Sótonyi Péter (szerk.)

Orvosi felelősség


7.3.

Megismerkedtünk a fegyelmi eljárás tárgyával, az eljárás szabályaival, a munkáltató lehetőségeivel, amelyeket az orvos felelősségének gyanúja esetén alkalmazhat.
Itt az ideje tehát, hogy visszatérjünk a bevezetőben feltett kérdésekhez, hogy most már a részletszabályok ismeretében kereshessük a választ arra: miért nem kerül sor általában arra, hogy a munkavállaló vagy közalkalmazott orvos munkajogi felelősségét a munkáltató érvényesítse, vagy az érvényesítést megkísérelje?
Nem lehet véletlen az, hogy a munkaügyi ítélkezési gyakorlatban nincs példa arra, hogy az orvosi felelősség megállapítására ténylegesen sor kerüljön.
Az okok közül az első, hogy polgári kártérítési igény esetén az ügyek elbírálása hosszú ideig tart. Önmagában a keresetindításra is az esetek nagy részében olyan időben kerül sor, amikor a sérelmezett magatartás óta év(ek) telt(ek) el.
Mire jogerős ítélet megállapítja a munkáltató kártérítési felelősségét, régen leteltek azok az objektív és szubjektív határidők, amelyeken belül a munkáltató az orvossal szemben felléphet, vagy intézkedhet.
A másik ok, hogy a polgári kártérítési igények jogalapjának eldöntése alapvetően olyan orvos-szakmai és/vagy etikai kérdés, amelynek megítélése legalábbis többféle szakmai nézet alapján történhet. A munkáltató, aki a polgári kártérítési igény érvényesítése során alperesi – tehát a kimentő felelősségi rendszer értelmében védekező – pozícióban van, saját védekezését nehezítené vagy lehetetlenítené el, ha a per során eljárna az orvossal szemben.
A harmadik ok, hogy a munkáltatói intézkedések helyett tág tere van azoknak az alternatív szankcióknak, amelyeket azzal az orvossal szemben lehet alkalmazni, aki nem tanúsítja az egészségügyi törvényben leírt elvárható gondosságot. Az Orvosi Kamara etikai eljárást indíthat az ilyen orvossal szemben, a szankció végső esetben a nyilvántartásból törlés lehet. Ez nem munkajogi jogkövetkezmény (hanem alternatív szankció), de lehetetlenné teszi a munkaviszony vagy közalkalmazotti jogviszony fenntartását, a jogorvoslatra munkaügyi perben nem is kerülhet sor.
Munkajogi szempontból ugyancsak alternatívnak minősülő szankció, ha az orvos büntetőjogi felelősségének megállapítása mellett a bíróság mellékbüntetésként eltiltja az orvost hivatásának gyakorlásától. Ez sem munkajogi jogkövetkezmény, de ez is lehetetlenné teszi a munkaviszony vagy közalkalmazotti jogviszony fenntartását, és a jogorvoslatra munkaügyi perben ilyen esetben sem kerülhet sor.
A fejezet szerzőjétől távol áll az a szándék, hogy katalizálja az orvos munkajogi felelősségének megállapítását. Tényként szögezi le ugyanakkor, hogy a polgári jogi, a büntetőjogi és az etikai felelősség mögött az utolsó helyre szorul a nem megfelelő orvosi magatartás munkajogi szankciója.
 

Orvosi felelősség

Tartalomjegyzék


Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 724 2

Az orvosi tevékenység céltudatos, magas fokú szaktudást igénylő, a társadalomtól elválaszthatatlan, jogi jelentőségű, emberi munka. Tárgya az emberi szervezet működésével a legközvetlenebbül és legmélyebben hatol az egyén a személyiség érdekszférájába. Az orvos ténykedéséért mindenkor felelősséggel tartozik. A felelősség általánosságban a társadalom védekezése, a társadalmi érdekekkel ellentétes helyzetekkel, illetve magatartásokkal szemben. Az orvosnak tevékenységét, az orvosi foglalkozás szabályainak megfelelően és ezek alapján kell végezni. Amennyiben foglalkozásának valamely általános vagy írott, akár szakmai akár jogi szabályát megszegi, valamely kötelezettségét egyáltalán vagy nem megfelelő módon teljesíti, illetve jogaival visszaél, felelősséggel tartozik. Az orvosi hivatás gyakorlója a társadalom minden tagjára vonatkozó etikai és jogi normákon túl az orvosi foglalkozásra érvényes normáknak is köteles eleget tenni. Ennek megfelelően az orvos felelőssége etikai, munkajogi, polgári jogi, szabálysértési és büntetőjogi téren áll fenn. Azok ismerete az orvosi működés zavartalanságát biztosító feltételek egyik fontos elemét képezik. Attól függően kerülhet sor egyik vagy másik formájú felelősségre vonásra, hogy a szabályszegés milyen jellegű. Az egyes felelősségi formák különböző érdeksérelmekre vonatkoznak, ezért is eltérő célt szolgálnak. Amennyiben egy cselekmény egyszerre több vagy mindegyik felelősségi rendszert érinti, ugyanazért az egy cselekményért többféle, vagy akár mindegyik felelősségre vonási eljárás is lefolytatható. Az orvosi felelősség összetett kérdéskörének jelentőségét az a tény is adja, hogy azzal egyre gyakrabban foglalkoznak az orvosok, a jogászok és a közvélemény is. A könyv megírásával meghatározó törekvésünk az volt, hogy mindkét tudományágbeli olvasó számára, az egységes szemlélet hangsúlyozásával, szem előtt tartva a gyakorlati igényeket, összefüggő képet adjunk az orvosi felelősségről. A munkánk célja az volt továbbá, hogy eljuttassuk azokat az alapvető jelentőségüket tekintve fontos orvos és jogtudományi ismereteket azokhoz, akik mélyebb érdeklődést mutatnak az orvosi felelősség egyes formáinak elméleti és gyakorlati kérdései iránt, azok formáiról és a hozzájuk kapcsolódó etikai, jogi, illetve szakmai elvárásokról, azok jogkövetkezményeiről.

Hivatkozás: https://mersz.hu/sotonyi-orvosi-felelosseg//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave