Sótonyi Péter (szerk.)

Orvosi felelősség


Fogalomtár

Sótonyi Gergely
 
Adatkezelés: az alkalmazott eljárástól függetlenül a személyes adatok felvétele és tárolása, feldolgozása, hasznosítása (ideértve a továbbítást és a nyilvánosságra hozatalt); adatkezelésnek számít az adatok megváltoztatása és további felhasználásuk megakadályozása is.
Adatkezelő: a betegellátó, az intézményvezető, az adatvédelmi felelős, illetve az adatkezeléssel általuk megbízott egyéb személy, a tolmács és a jeltolmács, valamint a külön törvény alapján adatkezelésre felhatalmazott személy vagy szerv vezetője.
Adatvédelem: az egészségügyi ellátás során az ellátást végző tudomására jutott személyes és egészségügyi adatok bizalmasan kezelendők. A törvényszint szabályozás az adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. XLVII. törvényben valósul meg.
Agyhalál: az agy – beleértve az agytörzset is – működésnek teljes és visszafordíthatatlan megszűnése.
AIDS: szerzett immunhiányos tünetcsoport.
Allél: egy gén alternatív formái, melyek egy bizonyos kromoszóma azonos lókuszán fordulnak el. Az allélek ugyanazt az öröklődő jelleget szabályozzák, az AB0 vércsoportot pl., de ennek a jellegnek a különböző típusait hozzák létre, pl. az A, B és 0 vércsoportot.
Anonimizált genetikai adat: olyan adat, amely nem kapcsolható azonosítható személyhez.
ANTSZ: Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat ellátja a népegészségügy, valamint az egészségügyi szakigazgatás és koordináció körében, a törvényben és más jogszabályokban meghatározott állami feladatokat és hatásköröket.
Aránytalanul súlyos teher: amikor az elmaradt egészségügyi beavatkozást egy későbbi időpontban – esetleg nagyobb kockázattal – mégis szükséges elvégezni.
Baleseti rokkantsági nyugdíj: arra az jogosult, aki munkaképességét 67%-ban túlnyomóan üzemi baleset következtében elvesztette.
Beavatkozás: azon megelőző, diagnosztikus, terápiás, rehabilitációs vagy más célú fizikai, kémiai biológiai vagy pszichikai eljárás, amely a beteg szervezetben változást idéz vagy idézhet elő, továbbá a holttesten végzett vizsgálatokkal, valamint szövetek, szervek eltávolításával összefüggő eljárás.
Beteg: az egészségügyi szolgáltatásokat igénybe vevő vagy abban részesülő személy, függetlenül aktuális egészségi állapotától.
Betegellátó: a kezelést végző orvos, az egészségügyi szakdolgozó, az érintett gyógykezelésével kapcsolatos tevékenységet végző egyéb személy, a gyógyszerész.
Betegjogi képviselő: a betegek érdekeit élettel összefüggő etikai kérdéseit tanulmányozó tudományterület, amely különösen az orvosi gyakorlat, az orvosbiológiai kutatások, a biotechnológia, a géntechnológia és az egészségpolitika filozófiai-etikai problémáival foglalkozik.
Betegjogok: szabályozzák, hogy az állampolgárok milyen módon érvényesíthetik emberi jogaikat az egészségügyi ellátás során
Biológiai halál: az alapvető életműködések hiányoznak, helyreállításukra megalapozott lehetőség kizárt.
Biobank: emberi biológiai anyagmintákat tartalmazó gyűjtemény. Minden biológiai humán mintát felölelő gyűjteményt biobankként kell működtetni.
Bioetika: Az élővilág etikai kérdéseivel foglalkozó interdiszciplináris tudomány, mely az etikai problémákat a filozófia eszközeivel közelíti meg. Egyetlen tudományban foglalja össze az élettudományok terén végzett kutatások etikai kérdéseit.
Biológiai anyagminta: minden olyan humán anyagminta, amely azonosítható azzal a személlyel, akitől származik.
Biztosítás: anyagi ellenszolgáltatás ellenében jogszabályi kötöttségek szerint egy előre nem várt, kockázatszerűen jelentkező esemény esetén a kár, illetve hátrány ellenszolgáltatásszerű elhárítása vagy csökkentése.
Biztosított: a társadalombiztosítási törvény rendelkezései szerint így nevezzük mindazokat, akik a törvény erejénél fogva kötelező jogviszonyba kerülnek a társadalombiztosítással, illetve akik számára a törvény lehetővé teszi, hogy megállapodással egészségbiztosítási jogviszonyt hozzanak létre, illetve szolgálati időt szerezzenek. Emellett a köznyelv biztosítottnak nevezi mindazokat is, akik az egészségbiztosítási ellátásaira, szolgáltatásaira anélkül jogosultak jogszabály alapján, hogy maguk biztosítottak lennének.
Bűncselekmény: az a szándékosan vagy gondatlanságból elkövetett cselekmény, amely veszélyes a társadalomra és amelyre a törvény büntetés kiszabását rendeli.
Büntető eljárási jog: biztosítja a bűncselekmények gyors és hatékony felderítését, elkövetőinek felelősségre vonását és a Magyar Köztársaság büntető törvényeinek helyes alkalmazását.
Büntetőjog: az a jogágazat, amely az állami, a társadalmi és a gazdasági rendet az állampolgárok személyét a jogait védi az azokat sértő vagy veszélyeztető magatartásokkal szemben.
Büntető törvénykönyv: A bűnüldözés elleni küzdelem alapvető jog eszköze. Meghatározza a bűncselekményekkel és az elkövetőkkel szemben alkalmazandó büntetéseket és intézkedéseket.
Családi jog: szabályozza és védi a házasság és a család intézményét, illetve az ezzel összefüggő vagyoni viszonyokat.
Cselekvőképesség: cselekvőképes mindenki, akinek cselekvőképességét a törvény nem korlátozza vagy nem zárja ki; aki cselekvőképes, saját akarat-elhatározásával, a saját nevében szerezhet jogokat, vállalhat kötelezettségeket, maga köthet szerződést, vagy tehet más jognyilatkozatot.
Cselekvőképtelenség: cselekvőképtelen az a kiskorú, aki tizennegyedik életévét nem töltötte be, valamint az is, akit a bíróság az ügyei viteléhez szükséges belátási képessége állandó jellegű teljes hiánya miatt cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezett; és gondnokság alá helyezés nélkül is cselekvőképtelen az, aki olyan állapotban van, hogy az ügyei viteléhez szükséges belátási képessége teljesen hiányzik.
Dajkaterhesség: egymással házastársi, illetőleg élettársi kapcsolatban álló mindkét személy ivarsejtjeiből testen kívül létrehozott embrió más nő – dajkaanya – méhébe történő beültetése az embriót létrehozó pár érdekében történő kihordás céljából.
Diploid: olyan kromoszóma állapot, melyben mindegyik kromoszómafajta kétszeres mennyiségben van jelen.
DNS: Dezoxiribonukleinsav, a komplex kémiai anyag, mely a kromoszómákban található. Sorokba rendeződött igen nagyszámú, parányi alegységekből áll. A sor mérete és az alegységek szerveződése a soron belül jellemzője az egyednek.
DNS-ujjlenyomat (fingerprint): a genetikai profil-vizsgálat leírásához, a multilkusz szondás elemzéséből származó DNS-fragmentumok komplex rajzolatainak szűkebb értelmezése.
DNS-próba: általában ismert szekvenciájú DNS-darabka, mely valamilyen kimutatásra alkalmas módon kerül megjelölésre.
Donor: az a személy, aki szervet, szövetet adományoz más személybe történő átültetés céljából, illetve akinek testből halála után szervet vagy szövetet távolítanak el más személy testébe történő átültetés céljából.
Dopping: tiltott teljesítményfokozás. Az eredmények fokozása érdekében olyan eszközök alkalmazása történik, amelyek bizonytalan teljesítménynövelés mellett egészségkárosodást is okozhatnak.
Egészségbiztosítási orvos: Olyan szakember, aki orvosi diplomával, szakorvosi alap és ráépített egészségbiztosítási szakképesítéssel rendelkezik. Alkalmas egészségbiztosítási szakismereteinek felhasználásával az egészségbiztosítás minden ágában, magas színvonalon a felmerülő kérdések megválaszolására.
Egészségügyi adat: az érintett személy testi, értelmi és lelki állapotára, kóros szenvedélyére, valamint a megbetegedés, illetve az elhalálozás körülményeire, a halál okára vonatkozó, az érintett által vagy róla más személy által közölt, illetve az egészségügyi ellátóhálózat által észlelt, vizsgált, mért, leképzett vagy származtatott adat; továbbá az előzőekkel kapcsolatba hozható, azokat befolyásoló mindennemű adat (pl. magatartás, környezet, foglalkozás, valamint a szexuális szokásokra vonatkozó adat).
Egészségügyi dokumentáció: az egészségügyi szolgáltatás során az egészségügyi dolgozó tudomására jutó, a beteg kezelésével kapcsolatos egészségügyi és személyazonosító adatokat tartalmazó feljegyzés, nyilvántartás vagy bármilyen más módon rögzített adat, függetlenül annak hordozójától vagy formájától.
Egészségügyi dolgozó: az orvos, a fogorvos, a gyógyszerész, az egyéb felsőfokú egészségügyi szakképesítéssel rendelkező személy, továbbá a beteg ellátását végző vagy az abban közreműködő egészségügyi szakképesítéssel rendelkező személy.
Egészségügyi ellátás: a beteg adott egészségi állapotához kapcsolódó egészségügyi szolgáltatások összessége.
Egészségügyi közvetítő: Feladata az egészségügyi szolgáltató és a beteg között a szolgáltatás nyújtásával összefüggésben keletkezett jogvita peren kívüli egyezséggel történő rendezésének elősegítése, a felek jogainak gyors és hatékony érvényesítése.
Egészségfejlesztés: az egészségi állapot, az életminőség javítása, valamint az egészség védelme a betegségek és sérülések megelőzésével, valamint egészségnevelés útján.
Egészségsértés: akkor jön létre, ha külső behatás vagy biológiai tényezők eredményeképpen testi vagy lelki működészavar, kóros állapot alakul ki.
Egészségügyi hatóság: az Állami Népegészségügyi- és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) illetékes szervei.
Egészségügyi intézmény: a jogi személyiséggel rendelkező, valamint a fekvőbetegszakellátást nyújtó jogi személyiséggel nem rendelkező egészségügyi szolgáltató.
Egészségügyi intézmények fenntartója: az, aki az alapítói jogokat, a létesítés, az átszervezés, illetve a megszüntetés, az intézmény költségvetésével kapcsolatos jogokat, az intézmény vezetőinek (helyetteseinek) tekintetében a munkáltatói jogokat gyakorolja, az intézmény működését szabályozó dokumentumokat (pl. szervezeti és működési szabályzat, házirend) jóváhagyja, valamint az intézmény működését folyamatosan felügyeli és ellenőrzi.
Egészségügyi szolgáltatás: minden olyan tevékenység, amelynek célja az egyén egészségének megőrzése, továbbá a megbetegedések megelőzése, korai felismerése, megállapítása, gyógykezelése, életveszély elhárítása, a megbetegedés következtében kialakult állapot javítása vagy a további állapotromlás megelőzése céljából a beteg vizsgálatára és kezelésére, gondozására, ápolására, egészségügyi rehabilitációjára, a fájdalom és a szenvedés csökkentésére, továbbá a fentiek érdekében a beteg vizsgálati anyagainak feldolgozására irányul, ideértve a gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök, gyógyfürdőellátások kiszolgálását. a mentést és betegszállítást, a szülészeti ellátást, az emberi reprodukcióra irányuló különleges eljárásokat, a művi meddővé tételt, valamint az emberen végzett orvostudományi kutatásokat is.
Egészségügyi szolgáltató: a tulajdoni formától és a fenntartótól függetlenül minden, egészségügyi szolgáltatás nyújtására az egészségügyi hatóság által kiadott működési engedély alapján jogosult jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet és minden olyan természetes személy, aki saját nevében nyújtja a szolgáltatást.
Egészségügyi törvény: célja, hogy megállapítsa a Magyar Köztársaságban az egészségügyre vonatkozó alapvető rendelkezéseket és szabályozza a lakosság egészségének védelmével kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket.
Elmebetegség: többnyire tartós megbetegedés, melyben a pszichés működések romlása oly mértékű lehet, hogy súlyosan megzavarja a kognitív funkciókat (észrevevés-gondolkodás-ítéletalkotás stb.), ezáltal a valósággal való megfelelő kapcsolatfelvételt, az érzelmi-hangulati életet és az akarati megnyilvánulásokat, valamint a normális életvitelhez szükséges alkalmazkodást.
Elsősegély: a hirtelen bekövetkezett egészségkárosodások helyszínén, az egészségügyi szakellátás megkezdése előtt, az élet megmentése, az életveszély elhárítása, a szervezet károsodásának mérséklése, a szenvedés enyhítése érdekében végzett beavatkozás.
Embrió: minden élő emberi embrió a megtermékenyítés befejeződése után a terhesség 12. hetéig.
Embrionális őssejt: alkotja a három hétnél fiatalabb embriót.
Eutanázia: az orvos által szánalomból és részvétből végzett olyan cselekmény, amely egy másik ember életének kioltását a halálba segítést (aktív) vagy halni hagyását (passzív) jelenti.
Életfenntartó beavatkozás: a beteg életének mesterséges módon történő fenntartására, illetve egyes életműködéseinek pótlására irányuló egészségügyi szolgáltatás.
Életmentő beavatkozás: sürgős szükség eseté a beteg életének megmentésére irányuló egészségügyi szolgáltatás.
Élő végrendelet (living will): egészséges állapotban, a jogszabály által megszabott formában, egy később esetlegesen bekövetkező, akaratnyilvánításra képtelen állapot esetére tett nyilatkozat, melyben a nyilatkozó dönthet arról, hogy szerveit, szöveteit a halál bekövetkezése után átültetéshez felhasználhatják-e, visszautasíthat gyógykezelést, helyettes döntéshozót nevezhet meg.
Felelősség: általában a társadalom védekezése, a társadalmi érdekekkel ellentétes helyzetekkel, illetve magatartásokkal szemben.
Gaméta: a reproduktív folyamatban részt vevő sejt: a női gaméta az ovum (pete), a férfi gaméta pedig a spermatozoon (ondószál).
Gén: az öröklődés alapvető fizikai és funkcionális egysége. A gének vezérlik az egyén öröklődő jellegeinek kialakulását. A gén DNS-sorból épül fel, és mindegyik génnek meg van a maga saját specifikus elhelyezkedése az egyes különálló kromoszómákon.
Genetikai szűrés: széleskörű, rendszeres genetikai vizsgálat, államilag végrehajtott program keretében. Célja tünetmentes személyek esetében a genetikai jellemzők feltérképezése.
Genetikai teszt: a csírasejt eredetű DNS-, illetve kromoszómavariánsok és ezek specifikus fehérjetermékeinek kimutatását célzó laboratóriumi vizsgálat. A genetikai tesztvizsgálatok kimutatják vagy előre jelzik a károsan befolyásoló hatásokat.
Génfeltérképezés: egy különálló kromoszómán a különböző gének relatív elhelyezkedésének meghatározási folyamata.
Genetikai kód: az öröklődést meghatározó információ.
Genetikai profilirozás-profilvizsgálat: egy DNS-analizálási módszer. Magában foglalja a DNS struktúra felaprítását alegységekből álló sorokat tartalmazó apró fragmentumokra. A sorok mérete és szerveződése jellemző az egyénre. Láthatóvá téve ezeket a DNS-csoportokat a számos biokémia módszer egyikével, feltárul az illető egyén genetikai profilja.
Genom: az élőlény DNS-ének összessége. A sejtmagi genom a sejtmagban található DNS összessége. A mitokondriális genom a mitokondrium teljes DNS-e.
Genotípus: egy adott lókuszon előforduló, az egyedrejellemző „gének” együttese.
Gondatlanság: két fokozata van: a) tudatos gondatlanságról beszélünk, ha valaki előre látja magatartásának lehetséges káros következményeit, de könnyelműen bízik azok elmaradásában; b) hanyagságról beszélünk, ha valaki magatartásának lehetséges káros következményeit azért nem látja előre, mert a tőle elvárható figyelmet vagy körültekintést elmulasztja.
Gyógykezelés: minden olyan tevékenység, amely az egészség megőrzésére, továbbá a megbetegedések megelőzése, korai felismerése, megállapítása, gyógyítása, a megbetegedés következtében kialakult állapotromlás megakadályozása, szinten tartása vagy javítása céljából az érintett egyén közvetlen vizsgálatára, kezelésére, ápolására, orvosi rehabilitációjára, illetve mindezeknek érdekében az érintett vizsgálati anyagainak feldolgozására irányul, ideértve a gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök, gyógyfürdőellátások kiszolgáltatását, a mentést és betegszállítást, valamint a szülészeti ellátást is.
Fragment: a DNS egy kisebb darabkája.
Halál: amikor a légzés, a keringés és az agyműködés teljes és végleges megszűnése miatt a szervezet visszafordíthatatlan felbomlása megindul.
Haploid: olyan kromoszóma állapot, melyben mindegyik kromoszóma csak egy példányban van jelen.
Helyettes döntéshozó: a beteg meghatalmazása alapján, a beteg helyett teljes körű tájékoztatásra és a beavatkozásokról való döntésre jogosult személy.
Heterozigóta: homológ kromoszómákon lévő adott lókusznál egy gén két különböző formájával (allélek) rendelkező egyén. Például egy AB vércsoportú egyén az A vércsoport génjét az egyik kromoszómán bírja, míg a B vércsoportét a másik kromoszómán, az AB0 vércsoportot megszabó lókusznál.
Hibridizáció: az a folyamat, melynek során az egymásnak megfelelő, egyszálú DNS-ek összekapcsolódva kettős szálú DNS-t hoznak létre.
Homológ kromoszómák: egyező kromoszómák, egyik az anyától, másik az apától származik, mindegyik ugyanazokat a géneket hordozza.
Homozigóta: a homológ kromoszómákon egy adott lókusznál két azonos génformát (allélek) birtokló egyén.
Hospice-ellátás: a haldokló beteg gondozása, célja a hosszú lefolyású, halálhoz vezető betegségben szenvedő személy testi, lelki ápolása, életminőségének javítása, szenvedéseinek enyhítése és emberi méltóságának halálig való megőrzése.
Hospice-gondozás: a haldokló fizikai, spirituális és szociális ellátása, gondozása.
Human Genom Program: az emberi géntérkép megvalósítása.
Humán Reprodukciós Bizottság: az egészségügyi miniszter tanácsadó, döntéshozó, valamint ellenőrzést végző testülete a reprodukciós eljárások, valamint az embriókkal végzett orvostudományi kutatások területén.
Homológ kromoszóma: diploid szervezetekben a szülőktől származó kromoszómagarnitúrák azon tagjai, melyek ugyanazon sajátságokat meghatározó géneket tartalmaznak.
Igazságügyi szakértő: feladata, hogy a bíróság, az ügyészség, a rendőrség és a jogszabályban – 2005. évi XLVII. törvény – meghatározott, más hatóság, kirendelése vagy meghívása alapján, a tudomány és a műszaki fejlődés eredményeinek felhasználásával készített szakvéleményével segítse, a tényállás megállapítását, a szakkérdések eldöntését.
Igazságügyi Szakértői Kamara: az igazságügyi szakértők önkormányzati elven alapuló szakmai édekképviseleti köztestülete. Működési rendjét az 1995. évi CXIV. törvény határozza meg.
Intron: a magasabb rendű szervezetek génjeiben található olyan közbeékelődött szakasz, mely nem kódol fehérjét.
Invazív beavatkozás: a beteg testébe bőrön, nyálkahártyán vagy testnyíláson keresztül behatoló fizikai beavatkozás, ide nem értve a beteg számára szakmai szempontból elhanyagolható kockázatot jelentő beavatkozásokat.
Jog: az a szabályozó rendszer, amellyel az állam a különböző társadalmi viszonyokat jogilag, jogszabályokkal szabályozza.
Jogszabály: általános magatartási szabály (törvény, törvényerejű rendelet, rendelet, határozat, utasítás).
Jogrendszer: a jogszabályok rendezett összessége, amely jogágazatokra tagolódik.
Keresőképtelen: az az egyén, aki betegsége miatt vagy más okból keresőfoglalkozását nem képes folytatni.
Kezelőorvos: a beteg adott betegségével, illetve egészségi állapotával kapcsolatos vizsgálati és terápiás tervet meghatározó, valamint ezek keretében beavatkozásokat végző orvos, aki a beteg gyógykezeléséért felelősséggel tartozik.
Klinikai halál: alapvető életműködések a légzés, a keringés átmeneti megszűnése, de helyreállításukra biológiailag megalapozott remény van.
Kockázat: általánosságban, valamely tevékenységgel, cselekvéssel szükségszerűen együtt járó eredménytelenség, károsodás vagy veszély bekövetkezésének lehetősége. Klónozás: másolat készítése, ami létrejöhet molekuláris, sejtes, szöveti, szervi és önálló szervezetek szintjén. A sejtklón egyetlen sejtből származó utódsejtek összessége, melyek genetikai szempontból azonosak.
Kompetencialista: az adott egészségügyi ellátási szinten végezhető egészségügyi szolgáltatások összessége.
Korlátozott cselekvőképesség: korlátozottan cselekvőképes az a kiskorú, aki tizennyolcadik életévét még nem, de tizennegyedik életévét már betöltötte és nem cselekvőképtelen, valamint a nagykorú is, akit a bíróság ilyen hatállyal gondnokság alá helyezett; a bíróság azt a nagykorú személyt helyezi cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá, akinek az ügyei viteléhez szükséges belátási képessége – elmebeli állapota, szellemi fogyatkozása vagy valamilyen kóros szenvedélye miatt – tartósan vagy időszakonként visszatérően nagymértékben csökkent.
Közvetítő Tanács: a beteg és az egészségügyi szolgáltató között felmerülő viták peren kívüli megoldásában működik közre.
Kriminalisztika: bűnügyi nyomozástan, a bűncselekmények nyomozásának, felderítésének tudománya.
Kromoszómák: a nukleusz belsejében található alkotóelemek, az öröklődés anyagainak
hordozója. Az emberi sejtben 46 kromoszóma van, ezek két, alapjaiban hasonló készletként léteznek. Az egyik készletet az apától, a másikat pedig az anyától örökli a gyermek. A kromoszómák szalagszerű struktúrák, hosszuk mentén géneket hordoznak. A DNS mikroszkóposan látható szerkezeti egysége, mely a sejtosztódás során, mint különálló egység figyelhető meg. A kromoszómák száma, alakja, szervezettsége jellemző a fajra.
Közeli hozzátartozó: a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbefogadó, a mostoha- és a nevelőszülő, a testvér, valamint az élettárs tartozik e csoportba.
Közvetlen veszélyeztető magatartás: amely a beteg – pszichés állapotának akut zavara következtében – saját vagy mások életére, testi épségére, egészségére közvetlen és súlyos veszélyt jelent.
Kutatási terv: Az orvosbiológiai kutatás engedélyeztetési eljárásának rendszerében, annak megkezdése előtt, részletes kutatási tervet is kell készíteni a jogszabályban foglaltak szerint.
Különleges adat: az egészségi állapotra, a kóros szenvedélyre, a szexuális életre vonatkozó személyes adatok.
Lókusz: egy génnek vagy egyéb DNS sornak a helye egy kromoszómán. A lókuszt számos allél egyike foglalhatja el. A kromoszóma egy pontosan meghatározott helye.
Magzat: a méhen belüli fejlődő emberi lény a terhesség 12. hetétől.
Magzatelhajtás: tárgya a terhes nő és magzata. Aki más vagy saját magzatát elhajtja, bűntettet, illetve vétséget követ el.
Magyar állampolgár (az egészségügyi ellátások igénybevétele szempontjából): a magyar állampolgársággal, továbbá az illetékes hatóság által kiadott, a Magyar Köztársaság területére érvényes letelepedési engedéllyel rendelkező magyar állampolgárságú, valamint a külön jogszabály értelmében menekültnek minősülő személy.
Magyar Orvosi Kamara: Az orvosi hivatás gyakorlásával és az orvosi tevékenységgel összefüggő kérdésekben képviseli és védi az
orvosi kar tekintélyét, testületeinek, tagjainak érdekeit, jogait – külön meghatározott keretek között – és egyedi ügyekben is segíti ezen jogok érvényesítését.
Maradandó fogyatékosság: marandó egészségkárosodásként is ismert elváltozások összessége, mely elváltozások meghatározott időn belül kialakulnak, és mérhető munkaképesség-csökkenéssel járnak, pl. a végtagok eltávolítása, a látóképesség elvesztése.
Mitokondriális DNS (mtDNS): a valódi magvas sejtek plazmájában, az energiatermelésben szerepet játszó sejtszervecskében lévő, gyűrű alakú DNS.
Módszertani levél: Az Országos Igazságügyi Orvostani Intézet az orvosszakértői tevékenység területén az Egészségügyi Minisztérium módszertani, továbbképző és tudományos kutató alapintézménye. Az intézet feladata, többek között, szakterületén módszertani levelek és szakmai irányelvek készítése. Azok 1–21-ig kerültek közreadásra.
Munkaképesség-csökkenés: az az állapot, amelyben az egyén képzettségének és jártasságának megfelelő munkáját, betegség vagy sérülés következtében csökkent mértékben tudja ellátni.
Munka törvénykönyv: A törvény hatálya – ha a jogszabály eltérően nem rendelkezik – kiterjed minden olyan munkaviszonyra, amelyek alapján a munkát a Magyar Köztársaság területén végzik. Az Alkotmányban foglalt elvek alapján biztosítja a munkavállalónak a munkaviszonyból eredő jogait és kötelességeit.
Mutáció: a nukleotidok sorrendjének vagy számának örökletes megváltozása.
Művi meddővé tétel: a nemzőképességet, illetőleg fogamzásképességet megakadályozó műtét.
Nem-kódoló DNS: a DNS-nek azon részei, melyek nem gének, és így nem határoznak meg egyetlen fizikai jelleget sem, de amelyeket adott körülmények között analizálni lehet a genetikai profil vonatkozásában.
Népességügy: a társadalom egészének szervezett tevékenysége, amelynek célja a lakosság egészségi állapotának javítása az egészség megőrzése a betegségek megelőzése révén.
Nukleotidok: a DNS molekula alapegységei, melyek egy 5 szénatomos cukor, foszforsav és nitrogén tartalmú szerves bázis kapcsolódásával jönnek létre.
Nukleusz: a sejt belsejében található struktúra. Majdnem mindegyik sejtnek van nukleusza, a legnevezetesebb kivételt az emberi vörösvérsejt képezi. A nukleusz tartalmazza a kromoszómákat.
Orvosbiológiai kutatás: az élő emberen végzett olyan orvosbiológiai beavatkozás, amely kizárólag diagnosztikus, terápiás, megelőzési és rehabilitációs eljárások tökéletesítése, új eljárások kidolgozása, valamint a betegségek kóroktanának és pathogenesisének jobb megértése érdekében történik. Az csak a vonatkozó jogszabályokban megadott engedéllyel végezhető.
Orvos bűnössége: foglalkozása körében, gondatlanság formájában állhat fenn.
Orvosi etika: az orvosi tevékenységre vonatkozó szakmai, erkölcsi szabályokat foglalja össze.
Orvosetikai Kódex: az Etikai Kódex az Egészségügyi Törvénnyel és más egészségügyi jogszabályokkal összhangban az orvosi etika, lényeges írott elveinek szabályait rögzíti. A Magyar Orvosi Kamara az 1994. évi XXVIII. törvény 5. § (1) bekezdésének felhasználása alapján alkotja meg a Kódexet.
Orvosi felelősség: magában foglalja az orvosi tevékenység írott és íratlan szakmai, valamint a magyar jogrendszerből adódó az egészségügyi ellátással kapcsolatos szabályait. Intézménye biztosítja, hogy az orvos tevékenységét a szakmai szabályai szerint végzi. Az orvos felelőssége etikai, fegyelmi polgári jogi, szabálysértési és büntető jogi téren áll fenn.
Orvosi felelősség formái: etikai, fegyelmi, szabálysértési, polgári jogi és büntető jogi.
Orvosi jog: a jogtudomány önálló jogága. Az egészségügyi ellátórendszer és a beteg jogi kapcsolatát rendező joganyag.
Orvosi jogviszony: olyan joganyag, melynek tárgya az orvosi szolgáltatás. Legjellegzetesebb vonása, hogy polgári jellegű. A felek között – orvos és beteg – mellérendeltségi kapcsolat van, melyben az egyenrangúság és az egyenjogúság érvényesül.
Orvosi látlelet: az orvosszakértő vagy egyéb gyakorló orvos által végzett vizsgálati „jegyzőkönyv”, amely szakértői ténykedés során büntető vagy polgári eljárásban felhasználásra kerül.
Orvosi Rendtartás: az 1959. évi 8. számú törvényerejű rendelt az orvos alapvető gyógyító-megelőző tevékenységének elveit, egységes jogszabályban foglalta össze. Hatályos volt az 1972. évi II. egészségügyi törvény hatályba lépéséig.
Orvosi Szakmai Kollégium: az orvostudomány és az egészségügy területén, az egészségügyi miniszter legmagasabb szintű javaslattevő, véleményező és tanácsadó szakmai testülete.
Orvosi titok: egészségügyi ellátásban részt vevő személyek tudomására jutott, a betegre vonatkozó egészségügyi és személyes adatok összessége.
Orvosszakértő alkalmazása: általában akkor kerül sor, ha a személy életével, testi épségével vagy egészségével, illetőleg halálesettel kapcsolatosan vagy egyéb kérdésben orvosi ismeretre van szükség.
Őssejt: nem specializálódott sejt, mely megfelelő ideig képes megőrizni osztódó képességét úgy, hogy közben nem differenciált sejtvonal indulhat ki. Megkülönböztetünk embrionális, felnőtt, köldökzsinórvér és méhlepényvér őssejteket.
Palliatív terminális medicina: az orvos a beteggel vagy megbízottjával történt jogszerű megállapodás alapján a halálhoz vezető alapbetegség aktív gyógykezelésről, de nem a beteg kezeléséről mond le.
Perinatális halál: a) ha a halál a méhen belül a terhesség 24. hete után következett be, vagy ha a méhen belül elhalt magzat hossza a 30 cm-t vagy tömege az 500 g-ot eléri; b) amikor a halál az újszülött megszületését követő 168 órán belül következik be, függetlenül az újszülött hosszától vagy tömegétől.
Polgári jog: szabályozza az állampolgárok, az állami, gazdasági és társadalmi szervezetek vagyoni és egyes személyi viszonyait, védi ezek vagyoni, személyi jogait.
Polgári törvénykönyv: az állampolgárok, valamint az állam, önkormányzati, gazdasági és társadalmi szervezetek, továbbá más személyek vagyoni és egyéb személyi viszonyait szabályozza.
Polimorfizmus: változékonyság, mely két vagy több genetikailag meghatározott változat, mutációnál nagyobb gyakorisággal történő folyamatos megfigyelhetősége egy adott populációban.
Pszichiátriai intézet: minden olyan egészségügyi szolgáltatást vagy azt is nyújtó intézmény, amely pszichiátriai betegek ellátását, továbbá felügyeletét, gondozását napi 24 órán át biztosítja, függetlenül az intézmény által nyújtott egyéb szolgáltatásoktól, fenntartójától és elnevezésétől, így pl. a pszichiátriai betegek járóbeteg-szakellátását végző pszichiátriai intézmény, a pszichiátriai betegek otthona, valamint rehabilitációs intézete, ideértve az átmeneti intézményt és a közösségi pszichiátriai ellátást nyújtó intézetet is.
Reprodukciós eljárás (művi megtermékenyítés): emberi reprodukcióra irányuló különleges eljárások.
Rendőrségi adatkérés: az 1994. évi XXXIV. törvény 80. §-a felhatalmazza a rendőrséget a különleges adatok kérésére vonatkozóan. Az csak meghatározott bűncselekmények elkövetésének gyanúsítottja esetében kérhető, konkrét cselekménnyel és személlyel összefüggésben. A rendőrség nem kérhet az egészségügyi adatvédelemről szóló törvény alapján bárkiről adatot.
Restrikciós enzim: egy „biológiai olló” bizonyos baktériumok állítják elő, a DNS apró fragmentumokra vágásához alkalmazzák.
Rokkantság: az az állapot, amelyben az egyén egészségromlás, testi vagy szellemi fogyatkozás következtében munkaképességét hatvanhét százalékban (67%) elveszítette.
Statisztikai adatkezelés: statisztikai célra, személyazonosításra alkalmatlan módon lehet adatot kezelni. A személyazonosításra is felhasználható adatkezeléshez, a statisztikai célú feldolgozás esetiben, írásbeli hozzájárulás és megfelelő módon történő tájékoztatás szükséges.
Sürgősségi állapot: az az állapot, amikor az orvosi ellátás elmaradása, előreláthatólag a beteg életét, illetőleg testi épségét kockáztatja. Azonnali orvosi ellátást igénylő körülmény. Az egészségügyi ellátást, semmilyen módon nem lehet korlátozni.
Sürgős szükség: az egészségi állapotban bekövetkezett olyan változás, amelynek következtében azonnali egészségügyi ellátás hiányában a beteg közvetlen életveszélybe kerülne, illetve súlyos vagy maradandó egészségkárosodást szenvedne.
Szabálysértés: jogsértő magatartás, mely a bűncselekményekhez képest enyhébb fokban sértik, vagy veszélyeztetik, a társadalom általánosan elfogadott együttélési normáit, akadályozzák vagy zavarják a közigazgatás működését, illetve meghatározott tevékenység vagy foglalkozás gyakorlására vonatkozó jogszabályokban ütköznek.
Szabad orvosválasztás: a törvényben biztosított betegjog, amennyiben azt a beteg egészségi állapota által indokolt ellátás szakmai tartalma, az ellátás sürgőssége vagy az ellátás igénybevételének alapjául szolgáló jogviszony nem zárja ki.
Szakképesítés: az adott tevékenység folytatására jogosító, Magyarországon szerzett, valamint a külföldön szerzett és Magyarországon honosított, illetve elismert, alap-, közép- és felsőfokú szakképzésben, az egyetemi vagy főiskolai szintű alapképzésben, valamint az egyetemi és főiskolai végzettségű egészségügyi dolgozók felsőfokú szakirányú szakképzése során megszerzett szakképzettség.
Szakmai felügyelet: az egészségügyi hatóság felügyelete az egészségügyi szolgáltatók és szolgáltatások felett. Feladata annak ellenőrzése, hogy milyen formában, minőségben érvényesülnek az egészségügyi ágazati jogszabályok és a vonatkozó szakmai szabályok.
Személyazonosító adat: a családi és utónév, leánykori név, a nem, a születési hely és idő, az anya leánykori családi és utóneve, a lakóhely, a tartózkodási hely, a társadalombiztosítási azonosító jel (a továbbiakban: TAJ-szám) együttesen, vagy ezek közül bármelyik, amennyiben alkalmas vagy alkalmas lehet az érintett azonosítására.
Személyes adat: meghatározott természetes személlyel kapcsolatba hozható adat, az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés; a személyes adat az adatkezelés során mindaddig megőrzi e minőségét, amíg kapcsolata az érintettel helyreállítható.
Személyes genetikai adat: meghatározott egyénre vonatkozó örökletes tulajdonságok. Az adatok a genetikai vizsgálat során keletkeznek, része az egészségügyi dokumentációnak és alkalmasak az egyén azonosítására.
Szerv: az emberi test olyan része, amely szövetek meghatározott szerkezetű egysége, és amelyet – egészben történő eltávolítása esetén – a szervezet nem képes regenerálni.
Szerv- és szövetbank: az átültetésre alkalmas szervek és szövetek megfelelő tárolására szolgáló jogszabályi garanciákkal létesített intézmény.
Szerv- és szövetátültetés: szerv és szövet eltávolítása emberi testből, valamint annak más élő személy testébe történő beültetése.
Szonda: speciálisan elkészített DNS-minta, mely az analízis során a DNS láthatóvá tételére szolgál. Az egyedi lókusz szondák (SLP) a DNS-nek csak egyes külön fragmentumaival reagálnak, így a genetikai profilnak csak egy részét tárják fel. A multi lókusz szondák (MLP) nagyszámú profilt tárnak fel.
Szövet: az emberi test bármely része, ide értve a spermiumot, a petesejtet, az embriót és a magzatot, a vért és a véralkotórészt.
Tájékozott beleegyezés: bármely egészségügyi beavatkozás csak a beteg beavatkozás előtti, teljes körű tájékoztatáson alapuló, ún. tájékozott beleegyezése, hozzájárulása után végezhető el.
Társadalombiztosítás: az egészségbiztosítás és a nyugdíjbiztosítás kérdéseivel foglalkozik. Szerkezetét és működését az 1997. évi LXXX. törvény és a végrehajtására kiadott 195/1997. évi (XI.) kormányrendelet szabályozza.
Terhesség művi megszakítása: a születés szabályozás drasztikus módja, egy megfogant embrió, illetve magzat fejlődésének megszakítását jelenti.
Területi ellátási kötelezettség: a külön jogszabály szerint az önkormányzat kötelező feladatát képező egészségügyi alapellátás (háziorvosi házi gyermekorvosi, körzeti védőnői, fogászati ellátás) körébe tartozó egészségügyi szolgáltatásoknak az a része, amelyet az önkormányzat, illetve saját intézménye vagy más szolgáltató útján biztosít.
Törvényes képviselő: a szülő, a gondnok, a gyám.
Várólista: meghatározott egészségügyi ellátások tekintetében – tartós, előreláthatólag két hónapot meghaladó kapacitáshiány, illetőleg az ellátás természete miatt kialakított – a betegellátás sorrendjét meghatározó jegyzék.
Veszélyeztető állapot: az az állapot, amelyben az azonnali intézkedés hiánya a beteg vagy más személy életét, testi épségét vagy egészségét közvetlenül fenyegető helyzetet eredményezne, illetőleg a környezetére közvetlen veszélyt jelente.
Veszélyeztető magatartás: amely a beteg pszichés állapotának zavara következtében saját vagy mások életére, testi épségére, egészségére jelentős veszélyt jelenthet, és a megbetegedés jellegére tekintettel a sürgős intézeti gyógykezelésbe vétel nem indokolt.
Vizsgálat: az a tevékenység, amelynek célja a beteg egészségi állapotának felmérése, egészségének megőrzése, a betegségek, illetve kockázatuk felderítése a konkrét betegségek meghatározása, prognózisuk, változásuk megállapítása, a gyógykezelés eredményességének, valamint a halál bekövetkeztének és a halál okának megállapítása.
 

Orvosi felelősség

Tartalomjegyzék


Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 724 2

Az orvosi tevékenység céltudatos, magas fokú szaktudást igénylő, a társadalomtól elválaszthatatlan, jogi jelentőségű, emberi munka. Tárgya az emberi szervezet működésével a legközvetlenebbül és legmélyebben hatol az egyén a személyiség érdekszférájába. Az orvos ténykedéséért mindenkor felelősséggel tartozik. A felelősség általánosságban a társadalom védekezése, a társadalmi érdekekkel ellentétes helyzetekkel, illetve magatartásokkal szemben. Az orvosnak tevékenységét, az orvosi foglalkozás szabályainak megfelelően és ezek alapján kell végezni. Amennyiben foglalkozásának valamely általános vagy írott, akár szakmai akár jogi szabályát megszegi, valamely kötelezettségét egyáltalán vagy nem megfelelő módon teljesíti, illetve jogaival visszaél, felelősséggel tartozik. Az orvosi hivatás gyakorlója a társadalom minden tagjára vonatkozó etikai és jogi normákon túl az orvosi foglalkozásra érvényes normáknak is köteles eleget tenni. Ennek megfelelően az orvos felelőssége etikai, munkajogi, polgári jogi, szabálysértési és büntetőjogi téren áll fenn. Azok ismerete az orvosi működés zavartalanságát biztosító feltételek egyik fontos elemét képezik. Attól függően kerülhet sor egyik vagy másik formájú felelősségre vonásra, hogy a szabályszegés milyen jellegű. Az egyes felelősségi formák különböző érdeksérelmekre vonatkoznak, ezért is eltérő célt szolgálnak. Amennyiben egy cselekmény egyszerre több vagy mindegyik felelősségi rendszert érinti, ugyanazért az egy cselekményért többféle, vagy akár mindegyik felelősségre vonási eljárás is lefolytatható. Az orvosi felelősség összetett kérdéskörének jelentőségét az a tény is adja, hogy azzal egyre gyakrabban foglalkoznak az orvosok, a jogászok és a közvélemény is. A könyv megírásával meghatározó törekvésünk az volt, hogy mindkét tudományágbeli olvasó számára, az egységes szemlélet hangsúlyozásával, szem előtt tartva a gyakorlati igényeket, összefüggő képet adjunk az orvosi felelősségről. A munkánk célja az volt továbbá, hogy eljuttassuk azokat az alapvető jelentőségüket tekintve fontos orvos és jogtudományi ismereteket azokhoz, akik mélyebb érdeklődést mutatnak az orvosi felelősség egyes formáinak elméleti és gyakorlati kérdései iránt, azok formáiról és a hozzájuk kapcsolódó etikai, jogi, illetve szakmai elvárásokról, azok jogkövetkezményeiről.

Hivatkozás: https://mersz.hu/sotonyi-orvosi-felelosseg//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave