Sótonyi Péter (szerk.)

Orvosi felelősség


2.2.3. Fegyelmi felelősség

Az orvos fegyelmi felelősségét többféle törvény szabályozza. Elsősorban irányadó, hogy milyen foglalkoztatási jogviszony áll fenn, azaz melyik törvény hatálya alá tartozik.
Közalkalmazottak esetében elsősorban az 1992. évi XXXIII. Tv. 45–54. § az irányadó. Köztisztviselők esetében az 1992. évi XXII. Tv. 50–56. §, míg például az igazságügyi orvosszakértőkre az igazságügyi alkalmazottakra vonatkozó 1997. évi LXVIII. Tv. 55–76. §-ai az irányadóak.
A fegyelmi felelősség törvényhelyeit még sorolhatnánk, de talán a leglényegesebbet emeltük ki. A fegyelmi felelősség elsősorban a munkavégzés során, az azzal kapcsolatos kötelezettségek vétkes megszegése esetén áll fenn. Azokra az esetekre, amelyekre a különböző törvényi helyekben utalás nincs, általános érvényben a Munka Törvénykönyvben (1992. évi XXII. Tv.) foglaltak az irányadóak. A magánszférában dolgozók fegyelmi felelőssége külön törvényben nincs szabályozva. Itt a fegyelmi felelősség szempontjából általában a munkáltató és a munkavállaló közötti szerződésben foglaltak, illetve a Munka Törvénykönyvben foglaltak az irányadóak elsősorban.
 

Orvosi felelősség

Tartalomjegyzék


Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 724 2

Az orvosi tevékenység céltudatos, magas fokú szaktudást igénylő, a társadalomtól elválaszthatatlan, jogi jelentőségű, emberi munka. Tárgya az emberi szervezet működésével a legközvetlenebbül és legmélyebben hatol az egyén a személyiség érdekszférájába. Az orvos ténykedéséért mindenkor felelősséggel tartozik. A felelősség általánosságban a társadalom védekezése, a társadalmi érdekekkel ellentétes helyzetekkel, illetve magatartásokkal szemben. Az orvosnak tevékenységét, az orvosi foglalkozás szabályainak megfelelően és ezek alapján kell végezni. Amennyiben foglalkozásának valamely általános vagy írott, akár szakmai akár jogi szabályát megszegi, valamely kötelezettségét egyáltalán vagy nem megfelelő módon teljesíti, illetve jogaival visszaél, felelősséggel tartozik. Az orvosi hivatás gyakorlója a társadalom minden tagjára vonatkozó etikai és jogi normákon túl az orvosi foglalkozásra érvényes normáknak is köteles eleget tenni. Ennek megfelelően az orvos felelőssége etikai, munkajogi, polgári jogi, szabálysértési és büntetőjogi téren áll fenn. Azok ismerete az orvosi működés zavartalanságát biztosító feltételek egyik fontos elemét képezik. Attól függően kerülhet sor egyik vagy másik formájú felelősségre vonásra, hogy a szabályszegés milyen jellegű. Az egyes felelősségi formák különböző érdeksérelmekre vonatkoznak, ezért is eltérő célt szolgálnak. Amennyiben egy cselekmény egyszerre több vagy mindegyik felelősségi rendszert érinti, ugyanazért az egy cselekményért többféle, vagy akár mindegyik felelősségre vonási eljárás is lefolytatható. Az orvosi felelősség összetett kérdéskörének jelentőségét az a tény is adja, hogy azzal egyre gyakrabban foglalkoznak az orvosok, a jogászok és a közvélemény is. A könyv megírásával meghatározó törekvésünk az volt, hogy mindkét tudományágbeli olvasó számára, az egységes szemlélet hangsúlyozásával, szem előtt tartva a gyakorlati igényeket, összefüggő képet adjunk az orvosi felelősségről. A munkánk célja az volt továbbá, hogy eljuttassuk azokat az alapvető jelentőségüket tekintve fontos orvos és jogtudományi ismereteket azokhoz, akik mélyebb érdeklődést mutatnak az orvosi felelősség egyes formáinak elméleti és gyakorlati kérdései iránt, azok formáiról és a hozzájuk kapcsolódó etikai, jogi, illetve szakmai elvárásokról, azok jogkövetkezményeiről.

Hivatkozás: https://mersz.hu/sotonyi-orvosi-felelosseg//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave