Sótonyi Péter (szerk.)

Orvosi felelősség


Ajánlott irodalom

 
1. Ádám Gy. szerk. Egészségügyi jogi kézikönyv. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. 1990.
2. Ádám Gy. Bizonyítás a polgári peres eljárásban. Jogtudományi Közlöny LIV. 430–443. 1999.
3. Ádám Gy. Igazságügyi szakértés „orvosi műhiba” perekben. Jogtudományi Közlöny LIV. 381–395. 2000.
4. Ádám Gy. Az orvos lelkiismereti szabadságáról. Lege Artis Medicinae. 1. 864–870. 1991.
5. Bartha F, Sándor J. Egészségügyi tevékenység-polgári jogi felelősség. Országos Orvostudományi Információs Intézet Könyvtára Budapest. 1990.
6. Besznyák I. Műtéti kockázatok. Magyar Tudomány. 1. 50–55. 1999.
7. Blasszauer B. Orvos-egészségügyi etika. Egységes jegyzet. Tankönyvkiadó Budapest. 1994.
8. Bölcs Á, Jurasits Zs, Pordán E. A beteg jogai a hazai szabályozás tükrében. Lege Artis Medicinae. 5–6. 350–356. 1991.
9. Buris L. Az igazságügyi orvostan kézikönyve. Medicina Budapest. 1991.
10. Dósa Á. Az orvos kártérítési felelőssége.
11. HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft. Budapest. 2004. Dezső L. Az orvos büntetőjogi felelőssége. BM Könyvkiadó. 1979.
12. Eörsi Gy. A jogi felelősség alapproblémái. A polgári jogi felelősség. Akadémia Kiadó. 1961.
13. Ferencz A. A bioetika alapjai. Szent István Társulat Budapest. 2001.
13. Földes V. A felelősség megítélése az orvosi tevékenység vitás eseteiben. Rendőrségi Szemle. 1. 65–74. 1962.
15. Gaizler Gy. Az orvosi eskü változatai. Lege Artis Medicinae. 4. 394–402. 1994.
16. Gaizler Gy. A bioetika alapkérdései. Magyar Bioetikai Alapítvány Budapest. 1997.
17. Harsányi L, Szuchovszky Gy. Az egészségügyi középkáderek szakmai felelőssége. Orvosi Hetilap. 106. 2424–2426. 1965. Imreh,I.: Orvosi ethica. Studium. Budapest, 1925.
18. Iván L. Az orvosi felelősség az új hazai kodifikáció türkében. Népegészségügy. 57. 17–21. 976.
19. Jobbágyi G. Az orvosi jog. Szent István Társulat Budapest. 2005.
20. Juhász F. Orvos és beteg kapcsolata. Medicina Budapest. 1971.
21. Kassai B, Szőke S. Az orvosi felelősség. Grill Károly Könyvkiadó. 1938.
22. Kovács J. A modern orvosi etika alapjai. Bevezetés a bioetikába. 2. átdolgozott kiadás. Medicina Könyvkiadó Budapest. 1999.
23. Köles T. Orvosi műhiba perek. HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft. Budapest. 1999.
24. Kőszegfalvi E. Egészségügyi jogi kézikönyv. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. 1999.
25. Lőrincz J. A betegek jogállása. HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft. Budapest. 1999.
26. Magyar I. Az orvos és a beteg. Medicina. Budapest. 1983.
27. Martini J. Az orvos, az egészségügyi intézmény kártérítési felelőssége: Jogellenesség, felróhatóság, összefüggés, diagnosztikus tévedés. Medical Protection. Hungary. 3. 16–19. 1994.
28. Martini J. A felróhatóság. Medical Protection. Hungary. 4. 30–31. 1994.
29. Martini J. „Műhiba” és érte való felelősség az orvosszakértői munkában. Medical Protection. Hungary. 4. 4–7. 1995.
30. Martini J. Az orvosi foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés „orvosi műhiba”. Medical Protection. Hungary. 3. 4–7. 1995.
31. Nizsalovszky E. Tanulmányok a jogról. Akadémiai Kiadó. 1984.
32. Nyíri T. Alapvető etika. Szent István Társulat. Budapest. 1994.
33. Polecsák M. szerk. A betegek jogai. Vince Kiadó. 1999.
34. Prokaj R. Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény főbb új elemei. Medical Protection. Hungary 2. 8–16. 1998.
35. Sándor J. Gyógyítás és ítélkezés. Medicina Könyvkiadó Rt. Budapest. 1997.
36. Schultheisz E. Az orvoslás kultúrtörténetéből. Magyar Tudománytörténeti Intézet. Budapest-Piliscsaba. 1997.
37. Sólyom L. A személyiségek jogi elmélete. Közgazdasági és Jogi Kiadó. 1983.
38. Somogyi E. Hibák és tévedések az orvosi gyakorlatban. Medicina. Budapest. 1979.
39. Somogyi E. Orvosi segítséggel az igazság nyomában. Medicina. Budapest. 1980.
40. Somogyi E. szerk. Az Országos Igazságügyi Orvostani Intézet módszertani levelei. Budapest. 1986.
41. Sótonyi P. szerk. Igazságügyi Orvostan Semmelweis Kiadó. 2005.
42. Széll K. Egészségügyi etika. POTE. Egészségügyi Főiskola Kiadó. 1995.
43. Szilárd I. Az orvosi etika kérdései. SOTE Kiadvány. 1972.
44. Szuchovszky Gy. Az orvos büntetőjogi felelősségének egyes kérdéseiről. Orvosi Hetilap. 102. 1633–1639. 1961.
45. Szuchovszky Gy. Az orvosi működés jogi szabályozása. DOTE. Női Klinika Kiadványa. 5-45. 1984.
46. Taylor I. The law in its relations to physicians. D.Appleton-Centruy Company. London-New York. 1938.
47. Törő K. Az orvos polgári jogi felelőssége. DOTE. Női Klinika Kiadványa. 45–63. 1984.
48. Törő K. Az orvosi jogviszony. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. Budapest. 1986.
49. Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény indoklása. hatályos Jogszabályok Hivatalos Gyűjteménye CD Jogász
50. Az egészségügy és hozzájuk kapcsolódó személyes adatok védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény indoklása. Hatályos Jogszabályok Hivatalos Gyűjteménye CD Jogász
51. A betegek jogai és az ombudsman-rendszer. Medinfo Országos Orvostudományi Információs Intézet és Könyvtár Egészségügyi Szakértői Iroda. Budapest. 1995.
52. Adatvédelmi biztos beszámolója 1995–1997. CO-NEX Trading Rt. 1999. március 3-án megrendezett szakmai fórum kiadványa.

Orvosi felelősség

Tartalomjegyzék


Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 724 2

Az orvosi tevékenység céltudatos, magas fokú szaktudást igénylő, a társadalomtól elválaszthatatlan, jogi jelentőségű, emberi munka. Tárgya az emberi szervezet működésével a legközvetlenebbül és legmélyebben hatol az egyén a személyiség érdekszférájába. Az orvos ténykedéséért mindenkor felelősséggel tartozik. A felelősség általánosságban a társadalom védekezése, a társadalmi érdekekkel ellentétes helyzetekkel, illetve magatartásokkal szemben. Az orvosnak tevékenységét, az orvosi foglalkozás szabályainak megfelelően és ezek alapján kell végezni. Amennyiben foglalkozásának valamely általános vagy írott, akár szakmai akár jogi szabályát megszegi, valamely kötelezettségét egyáltalán vagy nem megfelelő módon teljesíti, illetve jogaival visszaél, felelősséggel tartozik. Az orvosi hivatás gyakorlója a társadalom minden tagjára vonatkozó etikai és jogi normákon túl az orvosi foglalkozásra érvényes normáknak is köteles eleget tenni. Ennek megfelelően az orvos felelőssége etikai, munkajogi, polgári jogi, szabálysértési és büntetőjogi téren áll fenn. Azok ismerete az orvosi működés zavartalanságát biztosító feltételek egyik fontos elemét képezik. Attól függően kerülhet sor egyik vagy másik formájú felelősségre vonásra, hogy a szabályszegés milyen jellegű. Az egyes felelősségi formák különböző érdeksérelmekre vonatkoznak, ezért is eltérő célt szolgálnak. Amennyiben egy cselekmény egyszerre több vagy mindegyik felelősségi rendszert érinti, ugyanazért az egy cselekményért többféle, vagy akár mindegyik felelősségre vonási eljárás is lefolytatható. Az orvosi felelősség összetett kérdéskörének jelentőségét az a tény is adja, hogy azzal egyre gyakrabban foglalkoznak az orvosok, a jogászok és a közvélemény is. A könyv megírásával meghatározó törekvésünk az volt, hogy mindkét tudományágbeli olvasó számára, az egységes szemlélet hangsúlyozásával, szem előtt tartva a gyakorlati igényeket, összefüggő képet adjunk az orvosi felelősségről. A munkánk célja az volt továbbá, hogy eljuttassuk azokat az alapvető jelentőségüket tekintve fontos orvos és jogtudományi ismereteket azokhoz, akik mélyebb érdeklődést mutatnak az orvosi felelősség egyes formáinak elméleti és gyakorlati kérdései iránt, azok formáiról és a hozzájuk kapcsolódó etikai, jogi, illetve szakmai elvárásokról, azok jogkövetkezményeiről.

Hivatkozás: https://mersz.hu/sotonyi-orvosi-felelosseg//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave