Amennyiben egy betegnek kárigénye keletkezik, az első lépés, hogy az egészségügyi szolgáltató megegyezésre törekedhet a kezeléssel kapcsolatban kifogást emelő beteggel. Megegyezés hiányában megindul a polgári peres eljárás, amelyben a biztosító csak akkor fizet, ha az igazságügyi orvos-szakértő megállapította, hogy az egészségügyi szolgáltatás és a kár között ok-okozati összefüggés van, és szakmai hiba szabályszegése állapítható meg. Előfordulhat azonban, hogy a polgári peres eljárás előtt, vagy az alatt az egészségügyi szolgáltató és a kárt szenvedett beteg megegyeznének egy méltányos kártérítési összegben, ennek a kifizetésétől azonban a biztosítók elzárkóznak, arra hivatkozva, hogy a kártérítési díjakat csak bírósági ítélet alapján kell megfizetniük. A Ptk. 559. § (4) bekezdése szerint valóban szükséges, hogy a biztosító tudomásul vegye a károsult és a biztosított egyezségét, ennek hiányában csak a bírósági marasztalás kötelezi a biztosítót a helytállásra. Praktizáló orvosok álláspontja szerint a biztosítók előszeretettel hivatkoznak a Ptk. ezen jogszabály helyére, és csak bírósági ítélet alapján fizetnek. Az esetleges késlekedés viszont mindig anyagilag hátrányos az alperesre (egészségügyi szolgáltatóra), hiszen úgy a perköltséget (igazságügyi szakértő díja, ellenfél jogi képviselőjének a költsége, kamatok) fokozottabb mértékben kell állnia. A Ptk. 559. § (4) szerint a bírósági marasztalás is csak akkor hatályos a biztosítóval szemben, ha a biztosító a perben részt vett, a biztosított képviseletéről gondoskodott, vagy ezekről lemondott. A polgári peres eljárásban az érintettek részvétele szempontjából alapvetően három eset lehetséges. Az egyik az, hogy az egészségügyi szolgáltató a biztosítóhoz irányítja a károsultat, és a biztosító jogi képviselője képviseli a biztosítottat az ügyben. A másik megoldás, hogy a biztosított saját jogi képviselőjével jár el, és a biztosító beavatkozóként vesz részt a perben. Végül van olyan lehetőség is, hogy a biztosító a perben való részvételről lemond. Noha nincsenek pontos információk arra vonatkozóan, hogy a biztosítók milyen módon vesznek részt a polgári peres eljárásban, valószínűsíthető, hogy az a trend, hogy a biztosítók beavatkozóként figyelemmel kísérik a per állását. Konkrét példaként említhető a Legfelsőbb Bíróság 2002-ben hozott határozata.1 A perben a felperesek arra hivatkoztak, hogy az alperes nem a tőle elvárható gondossággal és körültekintéssel járt el egy szülészeti beavatkozás során, nem vette figyelembe a kórházi leleteket, nem végezte el a megfelelő vizsgálatokat, ennek következményeképpen nem döntött császármetszés mellett, és a normál úton megszülető gyermek súlyos, egész életére kiható maradandó egészségkárosodást szenvedett. Az alperes érdekében beavatkozó biztosító a per során szakvéleménnyel támasztotta alá azt a beadványát, hogy a bíróság utasítsa el a felperes keresetét. A beavatkozó a per során hozott közbenső ítélet megváltoztatása érdekében később fellebbezett. A beavatkozó több kifogást is előterjesztett a bizonyítási indítványok elutasítása vagy meghatározott értékelése vonatkozásában.2