Sótonyi Péter (szerk.)

Orvosi felelősség


7.1.2.

A másik lehetőség, amennyiben az orvos határozatlan idejű munkaviszonyban áll, hogy a munkáltató a munkaviszonyt rendkívüli felmondással megszünteti az Mt. 96. § (1) bekezdés a) vagy b) pontja alapján, tehát vagy azért, mert a munkavállaló orvos a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegte, vagy azért, mert az orvos egyébként olyan magatartást tanúsított, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi.
A rendkívüli felmondás esetében is alkalmazni kell az Mt. 89. § (2) bekezdését, tehát a rendkívüli felmondását a munkáltató köteles megindokolni. Az indokolásból a felmondás okának világosan ki kell tűnnie. Vita esetén a felmondás indokának valóságát és okszerűségét a munkáltatónak kell bizonyítania.
Az Mt. 96. § (2) bekezdése szerint is a munkáltatói rendkívüli felmondás közlése előtt lehetőséget kell adni a munkavállalónak a tervezett intézkedés indokainak megismerésére és a vele szemben felhozott kifogások elleni védekezésre, kivéve, ha az eset összes körülményeiből következően ez a munkáltatótól nem várható el. Itt jegyezzük meg, hogy a kollektív szerződés, illetve munkaszerződés – az Mt. 96. § (1) bekezdés keretei között – meghatározhatja azokat az eseteket, amikor az (1) bekezdés a) vagy b) pontjában foglalt jogkövetkezménynek van helye.
A rendes és rendkívüli felmondás lehetősége között a különbség az, hogy amíg a munkáltató rendes felmondásánál elvileg nem érvényesül időbeli korlát, addig a munkáltatói rendkívüli felmondás esetében időbeni korlátozás érvényesül:
A rendkívüli felmondás jogát az ennek alapjául szolgáló okról való tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül (ez az úgynevezett szubjektív határidő), legfeljebb azonban az ok bekövetkeztétől számított egy éven belül (ez az úgynevezett objektív határidő), bűncselekmény elkövetése esetén a büntethetőség elévüléséig (ez is objektív határidő, de a rendkívüli felmondási jog gyakorlása értelemszerűen hosszabb) lehet gyakorolni. További különbség, hogy ha a rendkívüli felmondás jogát testület jogosult gyakorolni, a tudomásszerzés időpontjának azt kell tekinteni, amikor a rendkívüli felmondás okáról a testületet – mint a munkáltatói jogkört gyakorló szervet – tájékoztatják. Rendkívüli felmondás esetén – a törvényben előírt kivételektől eltekintve – a rendes felmondás szabályai nem alkalmazhatók.
 

Orvosi felelősség

Tartalomjegyzék


Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 724 2

Az orvosi tevékenység céltudatos, magas fokú szaktudást igénylő, a társadalomtól elválaszthatatlan, jogi jelentőségű, emberi munka. Tárgya az emberi szervezet működésével a legközvetlenebbül és legmélyebben hatol az egyén a személyiség érdekszférájába. Az orvos ténykedéséért mindenkor felelősséggel tartozik. A felelősség általánosságban a társadalom védekezése, a társadalmi érdekekkel ellentétes helyzetekkel, illetve magatartásokkal szemben. Az orvosnak tevékenységét, az orvosi foglalkozás szabályainak megfelelően és ezek alapján kell végezni. Amennyiben foglalkozásának valamely általános vagy írott, akár szakmai akár jogi szabályát megszegi, valamely kötelezettségét egyáltalán vagy nem megfelelő módon teljesíti, illetve jogaival visszaél, felelősséggel tartozik. Az orvosi hivatás gyakorlója a társadalom minden tagjára vonatkozó etikai és jogi normákon túl az orvosi foglalkozásra érvényes normáknak is köteles eleget tenni. Ennek megfelelően az orvos felelőssége etikai, munkajogi, polgári jogi, szabálysértési és büntetőjogi téren áll fenn. Azok ismerete az orvosi működés zavartalanságát biztosító feltételek egyik fontos elemét képezik. Attól függően kerülhet sor egyik vagy másik formájú felelősségre vonásra, hogy a szabályszegés milyen jellegű. Az egyes felelősségi formák különböző érdeksérelmekre vonatkoznak, ezért is eltérő célt szolgálnak. Amennyiben egy cselekmény egyszerre több vagy mindegyik felelősségi rendszert érinti, ugyanazért az egy cselekményért többféle, vagy akár mindegyik felelősségre vonási eljárás is lefolytatható. Az orvosi felelősség összetett kérdéskörének jelentőségét az a tény is adja, hogy azzal egyre gyakrabban foglalkoznak az orvosok, a jogászok és a közvélemény is. A könyv megírásával meghatározó törekvésünk az volt, hogy mindkét tudományágbeli olvasó számára, az egységes szemlélet hangsúlyozásával, szem előtt tartva a gyakorlati igényeket, összefüggő képet adjunk az orvosi felelősségről. A munkánk célja az volt továbbá, hogy eljuttassuk azokat az alapvető jelentőségüket tekintve fontos orvos és jogtudományi ismereteket azokhoz, akik mélyebb érdeklődést mutatnak az orvosi felelősség egyes formáinak elméleti és gyakorlati kérdései iránt, azok formáiról és a hozzájuk kapcsolódó etikai, jogi, illetve szakmai elvárásokról, azok jogkövetkezményeiről.

Hivatkozás: https://mersz.hu/sotonyi-orvosi-felelosseg//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave