Sótonyi Péter (szerk.)

Orvosi felelősség

2.4.4. Az orvos és a társadalom

Orvosi ténykedések hirdetése*

Csak a tájékoztatás céljából közzétett, minősítés nélküli, tárgyszerű, a közérdeket is szolgáló hirdetés engedélyezett.

Nem társadalmi érdek a hirdetések révén a vizsgálatok, kezelések szaporítása, a gyógyszerfogyasztás növelése.

Az orvosi tevékenység hirdetésére, reklámozására a gazdasági reklámtevékenységről szóló 1997 évi LVIII. törvény, és a vonatkozó egyéb jogszabályok, így a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996 évi LVII. törvény rendelkezései vonatkoznak. Ezek megszegése etikai vétségnek is minősül.
Tilos a szolgáltatás igénybevételére ösztönző, anyagi érdeket szolgáló, a beteget megtévesztően befolyásoló hirdetés.

Az előírás vonatkozik valamennyi lehetséges módon közzétett hirdetésre, beleértve az elektronikus adathordozókat is. A vizuális megjelenés nem lehet harsány, nem alkalmazhat sokkoló effektusokat, de alkalmazkodhat a média jellegzetes képi világához, azonban kizárólag a beteg tájékoztatását szolgáló anyagra korlátozódhat.

Tilos a burkolt reklám, ilyen lehet gyógyító eljárások, ki nem próbált vagy el nem fogadott gyógymódok ismertetése, viták, köszönetnyilvánítások közlése.
Nem etikátlan az olyan közérdekű hirdetés, amely ugyan növeli a vizsgálatok, kezelések számát, de célja nem haszonszerzés, hanem a prevenció, vagy az egészségi állapot javítása.
Tilos az orvos által használt nyomtatványokon a nyomtatvány jellegétől eltérő bármilyen szöveg (szponzorok neve, gyógyszertári embléma, hirdetés, stb.).
Etikátlan a hirdetés
- ha az orvos tevékenységét mással összehasonlítja,
- azt a látszatot kelti, hogy más orvosnál kedvezőbb eredményt tud elérni ha másnál kedvezőbb anyagi feltételeket kínál,
- ha hirdetésével a beteg döntését megtévesztően befolyásolni kívánja.

Megengedett, ha az orvos
- rendelője létesítését, áthelyezését, adatváltozását legfeljebb két hónapon át közzéteszi
- mindenki számára nyilvánosságot biztosító helyen (telefonkönyv, szaknévsor, honlap stb.) rendelője helyét, megközelíthetőségét, rendelési idejét, szakmai tevékenyégét, nyelvtudását közzéteszi.”

* A 131–137. pontok módosítását, valamint a 138–140. pontok törlését az Országos Küldöttközgyűlés 2005. 12. 03-ai ülésén fogadták el.

Az orvosi díjtételekről

138–140.* törölve.

Az orvos kereskedelmi tevékenységének orvosetikai vonatkozásai

Az orvosetikával összeegyeztethetetlen, ha az orvos betegével olyan közvetlen vagy közvetett kereskedelmi kapcsolatot létesít, ami a beteget kiszolgáltatott helyzetbe hozza és az orvos szakmai elfogulatlanságát befolyásolhatja, csökkentve az orvosok tekintélyét és társadalmi megbecsülését.
Közvetlen kereskedelmi kapcsolat, ha a gyakorló orvos foglalkozásszerűen folytat kereskedelmi tevékenységet, különösen, ha gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású szert vagy gyógyászati segédeszközt saját raktárából ajánl megvételre betegének.
Közvetett az a tevékenység, ha anyagi haszon céljából létesít a beteg érdekét sértő kapcsolatot gyógyszer- vagy gyógyászati segédeszköz gyártóval illetve forgalmazóval.
Súlyos etikai vétség, ha az orvos a másik orvosnak pénzt ajánl a beteg küldéséért, történjék ez diagnosztikus vagy terápiás céllal.

Az orvos kapcsolata gyógyszert, vagy gyógyászati segédeszközt gyártó, vagy forgalmazó cégekkel

Ha az orvos saját tapasztalata, vagy az érvényes rendelkezéseknek megfelelően végzett kísérletek eredményei alapján gyógyszert, vagy gyógyászati segédeszközöket a valóságnak megfelelően minősít, munkájáért anyagi ellenszolgáltatást fogadhat el.
Reklámozásnak minősül, ha munkája eredményének közlése nem orvosi sajtóban történik.
Etikai vétség, ha az orvos a kapott támogatásért ajánlja a cég termékeit a betegeknek.
Etikai vétség, ha személyes haszon reményében az orvos rövid időn belül másik cég hasonló készítményét ajánlja elsőként választandó szerként.

Az orvosi címek használatáról

Az orvos életrajzában, pályázat során, kinevezés, megbízatás elnyerésére az erre illetékes fórumok számára jogosult minden olyan címet, kitüntetést, elismerést feltüntetni, amelyet elért, illetve jogszerűen használhat.
Sajtóban, TV-ben, hirdetés keretében csak az aktuális cím, rang és beosztás használható. Nyugdíjas kollégák a megszerzett cím és rang mellett utolsó beosztásukat a nyugdíjas vagy nyugalmazott jelzővel használhatják (pl. kandidátus, nyugalmazott osztály-vezető főorvos).
Elitélendő, ha a mindennapi gyakorlatban bárki olyan megszólítást kíván vagy tűr meg, amelyre beosztása, tudományos rangja nem jogosítja fel.

Az orvos közéleti szerepléséről

Az orvosnak kötelessége, hogy felhívja a társadalom, a hatóság és az állampolgárok figyelmét az egészség megóvás fontosságára és az ökológiai fenyegetettségre.
Az orvosnak fel kell emelnie szavát a dohányzás, az alkoholizmus, a doppingszerek és a drogfogyasztás minden formája ellen.
Az orvos közszolgálatban, magánorvosként, hivatali vagy társadalmi funkciója során közéleti tevékenységet folytat, működését törvények és szakmai előírások szabályozzák. Gyógyító munkája etikai szempontból összeférhetetlennek minősülhet olyan társadalmi, szakmai és gazdasági tevékenységgel, amelyet a törvények nem korlátoznak, de erkölcsi normákba ütközik.
Az orvos közéleti tevékenységével vagy közszereplése során az érdeklődés középpontjában áll, ezért etikátlan tevékenységével, helytelen szakmai gyakorlatával az egyénnek és a társadalomnak súlyos károkat okozhat. Mindnyájunk közös érdeke, hogy az orvos megőrizze a közélet tisztaságát és az orvos-társadalom tekintélyét.
Bizonyos esetekben a gyakorló orvos nem az egészségügy érdekében végzett közéleti szerepvállalása kifogásolható és etikailag elitélendő. Így különösen akkor, ha olyan funkciót tölt be, amely a betegellátás színvonalának romlásához vezet. Ekkor el kell döntenie, hogy a két hivatás közül melyiket választja. Az orvosi tevékenység összeférhetetlen közvetlen, közvetett vagy bújtatott gazdasági tevékenységgel, ha az ellentétes a 145–148. pontokban foglaltakkal. Etikailag elitélendő, ha az orvos közéleti funkciójában jogtalan előnyöket szerez vagy nyújt.

A választott kamarai tisztségviselők felelősségének etikai vonatkozásai

A Közgyűlések és Képviselő Testületi ülések meghívóin a kezdési időponton kívül, annak várható időtartamát is fel kell tüntetni. Amennyiben a küldött a meghirdetett időpont előtt eltávozik, úgy értékelendő, mintha meg sem jelent volna.Etikai vétséget követ el az a tisztségviselő, aki az ülésről előre be nem jelentetten, vagy igazolatlanul távol marad.

Szabadságukban korlátozott személyek orvosi ellátásának etikája

Az orvos köteles mindenkit nemzetiségre, vallásra, politikai hovatartozásra, nemre, bőrszínre, társadalmi helyzetre való tekintet nélkül emberséges bánásmódban részesíteni, gondozni, gyógykezelni.
Etikai szempontból is nyomatékosan elitélendő mindennemű visszaélés, amely a szabadságukban korlátozott embereket sújtja.
Az orvosi kezelések sorrendjében egyedül orvosi sürgősségi okok biztosíthatnak elsőbbséget.
A fogva tartott, vagy kényszerítő körülmények között tevékenykedő orvosnál sem kifogásolhatók etikailag azok az esetenként sajátos cselekedetek, amelyek embertársai kínzásától, deportálásától, megsemmisítésétől való megmentésére irányulnak.

A gazdasági intézkedések orvosetikai vonatkozásai

Az orvosetika alapelvei nem függhetnek a gazdasági helyzettől. Alapjuk ma is a „Satus aegroti supprema lex esto” azaz a beteg érdeke legyen a legfőbb törvény.
Ennek az etikai elvnek azonban a hazánkban dolgozó orvosok sokszor csak részben tudnak megfelelni. A gazdasági kényszer miatt a korábbi szakmai színvonalon sem tudják a betegek ellátását biztosítani.
Etikailag súlyosan kifogásolható, ha gazdasági döntéseket orvos-szakmai érvekkel indokolnak. Az orvos nem keltheti annak látszatát, hogy a gazdasági korlátok ellenére a beteg optimális ellátásban részesül (Id. állásfoglalást a betegek tájékoztatásáról).
Szükséges a konkrét esetekben annak mérlegelése, hogy a beteg kivizsgálásának, gyógyulásának elhúzódásában, vagy annak elmaradásában mennyi szerepe van az orvosi mulasztásnak és mennyi a gazdasági korlátok következményeinek.
A gazdasági megszorítások miatt bekövetkező esetleges egészségkárosodásokért nem lehet az orvost felelőssé tenni.

