Sótonyi Péter (szerk.)

Orvosi felelősség

1.2. Az orvosi felelősség általános szabályai

Az elmúlt másfél évtized történelmi változásai, a bekövetkezett társadalmi átalakulásokkal együtt, módosították, az orvosi felelősségről alkotott megítéléseket. Az orvosi felelősség úgy is, mint az etika egyik eleme, az idők folyamán mintegy szerves részévé vált az orvos személyes viselkedésének. Annak általános tartalma kifejezi azt a tényt, hogy az ember köteles helytállni magatartásáért és viselnie kell cselekedeteinek, mulasztásainak következményeit. A felelős magatartás következésképpen meghatározott jogok és kötelezettségek érvényesítését is szolgálja. A jogi felelősség akkor lép előtérbe, amikor valamely, a társadalomra veszélyes magatartás olyan minőségűvé és fokúvá válik, hogy szükséges, az ellene való jogi védekezés. Az adott magatartást, a jog, jogellenessé nyilváníthatja és államilag kényszerítő, visszautasító, megtorló intézkedéseket hozhat. A felelősség ebben az esetben úgy is értelmezhető, mint a tanúsított magatartásról alkotott értékítélet következményeinek viselése. A jogi felelősség, a magatartás jogi szabályozásából eredő következmények elviselésének szükségszerűségét is jelenti. Egyidejűleg a társadalmi és az egyéni tudat megfelelő alakításának eszköze is, amely az adott esetekben a hatósági intézkedések útján teremti meg a társadalmi önjavítás esélyét. Az orvosi hivatás gyakorlója, a társadalom minden tagjára vonatkozó általános és erkölcsi normákon túl köteles eleget tenni, az orvosi foglalkozásra érvényes és elvárható etikai és jogi normáknak is. Az orvosnak tevékenységét szabályszerűen, az orvosi foglalkozás szabályainak megfelelően és ezek alapján kell végezni, ha a foglalkozásának valamely általános, vagy írott, szakmai, illetve jogi szabályait megszegi, valamely kötelezettségét nem teljesíti, a jogával visszaél, akkor felelősséggel tartozik.

Az orvos felelőssége, etikai, fegyelmi, polgári jogi, szabálysértési és büntetőjogi téren áll fenn. Az egyes számonkérési formák más és más érdeksérelemre vonatkoznak, azonban ha egy eseménysor egyszerre több vagy mindegyik felelőségi rendszert is érinti, ugyanazért az egy cselekményért többféle, vagy akár valamennyi felelősségre vonási eljárás is lefolytatható.

Az orvosi felelősség formái

Az orvos etikai felelőssége

Az orvosi felelősség speciális formája, amely lényegében a hivatás gyakorlása során tanúsított magatartásra vonatkozik. A magatartási kötelezettségek etikai szabályai részben íratlanok, azonban írott formában vagy összegyűjtve etikai kódexben fogalmazódnak meg (Orvosi Kamaráról szóló 1994. évi XXVIII. törvény).

Az orvos fegyelmi felelőssége

A fegyelmi felelősség a munkavégzéssel kapcsolatos kötelezettségek megszegése esetén áll fenn. A munkahelyen azokat a munkajogi, szerződéses, valamint az érvényes belső szabályok, továbbá az állami és önkormányzati tulajdonban lévő egészségügyi intézmények dolgozóira vonatkozóan a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény határozza meg (Munka Törvénykönyve), de fegyelmi felelősséget eredményezhetnek az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény vonatkozó törvényhelyei is.

Az orvos polgári jogi felelőssége

Az orvos polgári jogi felelősségének alapja a Ptk. (Polgári Törvénykönyv) 339. § (3) bek.: „Aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni.”
A polgári jogban a felelősségre vonás alapvetően kárpótló célzatú.
A polgári jogi felelősség megállapításának együttes feltételei:
- a jogellenesség (a szabályszegés, illetve az elkövetett szubjektív hiba) és
- a kár (egészségkárosodás vagy halál) között az
- az okozati összefüggés, továbbá, hogy
- az orvos, ill. az egészségügyi intézmény felróhatósága (az orvostól, az intézménytől az adott helyzetben és körülmények között általában elvárhatósága) alól nem tudja kimenteni magát.

Az orvos szabálysértési felelőssége

Szabálysértések a büntetőjog szabályainak megfelelően azok a társadalomra veszélyes cselekedetek, amelyek a vétség fokát nem érik el, de szabálytalanok (1999. évi LXIX. törvény a szabálysértéről).
Az orvosi tevékenység során is előfordulhat valamilyen szabálysértés elkövetése. Így például a kábítószerek tárolására, nyilvántartására vonatkozó rendelkezések helytelen alkalmazása, vagy a helytelen receptírási gyakorlat.

Az orvos büntetőjogi felelőssége

Az orvosi tevékenység a veszélyes foglalkozások közé sorolható, így már a veszélyeztetés is kiemelt jogi tényként kezelendő. A Btk. (Büntető Törvénykönyv) 171. §-a rendelkezik a „foglalkoztatás körében elkövetett veszélyeztetés” tényállásáról, amely vétséget, illetve minősített eseteiben bűntettet valósít meg.
„Aki foglalkozási szabályainak megszegésével más vagy mások életét, testi épségét, vagy egészségét gondatlanságból közvetlen veszélynek teszi ki, vagy testi sértést okoz, vétséget követ el és ez évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.”
Az orvos büntetőjogi felelőssége akkor áll meg, ha foglalkozásának gyakorlása során olyan magatartást tanúsít, amellyel megvalósít valamely, a Büntetőtörvénykönyv által meghatározott bűncselekményt.

A büntető felelősség megállapításának együttes feltételei:

a szabályszegés, illetve az elkövetett szubjektív hiba,
a közvetlen, adott helyzetre és személyre nézve létrejött veszélyeztetés, súlyosabb esetekben az egészségkárosodás vagy halál között az okozati összefüggés
az orvos bűnössége, vétkessége (a tőle elvárhatóság tanúsításának hiánya is) megállapítást nyerjen.

Az orvosi felelősség intézménye egyrészt biztosítja, hogy az orvos hivatása gyakorlásakor mindenben törekedjék tevékenysége szabályszerű – az orvosi foglalkozás szabályainak megfelelő – végzésére, másrészt legyen annak tudatában, hogy ha szabályellenesen jár el, a társadalom védelme érdekében büntetésben részesülhet, a jogi normák megszegése jogkövetkezményekkel jár.

A társadalom következésképpen védekezik, a társadalmi érdekekkel ellentétes helyzetekkel, illetve magatartásformákkal szemben.

Az elmúlt években az orvosi felelősség összetett kérdéskörével az orvosok és jogászok mellett egyre szélesebb körben foglalkozik a közvélemény is. A társadalomban, napjainkban ugyanis egyre erőteljesebb az a felismerés, hogy az egészség nemcsak az egyén számára érték, hanem jelentős gazdasági tényező. Annak működési rendjébe, ezért joggal egyre nagyobb beleszólási jogkört kíván. A társadalom fokozott elvárása is indokolta az új egészségügyi törvény megalkotását, – 1997. évi CLIV. – mely alapelveiben rögzíti az egészségügyi szolgáltatások szakmai feltételrendszerét, működési rendjét, színvonalának biztosítékait, a betegek érdekvédelmét és az orvosi felelősség általános szabályait.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 724 2

Orvostudomány Semmelweis Kiadó könyvei

Az orvosi tevékenység céltudatos, magas fokú szaktudást igénylő, a társadalomtól elválaszthatatlan, jogi jelentőségű, emberi munka. Tárgya az emberi szervezet működésével a legközvetlenebbül és legmélyebben hatol az egyén a személyiség érdekszférájába. Az orvos ténykedéséért mindenkor felelősséggel tartozik. A felelősség általánosságban a társadalom védekezése, a társadalmi érdekekkel ellentétes helyzetekkel, illetve magatartásokkal szemben. Az orvosnak tevékenységét, az orvosi foglalkozás szabályainak megfelelően és ezek alapján kell végezni. Amennyiben foglalkozásának valamely általános vagy írott, akár szakmai akár jogi szabályát megszegi, valamely kötelezettségét egyáltalán vagy nem megfelelő módon teljesíti, illetve jogaival visszaél, felelősséggel tartozik. Az orvosi hivatás gyakorlója a társadalom minden tagjára vonatkozó etikai és jogi normákon túl az orvosi foglalkozásra érvényes normáknak is köteles eleget tenni. Ennek megfelelően az orvos felelőssége etikai, munkajogi, polgári jogi, szabálysértési és büntetőjogi téren áll fenn. Azok ismerete az orvosi működés zavartalanságát biztosító feltételek egyik fontos elemét képezik. Attól függően kerülhet sor egyik vagy másik formájú felelősségre vonásra, hogy a szabályszegés milyen jellegű. Az egyes felelősségi formák különböző érdeksérelmekre vonatkoznak, ezért is eltérő célt szolgálnak. Amennyiben egy cselekmény egyszerre több vagy mindegyik felelősségi rendszert érinti, ugyanazért az egy cselekményért többféle, vagy akár mindegyik felelősségre vonási eljárás is lefolytatható. Az orvosi felelősség összetett kérdéskörének jelentőségét az a tény is adja, hogy azzal egyre gyakrabban foglalkoznak az orvosok, a jogászok és a közvélemény is. A könyv megírásával meghatározó törekvésünk az volt, hogy mindkét tudományágbeli olvasó számára, az egységes szemlélet hangsúlyozásával, szem előtt tartva a gyakorlati igényeket, összefüggő képet adjunk az orvosi felelősségről. A munkánk célja az volt továbbá, hogy eljuttassuk azokat az alapvető jelentőségüket tekintve fontos orvos és jogtudományi ismereteket azokhoz, akik mélyebb érdeklődést mutatnak az orvosi felelősség egyes formáinak elméleti és gyakorlati kérdései iránt, azok formáiról és a hozzájuk kapcsolódó etikai, jogi, illetve szakmai elvárásokról, azok jogkövetkezményeiről.

Hivatkozás: https://mersz.hu/sotonyi-orvosi-felelosseg//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero