Sótonyi Péter (szerk.)

Orvosi felelősség

7.2.2.

Másik lehetőségként alkalmazhatja a közalkalmazotti jogviszonyban álló orvossal szemben a munkáltató a fegyelmi felelősségre vonatkozó szabályokat, amelynek részletes szabályait azért kívánjuk ismertetni, mert ha a munkáltatói oldal ezeket a szabályokat nem tartja be, az gyakran vezet munkáltatói pervesztéshez még abban az esetben is, ha a fegyelmi eljárás alapjául szolgáló tényállás megalapozott volt és a munkáltató „csak” a eljárás „formai” szabályait sértette meg.

Ezek a részletes szabályok a következők: A Kjt. 45. § (1) bekezdése szerint fegyelmi vétséget követ el a közalkalmazott orvos, ha a közalkalmazotti jogviszonyból eredő lényeges kötelezettségét vétkesen megszegi. Kiemelendő, hogy nincs helye fegyelmi eljárásnak, ha a kötelezettségszegés nem lényeges kötelezettség megszegését jelenti, de akkor sem, ha a közalkalmazott orvos lényeges kötelezettségét szegte meg ugyan, de vétkessége nem állapítható meg.

A fegyelmi vétségnek a közalkalmazott orvossal szembeni szankciói (joghátrányt okozó jogkövetkezményei) a következők lehetnek:

megrovás;
az előmeneteli rendszerben történő várakozási idő legfeljebb egy évvel történő meghosszabbítása;
a jogszabály alapján adományozott címtől
való megfosztás;
magasabb vezető, illetve vezető beosztás fegyelmi hatályú visszavonása, valamint
elbocsátás.

Megjegyzendő, hogy a b)–d) pontjában foglalt fegyelmi büntetések közül egymás mellett több is kiszabható.

A munkáltató jogosult arra, hogy a b)–c) pontjában foglalt büntetés végrehajtását legfeljebb egyévi próbaidőre felfüggessze. Ha a felfüggesztés ideje alatt a közalkalmazott orvos nem követett el olyan fegyelmi vétséget, melyért jogerős fegyelmi büntetést szabtak ki, úgy kell tekinteni, mintha a fegyelmi büntetésben nem részesült volna. Ha viszont ez idő alatt elkövetett cselekmény miatt újabb jogerős büntetést szabtak ki, a felfüggesztett büntetést is végre kell hajtani.

Az e) pont szerinti elbocsátás büntetés jogerőre emelkedésétől számított egy évig a közalkalmazott orvos a Kjt. hatálya alá tartozó munkáltatónál nem alkalmazható magasabb vezető, illetve vezető beosztásban.

A Kjt. 46. § (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a fegyelmi eljárás megindítását – a törvény eltérő rendelkezése hiányában – a kinevezési jogkör gyakorlója, magasabb vezető és vezető beosztású közalkalmazott tekintetében a megbízásra jogosult rendeli el. Erről egyidejűleg a közalkalmazottat írásban értesíteni kell. Ha a fegyelmi eljárás elrendelője nem a kinevezési jogkör gyakorlója, vagy a magasabb vezető és vezető beosztású közalkalmazott tekintetében megbízásra jogosult, a bíróság a közalkalmazott orvos keresete alapján hatályon kívül fogja helyezni a fegyelmi eljárásban hozott döntést, mert a fegyelmi eljárást nem szabályszerűen indították. Ugyanez a jogkövetkezmény akkor is, (mert szabálytalan a fegyelmi eljárás megindítása), ha a fegyelmi eljárás megindításáról a közalkalmazott orvost írásban nem értesítették.

Lényeges kérdés a fegyelmi eljárás teljes tartama alatt, hogy az írásban történt értesítések átvétele bizonyítható legyen, tehát az értesítéseket célszerű tértivevényes küldeményként postázni.

A Kjt. 46. § (2) bekezdése szerint kötelező a fegyelmi eljárás megindítása

jelentős súlyú fegyelmi vétség elkövetésének alapos gyanúja esetén, továbbá
ha az eljárás lefolytatását a közalkalmazott maga ellen kéri.

A fegyelmi eljárás megindításánál is érvényesül azonban az időbeni korlátozás:

Nem lehet fegyelmi eljárást indítani, ha

a fegyelmi vétség elkövetésének alapos gyanújáról való tudomásszerzéstől egy hónap (szubjektív határidő), vagy
a fegyelmi vétség elkövetésétől egy év (objektív határidő) eltelt.

Az a) pontban pontjában meghatározott határidőt a fegyelmi eljárás megindítására jogosult tudomásszerzésétől kell számítani.

Ha a kötelezettségszegés miatt büntető- vagy szabálysértési eljárás indult és az nem végződött felmentéssel (az indítvány elutasításával), az egy hónapos (szubjektív) határidő a jogerős határozatnak a munkáltatóval történt közlésétől, az egyéves (objektív) határidő az eljárás jogerős befejezésétől számít. Ha a fegyelmi eljárás megindítására a munkáltatón kívüli szerv vagy személy jogosult, a munkáltató a kézhezvételtől számított öt napon belül a jogerős határozatot köteles a fegyelmi eljárás megindítására jogosult részére megküldeni.

Külföldön elkövetett kötelezettségszegés esetén ezeket a határidőket a közalkalmazott belföldre történő visszatérésétől kell számítani. Lényeges szabály, hogy az egyéves (objektív) határidő

magasabb vezető beosztású közalkalmazott esetében három évre,
vezető beosztású közalkalmazott esetében két évre

emelkedik, a vezetők esetében tehát hosszabb idő áll rendelkezésre a fegyelmi eljárás megindítására.

Mellőzhető a fegyelmi eljárás lefolytatása – a kötelező fegyelmi eljárás megindításának esetét kivéve –, ha a kötelezettségszegés csekély súlyú és a tényállás tisztázott. A közalkalmazottat azonban ilyen esetben is meg kell hallgatni. Az ügy érdeméről a fegyelmi eljárás megindítója dönt és mellőzött fegyelmi eljárásban legfeljebb megrovás büntetés (tehát a legenyhébb fegyelmi büntetés) szabható ki.

A Kjt. 47. §-a értelmében a fegyelmi eljárás során vizsgálatot kell tartani. Ennek lefolytatására a fegyelmi eljárás megindítója az eljárás megindításától számított öt napon belül, írásban vizsgálóbiztost jelöl ki a munkáltató közalkalmazottai közül. A vizsgálóbiztost a fegyelmi eljárás alá vontnál magasabb, ennek hiányában azzal azonos beosztású, illetve besorolású közalkalmazottak közül kell kijelölni.

Nem lehet vizsgálóbiztos az a közalkalmazott, akivel szemben a Kjt. 49. § (3) bekezdés b)–d) pontjában meghatározott összeférhetetlenségi ok áll fenn, tehát

az eljárás alá vont közalkalmazott közeli hozzátartozója [Munka Törvénykönyve § (2) bekezdése];
akit a vizsgálat során mint tanút vagy szakértőt meghallgattak, valamint
akitől egyébként az ügy elfogulatlan elbírálása nem várható el.

A vizsgálóbiztos a kijelölésétől számított tizenöt napon belül köteles a vizsgálatot lefolytatni és ennek keretében a fegyelmi vétség elkövetésével alaposan gyanúsított közalkalmazott orvost meghallgatni. A vizsgálat időtartama indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb tizenöt nappal meghosszabbítható.

A vizsgálat során a közalkalmazottal közölni kell a kötelezettségszegés elkövetésével kapcsolatos megállapításokat és azok bizonyítékait. Módot kell részére adni, hogy azokra észrevételt tehessen és további bizonyítást javasolhasson. Lehetővé kell számára tenni, hogy az ügy iratait megtekinthesse. A közalkalmazott védekezéséről és a lefolytatott bizonyításról jegyzőkönyvet kell felvenni. A közalkalmazott a vizsgálat folyamán jogi képviselőt vehet igénybe, aki rendelkezik mindazon jogosultságokkal, amelyek az eljárás alá vont közalkalmazottat a Kjt. 47. § (3) bekezdés alapján megilletik. A közalkalmazott meghallgatását úgy kell kitűzni, hogy azon jogi képviselője jelen lehessen.

Ha a közalkalmazott szóbeli meghallgatására tartós akadályoztatása miatt a vizsgálat időtartama alatt nem kerülhet sor, a kötelezettségszegés elkövetésével kapcsolatos megállapításokat és azok bizonyítékait vele írásban kell közölni és nyolcnapos határidő kitűzésével fel kell szólítani, hogy védekezését terjessze elő.

Ezeknek az eljárási garanciáknak a megszegése a munkáltató-, illetőleg kinevező pervesztéséhez vezethet.

A vizsgálóbiztos javaslatára a fegyelmi eljárás megindítója a fegyelmi eljárást felfüggeszti

legfeljebb az akadály elhárultáig, ha a közalkalmazott védekezését a Kjt. 47. § (6) bekezdésben meghatározottak szerint nem tudja előterjeszteni, illetve
ha a kötelezettségszegés miatt büntető- vagy szabálysértési eljárás indult, legfeljebb annak jogerős befejezéséig, feltéve, hogy enélkül a tényállás nem tisztázható. A vizsgálóbiztos a vizsgálat lezártától számított nyolc napon belül köteles megküldeni az ügy összes iratait saját véleményével ellátva a munkáltatói jogkör gyakorlójának.

A fegyelmi eljárásban lehetőség van arra is, hogy a közalkalmazottat állásából felfüggesszék. Erre azonban kizárólag abban az esetben van lehetőség, ha a

vizsgálóbiztos javasolta, hogy a fegyelmi eljárás megindítója a fegyelmi eljárás alá vont közalkalmazottat a fegyelmi eljárás befejezéséig állásából függessze fel,
és csak abban az esetben van helye a felfüggesztésnek, ha a fegyelmi eljárás alá vont közalkalmazott jelenléte a tényállás tisztázását gátolná, vagy a kötelezettségszegés súlya és jellege a munkahelytől való távoltartást indokolja, továbbá ha a kötelezettségszegés miatt büntető- vagy szabálysértési eljárás indult, legfeljebb annak jogerős befejezéséig.

Ha a fegyelmi eljárásban fegyelmi büntetésként elbocsátás fegyelmi büntetést szabtak ki, a határozat jogerőre emelkedéséig a felfüggesztés a fegyelmi büntetéssel együtt jár.

A felfüggesztést azonnal meg kell szüntetni, ha annak indoka már nem áll fenn.

A felfüggesztés idejére távolléti díj jár, ennek azonban legfeljebb ötven százalékát a felfüggesztés megszüntetéséig vissza lehet tartani. A teljes távolléti díjat vissza kell tartani az elbocsátást kimondó fegyelmi határozat kézbesítésétől kezdve annak jogerőre emelkedéséig.

A visszatartott összeget a fegyelmi határozat jogerőre emelkedése után ki kell fizetni. Nem kerülhet sor a visszatartott összeg kifizetésére, ha az elbocsátást kimondó határozat vált jogerőssé. Ha pedig a közalkalmazott a Kjt. 45. § (2) bekezdésének c), d) pontja alapján illetménypótlékra való jogosultságát elvesztette, a visszatartott összeget ezen pótlékok levonásával kell kifizetni.

A fegyelmi ügy érdemében háromtagú fegyelmi tanács határoz. A fegyelmi tanács elnöke – ez a főszabály – a fegyelmi eljárás megindítója. A fegyelmi eljárás megindítója ezt a jogkörét a munkáltatónak az eljárás alá vontnál magasabb beosztású, vagy magasabb besorolású közalkalmazottjára átruházhatja. Ha a fegyelmi eljárás megindítására a munkáltatón kívüli szerv vagy személy jogosult, az eljárás megindítója ezt a jogkörét nem ruházhatja át.

A fegyelmi tanács tagjait a fegyelmi tanács elnöke a munkáltatónak az eljárás alá vontnál magasabb, ennek hiányában azzal azonos beosztású, illetve besorolású közalkalmazottai közül jelöli ki.

Hasonlóan a vizsgálóbiztos összeférhetetlenségéhez a fegyelmi tanács tagjai esetében is érvényesülniük kell az összeférhetetlenségi szabályoknak, tehát a fegyelmi tanács eljárásában és döntéshozatalában tagként, illetve jegyzőkönyvvezetőként nem vehet részt:

az ügy vizsgálóbiztosa;
az eljárás alá vont közalkalmazott közeli hozzátartozója [Munka Törvénykönyve 139. § (2) bekezdése];
akit a vizsgálat során mint tanút vagy szakértőt meghallgattak, valamint
akitől egyébként az ügy elfogulatlan elbírálása nem várható el.

A fegyelmi tanács a vizsgálóbiztos előterjesztésétől számított tizenöt napon belül tárgyalást tart. A fegyelmi tanács tárgyalását úgy kell kitűzni, hogy arról a felek az értesítést a tárgyalás előtt legalább három munkanappal megkapják.

A tárgyaláson a munkáltatót az ügy vizsgálóbiztosa képviseli, a közalkalmazott jogi képviselőt is igénybe vehet. A tárgyalás nyilvános. A fegyelmi tanács azonban az államtitok vagy szolgálati titok megőrzése érdekében, valamint a fegyelmi eljárás alá vont kérelmére zárt tárgyalást köteles elrendelni.

Ha valamelyik fél, vagy képviselője a tárgyaláson nem jelenik meg, tárgyalást tartani és az ügyet érdemben elbírálni csak akkor lehet, ha a felet és a képviselőjét szabályszerűen értesítették. Elbírálható az ügy, ha a vizsgálóbiztos, a közalkalmazott vagy képviselője bejelentette, hogy a tárgyaláson nem kíván részt venni.

A fegyelmi tanács a tényállás tisztázása céljából bizonyítási eljárást folytathat le, ennek keretében különösen tanúkat hallgathat ki, iratokat szerezhet be, szakértőt vehet igénybe, szemlét tarthat.

Amennyiben az ügy a tárgyaláson nem volt tisztázható, további nyolc napon belül újabb tárgyalást kell tartani.

A fegyelmi tanács az első tárgyalástól számított legkésőbb harminc napon belül zárt ülésen, szótöbbséggel határoz, döntését indokolt írásbeli határozatba foglalja.

Fontos, a közalkalmazott orvos érdekét védő szabály, hogy nem kell fegyelmi büntetést kiszabni, ha a körülményekre tekintettel a legenyhébb fegyelmi büntetés kiszabása is indokolatlan.

A közalkalmazott a határozat ellen a kézbesítéstől számított tizenöt napon belül bírósághoz fordulhat.

Ha a fegyelmi felelősség jogerős megállapítására nem kerül sor, a közalkalmazottnak a fegyelmi eljárással kapcsolatos költségeit a munkáltató köteles megtéríteni.

Meg kell szüntetni a fegyelmi eljárást, ha

annak tartama alatt a közalkalmazotti jogviszony megszűnik;
a fegyelmi eljárás megindítására a szubjektív vagy objektív határidő letelte után kerül sor.

A fegyelmi eljárás megszüntetéséről a vizsgálat tartama alatt a fegyelmi eljárás megindítója, egyébként pedig a fegyelmi tanács határoz.

Ha a fegyelmi határozat ellen a fegyelmi eljárás alá vont közalkalmazott orvos keresetet nyújt be, a fegyelmi határozatot a kereset jogerős elbírálásáig nem szabad végrehajtani. Ha azonban a közalkalmazott a kereset benyújtására nyitva álló tizenöt napos határidő eltelte, vagy a kereset jogerős elbírálása előtt a közalkalmazotti jogviszonyát megszünteti, a határozat végrehajthatóvá válik.

Fontos korlátozás, hogy az elbocsátást kimondó fegyelmi határozatot a szülési szabadság tartama alatt nem lehet végrehajtani.

Ha a közalkalmazotti jogviszony a jogerősen kiszabott fegyelmi büntetés végrehajtása előtt, vagy annak végrehajtása közben megszűnik, a büntetést vagy annak hátralevő időtartamát a Kjt. hatálya alá tartozó munkáltatónál végre kell hajtani, feltéve, ha a büntetés végrehajthatóságától számított egy éven belül a közalkalmazott e munkáltatónál közalkalmazotti jogviszonyt létesít

Ha akár a vizsgálóbiztos kijelölésénél, akár a fegyelmi tanács összeállításánál irányadó szabályok szerint a személyi feltételek a munkáltatónál nem biztosíthatók, a munkáltató kérésére a vizsgálóbiztost, valamint a fegyelmi tanács tagjait a munkáltató fenntartója, illetve felügyeleti szerve jelöli ki saját tagjai, illetve a fegyelmi eljárás alá vontnál magasabb beosztású, illetve besorolású, ennek hiányában legalább a fegyelmi eljárás alá vonttal azonos szintű iskolai végzettségű alkalmazottai közül.

Ha a fegyveres erőknél, valamint a rendvédelmi szervnél foglalkoztatott közalkalmazott fegyelmi ügyében a Kjt. 47. § (1) bekezdésében, valamint a 49. § (2)–(3) bekezdésében meghatározott feltétel a munkáltató közalkalmazottai közül nem biztosítható, vizsgálóbiztosként, valamint a fegyelmi tanács tagjaként a fegyveres, illetve a rendvédelmi szervnek a fegyelmi eljárás alá vonttal legalább azonos szintű iskolai végzettséggel rendelkező hivatásos állományú tagja is kijelölhető. Ennek hiányában a fegyveres, valamint a rendvédelmi szervnél foglalkoztatott közalkalmazott fegyelmi ügyében is a munkáltató fenntartója, illetve felügyeleti szerve jelöli ki saját tagjai, illetve a fegyelmi eljárás alá vontnál magasabb beosztású, illetve besorolású, ennek hiányában legalább a fegyelmi eljárás alá vonttal azonos szintű iskolai végzettségű alkalmazottai közül.

Az eddig leírtaktól eltérő szabályok vonatkoznak az önkormányzattal közalkalmazotti jogviszonyban álló orvos ellen folytatott fegyelmi eljárásra.

Az önkormányzattal közalkalmazotti jogviszonyban állók esetében a fegyelmi eljárás megindítása, a fegyelmi büntetés kiszabása és az állásból való felfüggesztés a képviselőtestület kizárólagos hatáskörébe tartozik, az egyéb munkáltatói jogokat a polgármester gyakorolja.

A fegyelmi felelősségre vonatkozó rendelkezéseket azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az objektív és szubjektív határidőket a polgármester tudomásszerzésétől kell számítani, a fegyelmi tanács tagjait és a vizsgálóbiztost a képviselő-testület saját tagjai közül jelöli ki.

Ha a fegyelmi eljáráshoz szükséges személyi feltételek – a képviselő-testület létszáma vagy összeférhetetlenség folytán – a képviselő-testület tagjai közül nem biztosíthatók, a fegyelmi tanács tagjait és a vizsgálóbiztost a képviselő-testület a polgármesteri hivatalnak a fegyelmi eljárás alá vontnál magasabb besorolású, ennek hiányában legalább a fegyelmi eljárás alá vonttal azonos szintű iskolai végzettségű alkalmazottai közül jelöli ki. Ha a vizsgálóbiztos kijelölése így sem lehetséges, a képviselő-testület a vizsgálóbiztosi feladatok ellátására a fegyelmi eljárás alá vonttal azonos szintű iskolai végzettségű független személyt kérhet fel.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 724 2

Orvostudomány Semmelweis Kiadó könyvei

Az orvosi tevékenység céltudatos, magas fokú szaktudást igénylő, a társadalomtól elválaszthatatlan, jogi jelentőségű, emberi munka. Tárgya az emberi szervezet működésével a legközvetlenebbül és legmélyebben hatol az egyén a személyiség érdekszférájába. Az orvos ténykedéséért mindenkor felelősséggel tartozik. A felelősség általánosságban a társadalom védekezése, a társadalmi érdekekkel ellentétes helyzetekkel, illetve magatartásokkal szemben. Az orvosnak tevékenységét, az orvosi foglalkozás szabályainak megfelelően és ezek alapján kell végezni. Amennyiben foglalkozásának valamely általános vagy írott, akár szakmai akár jogi szabályát megszegi, valamely kötelezettségét egyáltalán vagy nem megfelelő módon teljesíti, illetve jogaival visszaél, felelősséggel tartozik. Az orvosi hivatás gyakorlója a társadalom minden tagjára vonatkozó etikai és jogi normákon túl az orvosi foglalkozásra érvényes normáknak is köteles eleget tenni. Ennek megfelelően az orvos felelőssége etikai, munkajogi, polgári jogi, szabálysértési és büntetőjogi téren áll fenn. Azok ismerete az orvosi működés zavartalanságát biztosító feltételek egyik fontos elemét képezik. Attól függően kerülhet sor egyik vagy másik formájú felelősségre vonásra, hogy a szabályszegés milyen jellegű. Az egyes felelősségi formák különböző érdeksérelmekre vonatkoznak, ezért is eltérő célt szolgálnak. Amennyiben egy cselekmény egyszerre több vagy mindegyik felelősségi rendszert érinti, ugyanazért az egy cselekményért többféle, vagy akár mindegyik felelősségre vonási eljárás is lefolytatható. Az orvosi felelősség összetett kérdéskörének jelentőségét az a tény is adja, hogy azzal egyre gyakrabban foglalkoznak az orvosok, a jogászok és a közvélemény is. A könyv megírásával meghatározó törekvésünk az volt, hogy mindkét tudományágbeli olvasó számára, az egységes szemlélet hangsúlyozásával, szem előtt tartva a gyakorlati igényeket, összefüggő képet adjunk az orvosi felelősségről. A munkánk célja az volt továbbá, hogy eljuttassuk azokat az alapvető jelentőségüket tekintve fontos orvos és jogtudományi ismereteket azokhoz, akik mélyebb érdeklődést mutatnak az orvosi felelősség egyes formáinak elméleti és gyakorlati kérdései iránt, azok formáiról és a hozzájuk kapcsolódó etikai, jogi, illetve szakmai elvárásokról, azok jogkövetkezményeiről.

Hivatkozás: https://mersz.hu/sotonyi-orvosi-felelosseg//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero