.
63. Nagy Ferenc, Tokaji Géza, A magyar büntetőjog általános része, Korona Kiadó, Budapest, 1998
64. Nagy Ferenc, A jogellenességet kizáró okok elvi kérdései, In: Gellér Balázs (szerk.), Békés Imre Ünnepi Kötet, ELTE ÁJK, Budapest, (2000)
65. Nagy László, Káhler Ferenc, Közvetítő szerepe az egészségügyben a permegelőzésben. Orvosvédelem 1998;3: 14–21.
66. Németh Imre, A criminal law perspective of patients’ medical autonomy within the European legal space, University of Helsinki, Helsinki, 2004
67. Novák Katalin, Rézműves Judit, Az egészség, az egészségügy megközelítése az Európai Unióban In Bodor Szabolcs- Ifj. Bodor Szabolcs–Méreg Gábor (szerk.): Trendvonalak az egészségügyben IV. Az Európai Unió és az egészségügy, Ecom Kvality Bt. Budapest, 2005. 95–157.
68. Nys Herman, A Presentation of the Belgian Act on Euthanasia Against the Background of Dutch Euthanasia Law, In: European Journal of Health Law, Vol. 10, (2003), 239–255.
69. Nys Herman, Comparative Healt Law and the Harmonization of Patients’ Rights in Europe, In: European Journal of Health Law, Vol. 8., (2001), 317-331.
70. Pourgourides Christos, Areas where the European Convention on Human Rights cannot be implemented, Report of the Committee on Legal Affairs and Human
71. Rights, Parliamentary Assembly, Doc. 9730, 2003. December 11.; elérhető:
72. Rendtorff, Jacob Dahl, Kemp Peter, Basic Ethical Principles in European Bioethics and Biolaw, Impremta Barnola, Guissona (2000)
73. Sándor Judit, Gyógyítás és ítélkezés, Medicina, Budapest, 1997.
74. Schott Heinz, A medicina krónikája, Officina Nova Könyv- és Lapkiadó Kft., 1993.
75. Somogyi Endre, Budavári Róbert, Igazságügyi orvostan a gyakorlatban, Medicina., Budapest, 1960.
76. Sprumont Dominiqe, Legal protection of human research subjects in Europe, In: European Journal of Health Law, Vol. 6, (1999), 25–43.
77. Tar Annamária, A nemi erkölcse elleni erőszakos bűncselekmények, elérhető: , 2004. 03. 15.
78. TASZ, A betegek jogairól (1999) Bp. Társaság a szabadságjogokért (TASZ). www.tasz.hu
79. Törő Károly, Az orvosi jogviszony, KJK, Budapest, 1986
80. Vajda Angéla, A betegjogok érvényesülése. LAM (2001); 11 (2): 234–236.
81. Venetianer Pál, A DNS szép új világa, Kulturtrade Kiadó, Budapest, (1998)
82. Viski László, A veszélyeztetés mint materiális bűncselekmény, In: Állam- és Jogtudomány, 1968/I., 56–99.
83. Viski László, Bűnösségi problémák a büntetőjogban, In.: Állam és Jogtudomány, 1962./1., 5–49.
84. Viski László, A veszélyeztetési bűncselekmények a X. Nemzetközi Büntetőjogi Kongresszus napirendjén, In: Magyar Jog, 1970/1., 11–16.
85. Wear Stephen, Informed Consent – Patients Autonomy and Physicians Beneficence within Clinical Medicine, Kluwer, Dordrecht, (1993)
86. Wiener A. Imre (szerk.), Büntetőjog, Általános rész., KJK-KERSZÖV, Budapest, 2002
87. Wiener A. Imre, A gazdasági vezetők büntetőjogi felelőssége, KJK, Budapest, 1974.
 
Orvosi felelősség

Tartalomjegyzék

Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 724 2

OrvostudománySemmelweis Kiadó könyvei

Az orvosi tevékenység céltudatos, magas fokú szaktudást igénylő, a társadalomtól elválaszthatatlan, jogi jelentőségű, emberi munka. Tárgya az emberi szervezet működésével a legközvetlenebbül és legmélyebben hatol az egyén a személyiség érdekszférájába. Az orvos ténykedéséért mindenkor felelősséggel tartozik. A felelősség általánosságban a társadalom védekezése, a társadalmi érdekekkel ellentétes helyzetekkel, illetve magatartásokkal szemben. Az orvosnak tevékenységét, az orvosi foglalkozás szabályainak megfelelően és ezek alapján kell végezni. Amennyiben foglalkozásának valamely általános vagy írott, akár szakmai akár jogi szabályát megszegi, valamely kötelezettségét egyáltalán vagy nem megfelelő módon teljesíti, illetve jogaival visszaél, felelősséggel tartozik. Az orvosi hivatás gyakorlója a társadalom minden tagjára vonatkozó etikai és jogi normákon túl az orvosi foglalkozásra érvényes normáknak is köteles eleget tenni. Ennek megfelelően az orvos felelőssége etikai, munkajogi, polgári jogi, szabálysértési és büntetőjogi téren áll fenn. Azok ismerete az orvosi működés zavartalanságát biztosító feltételek egyik fontos elemét képezik. Attól függően kerülhet sor egyik vagy másik formájú felelősségre vonásra, hogy a szabályszegés milyen jellegű. Az egyes felelősségi formák különböző érdeksérelmekre vonatkoznak, ezért is eltérő célt szolgálnak. Amennyiben egy cselekmény egyszerre több vagy mindegyik felelősségi rendszert érinti, ugyanazért az egy cselekményért többféle, vagy akár mindegyik felelősségre vonási eljárás is lefolytatható. Az orvosi felelősség összetett kérdéskörének jelentőségét az a tény is adja, hogy azzal egyre gyakrabban foglalkoznak az orvosok, a jogászok és a közvélemény is. A könyv megírásával meghatározó törekvésünk az volt, hogy mindkét tudományágbeli olvasó számára, az egységes szemlélet hangsúlyozásával, szem előtt tartva a gyakorlati igényeket, összefüggő képet adjunk az orvosi felelősségről. A munkánk célja az volt továbbá, hogy eljuttassuk azokat az alapvető jelentőségüket tekintve fontos orvos és jogtudományi ismereteket azokhoz, akik mélyebb érdeklődést mutatnak az orvosi felelősség egyes formáinak elméleti és gyakorlati kérdései iránt, azok formáiról és a hozzájuk kapcsolódó etikai, jogi, illetve szakmai elvárásokról, azok jogkövetkezményeiről.

Hivatkozás: https://mersz.hu/sotonyi-orvosi-felelosseg//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero
Kivonat
fullscreenclose
printsave