A természetgyógyászatról

A diagnosztika és gyógyító eljárások irányítása a betegek érdekében és védelmében orvosi diplomához kötöttek, az ettől eltérő gyakorlat veszélyes és káros.
Etikailag súlyosan kifogásolhatók mindazok a diagnosztikus és gyógyító tevékenységek, amelyeket nem előzetes orvosi vizsgálat után és nem párhuzamos orvosi ellenőrzés mellett végeznek. A családorvosnak, illetve a kezelőorvosnak tehát erkölcsi kötelessége a nem orvos természetgyógyászhoz forduló beteget is megvizsgálni, kórismét megállapítani, betegségéről reálisan felvilágosítani, valamint kezelési javaslatot tenni és ellátni. Ezt a kötelességét csak akkor tudja teljesíteni, ha erre az orvosi munkára felkérték.
Etikai vétséget követ el az az orvos, aki szakmai tekintélyével fedez és népszerűsít általa nem ismert hatással és mellékhatásokkal rendelkező gyógymódot, tudományosan nem megalapozott gyógymódokat végző személyekkel közvetlen vagy közvetett üzleti kapcsolatot létesít.
Az orvos alapvető érdeke, hogy megismerjen minden tudományosan megalapozott diagnosztikai és terápiás módszert a betegségek elleni küzdelemben. Felhasználni ezek közül azonban csak azokat lehet, amelyek megfelelnek a szakmai elvárásoknak.

Az orvosok sztrájkjáról

Etikailag akkor engedhető meg sztrájk az egészségügyben, ha egyetlen állampolgár egészségét sem veszélyezteti. A sztrájk idejére legalább ügyeleti, sürgősségi ellátást kell biztosítani.

Az orvosokat munkájuk során megillető védelemről

Az orvos az Egészségügyi Törvény 139. §-ában meghatározott orvosi feladatok teljesítése során közfeladatot ellátó személynek minősül, akit megillet személyes méltóságának, fizikai sérthetetlenségének törvényes védelmére.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 724 2

Orvostudomány Semmelweis Kiadó könyvei

Az orvosi tevékenység céltudatos, magas fokú szaktudást igénylő, a társadalomtól elválaszthatatlan, jogi jelentőségű, emberi munka. Tárgya az emberi szervezet működésével a legközvetlenebbül és legmélyebben hatol az egyén a személyiség érdekszférájába. Az orvos ténykedéséért mindenkor felelősséggel tartozik. A felelősség általánosságban a társadalom védekezése, a társadalmi érdekekkel ellentétes helyzetekkel, illetve magatartásokkal szemben. Az orvosnak tevékenységét, az orvosi foglalkozás szabályainak megfelelően és ezek alapján kell végezni. Amennyiben foglalkozásának valamely általános vagy írott, akár szakmai akár jogi szabályát megszegi, valamely kötelezettségét egyáltalán vagy nem megfelelő módon teljesíti, illetve jogaival visszaél, felelősséggel tartozik. Az orvosi hivatás gyakorlója a társadalom minden tagjára vonatkozó etikai és jogi normákon túl az orvosi foglalkozásra érvényes normáknak is köteles eleget tenni. Ennek megfelelően az orvos felelőssége etikai, munkajogi, polgári jogi, szabálysértési és büntetőjogi téren áll fenn. Azok ismerete az orvosi működés zavartalanságát biztosító feltételek egyik fontos elemét képezik. Attól függően kerülhet sor egyik vagy másik formájú felelősségre vonásra, hogy a szabályszegés milyen jellegű. Az egyes felelősségi formák különböző érdeksérelmekre vonatkoznak, ezért is eltérő célt szolgálnak. Amennyiben egy cselekmény egyszerre több vagy mindegyik felelősségi rendszert érinti, ugyanazért az egy cselekményért többféle, vagy akár mindegyik felelősségre vonási eljárás is lefolytatható. Az orvosi felelősség összetett kérdéskörének jelentőségét az a tény is adja, hogy azzal egyre gyakrabban foglalkoznak az orvosok, a jogászok és a közvélemény is. A könyv megírásával meghatározó törekvésünk az volt, hogy mindkét tudományágbeli olvasó számára, az egységes szemlélet hangsúlyozásával, szem előtt tartva a gyakorlati igényeket, összefüggő képet adjunk az orvosi felelősségről. A munkánk célja az volt továbbá, hogy eljuttassuk azokat az alapvető jelentőségüket tekintve fontos orvos és jogtudományi ismereteket azokhoz, akik mélyebb érdeklődést mutatnak az orvosi felelősség egyes formáinak elméleti és gyakorlati kérdései iránt, azok formáiról és a hozzájuk kapcsolódó etikai, jogi, illetve szakmai elvárásokról, azok jogkövetkezményeiről.

Hivatkozás: https://mersz.hu/sotonyi-orvosi-felelosseg//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero