A törvényben részletezetteknek megfelelően, a beteget betegségéről, állapotáról és annak várható alakulásáról folyamatos tájékoztatás illeti meg. Az egyes vizsgálatok, ill. beavatkozások elvégzését követően, a beteget tájékoztatni kell, annak eredményességéről, esetleges sikertelenségéről és a vártnál kedvezőtlenebb eredményéről, illetve annak okairól.

 

A tájékoztatás fontos eleme, hogy azt a beteg számára közérthető módon kell megadni, figyelemmel betegségére, korára, iskolázottságára, ismereteire, lelkiállapotára és e tekintetben megfogalmazott kívánságára. A szóbeli tájékoztatást nem helyettesíti, az előre elkészített, általános ismertető segédanyagok átadása, azok ugyanis többnyire a tájékoztatás kiegészítésére szolgálhatnak. A tájékozott beleegyezéstől, az egészségügyi szolgáltatások nyújtása során, csak akkor lehet eltekinteni, ha az a sürgős szükség esete, melyben a beteg állapota nem teszi lehetővé tájékoztatást és a beleegyezést. Hasonló helyzet alakulhat ki, ha az adott beavatkozás vagy intézkedés elmaradása mások egészségét, testi épségét súlyosan veszélyezteti. A beteg tájékoztatás nélküli ellátása csak abban az esetben kezdhető meg, ha a cselekvőképes beteg, írásos nyilatkozatával a tájékoztatást kizárta. A kezelőorvos mérlegelésének körébe tartozik, hogy a beteg teljeskörű tájékoztatásától eltekintsen, mert az veszélyeztetné a beteg állapotát. Az orvos felajánlhatja a betegnek, hogy válasszon az általános és részletes tájékoztatás között, azzal a megjegyzéssel, hogy az általános tájékoztatás választása esetén egy, a beteg által megjelölt személy részére adja meg a részletes tájékoztatást. Amennyiben a beteg részletes tájékoztatást kíván, azt kíméletesen, megfelelő lelki gondozással kell megtenni. Sajátos helyzet alakulhat ki egy invazív beavatkozás során, amikor annak olyan kiterjesztése válik szükségessé, amely előre nem volt vélelmezhető. A kiterjesztésre vonatkozó tájékozott beleegyezés hiányában, az csak akkor végezhető el, ha azt a sürgős szükség fennállása indokolja. Az életveszély esetét kivéve, a beavatkozás kiterjesztéséhez való beleegyezés hiányában olyan beavatkozás nem végezhető el, amely egyszerre egy testrészt elvesztéséhez, vagy funkciójának teljes kieséséhez vezethet. A beteg írásban – közokiratban vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban – rögzítheti általános érvénnyel, az egyes vizsgálatokkal, ill. beavatkozásokkal kapcsolatban beleegyezését, vagy annak megtagadását. Annak birtokában az ellátás kizárólag akkor kezdhető meg, ill. csak akkor maradhat el, ha annak szüksége idején, a beteg cselekvőképtelen. Írásban a beteg által kijelölhető az a személy, akit abban az esetben kell tájékoztatni, ha saját tájékoztatását kizárta, vagy a későbbiek során cselekvőképtelenné válik. A beteg ezt a személyt cselekvőképtelenné válása esetére jogosult írásban felhatalmazni, a vizsgálatokhoz, ill. a beavatkozásokhoz történő beleegyezésre. A beteg írásbeli nyilatkozatait az ellátást megelőzően vagy annak során formai kötöttségek nélkül megteheti, ill. megváltoztathatja. Külön rendelkezéseket tartalmaz a törvény a cselekvőképtelen kiskorú beteg, továbbá a cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezett beteg, önrendelkezési jogának gyakorlására.