Sótonyi Péter (szerk.)

Orvosi felelősség


1.4.6.3. Az ellátás megtagadásának joga

A törvényi szabályozás, külön tárgyalja az orvoshoz forduló beteg vizsgálatának, illetőleg a vizsgálatot követő ellátás megtagadásához való jogot. Az orvos nem kötelezhető azoknak a személyeknek ellátására:
  • akikkel személyes kapcsolata a beteg ellátását várhatóan kizárja,
  • akiknek ellátásához nem rendelkezik megfelelő gyakorlattal,
  • ha más személy gyógykezelése miatt, akadályoztatva van, de egyidejűleg gondoskodik a beteg más orvos általi ellátásáról.
 
A beteg állapotának helyes megítéléséhez, ezekben az esetekben, köteles a további ellátásáról más orvos igénybevételével gondoskodni. Az orvos a hozzá forduló beteg vizsgálatát munka- és szolgálati idején kívül, vagy ha más beteg ellátásának azonnali sürgőssége miatt akadályoztatva van, megtagadhatja azzal:
  • a beteget más orvoshoz irányítja,
  • a beteg vizsgálata nélkül is megnyugtatóan megállapítható, hogy az ellátás késedelme nem befolyásolja a beteg egészségi állapotát.
 
Az orvos akkor is visszautasíthatja a beteg ellátását, ha az együttműködési kötelezettségét súlyosan megsérti, az orvossal szemben sértő, vagy fenyegető magatartást tanúsít, az orvos életét-testiépségét veszélyezteti, kivéve, ha e magatartását, betegsége okozza.
A beteg ellátásának megtagadása, lelkiismereti okokból is történhet, ha az adott ellátás az orvos erkölcsi felfogásával lelkiismereti vagy vallási meggyőződésével ellenkezik. (pl. terhességmegszakítás).
 

Orvosi felelősség

Tartalomjegyzék


Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 724 2

Az orvosi tevékenység céltudatos, magas fokú szaktudást igénylő, a társadalomtól elválaszthatatlan, jogi jelentőségű, emberi munka. Tárgya az emberi szervezet működésével a legközvetlenebbül és legmélyebben hatol az egyén a személyiség érdekszférájába. Az orvos ténykedéséért mindenkor felelősséggel tartozik. A felelősség általánosságban a társadalom védekezése, a társadalmi érdekekkel ellentétes helyzetekkel, illetve magatartásokkal szemben. Az orvosnak tevékenységét, az orvosi foglalkozás szabályainak megfelelően és ezek alapján kell végezni. Amennyiben foglalkozásának valamely általános vagy írott, akár szakmai akár jogi szabályát megszegi, valamely kötelezettségét egyáltalán vagy nem megfelelő módon teljesíti, illetve jogaival visszaél, felelősséggel tartozik. Az orvosi hivatás gyakorlója a társadalom minden tagjára vonatkozó etikai és jogi normákon túl az orvosi foglalkozásra érvényes normáknak is köteles eleget tenni. Ennek megfelelően az orvos felelőssége etikai, munkajogi, polgári jogi, szabálysértési és büntetőjogi téren áll fenn. Azok ismerete az orvosi működés zavartalanságát biztosító feltételek egyik fontos elemét képezik. Attól függően kerülhet sor egyik vagy másik formájú felelősségre vonásra, hogy a szabályszegés milyen jellegű. Az egyes felelősségi formák különböző érdeksérelmekre vonatkoznak, ezért is eltérő célt szolgálnak. Amennyiben egy cselekmény egyszerre több vagy mindegyik felelősségi rendszert érinti, ugyanazért az egy cselekményért többféle, vagy akár mindegyik felelősségre vonási eljárás is lefolytatható. Az orvosi felelősség összetett kérdéskörének jelentőségét az a tény is adja, hogy azzal egyre gyakrabban foglalkoznak az orvosok, a jogászok és a közvélemény is. A könyv megírásával meghatározó törekvésünk az volt, hogy mindkét tudományágbeli olvasó számára, az egységes szemlélet hangsúlyozásával, szem előtt tartva a gyakorlati igényeket, összefüggő képet adjunk az orvosi felelősségről. A munkánk célja az volt továbbá, hogy eljuttassuk azokat az alapvető jelentőségüket tekintve fontos orvos és jogtudományi ismereteket azokhoz, akik mélyebb érdeklődést mutatnak az orvosi felelősség egyes formáinak elméleti és gyakorlati kérdései iránt, azok formáiról és a hozzájuk kapcsolódó etikai, jogi, illetve szakmai elvárásokról, azok jogkövetkezményeiről.

Hivatkozás: https://mersz.hu/sotonyi-orvosi-felelosseg//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave