Sótonyi Péter (szerk.)

Orvosi felelősség


4.4. Kár

A kártérítés alapvető feltétele a kár bekövetkezése. Ha a cselekmény jogellenes és felróható, de a kár mégsem következik be, a kártérítési kötelem nem jön létre. Ez az élet, testi épség megsértése esetén – így az egészségügyi kártérítési eljárások kapcsán is – viszonylag ritkán következik be, hiszen, ha a beteg teljes egészében meggyógyul, vagyoni kár esetleg nincs, de a kiállt fájdalom miatt nem vagyoni kár megtérítésének ilyenkor is helye lehet.
Ilyen eset volt, amikor a rendszeres véradó felperes vért adott, és a plazmaferezises eljárás után nem a saját vörösvértest masszáját, hanem idegen vért kapott vissza. Veseelégtelenség, életveszélyes állapot alakult ki, ami az alkalmazott gyógykezelés hatására szövődmény nélkül gyógyult. A másodfokú bíróság éppen a kár hiánya miatt utasította el a keresetet, azonban a Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati eljárásban megállapította, hogy az életveszélyes állapot kialakulása – még szövődménymentes gyógyulás esetén is – a testi épséghez és egészséghez fűződő jog megsértését jelenti, ezért a nem vagyoni kártérítés feltételei fennállnak. A bíróság az emberi méltósághoz fűződő jog megsértését nem állapította meg, hiszen álláspontja szerint „az emberi méltósághoz való jog sérelme akkor valósul meg, ha a személyt emberi mivoltában megalázzák, méltatlan vagy hátrányos helyzetbe sodorják”, márpedig önmagában az idegen vér adása ilyen sérelmet nem eredményezett, és az életveszély elhárítása érdekében végzett beavatkozások sem esnek ebbe a körbe. (Legfelsőbb Bíróság Pfv. III. 22.084/1996.BH 21.EBH1999. 15)
A kárt két fő csoportra bonthatjuk, a vagyoni károkra és a nem vagyoni károkra. A vagyoni kár az, amellyel a károsult vagyona a károkozás miatt csökkent (ld. alább), míg a nem vagyoni kár az a hátrány, amely a károsultat a személyhez fűződő jogai sérelme miatt érte, ennek pénzbeli kifejezésének eszköze a nem vagyoni kártérítés.
 

Orvosi felelősség

Tartalomjegyzék


Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 724 2

Az orvosi tevékenység céltudatos, magas fokú szaktudást igénylő, a társadalomtól elválaszthatatlan, jogi jelentőségű, emberi munka. Tárgya az emberi szervezet működésével a legközvetlenebbül és legmélyebben hatol az egyén a személyiség érdekszférájába. Az orvos ténykedéséért mindenkor felelősséggel tartozik. A felelősség általánosságban a társadalom védekezése, a társadalmi érdekekkel ellentétes helyzetekkel, illetve magatartásokkal szemben. Az orvosnak tevékenységét, az orvosi foglalkozás szabályainak megfelelően és ezek alapján kell végezni. Amennyiben foglalkozásának valamely általános vagy írott, akár szakmai akár jogi szabályát megszegi, valamely kötelezettségét egyáltalán vagy nem megfelelő módon teljesíti, illetve jogaival visszaél, felelősséggel tartozik. Az orvosi hivatás gyakorlója a társadalom minden tagjára vonatkozó etikai és jogi normákon túl az orvosi foglalkozásra érvényes normáknak is köteles eleget tenni. Ennek megfelelően az orvos felelőssége etikai, munkajogi, polgári jogi, szabálysértési és büntetőjogi téren áll fenn. Azok ismerete az orvosi működés zavartalanságát biztosító feltételek egyik fontos elemét képezik. Attól függően kerülhet sor egyik vagy másik formájú felelősségre vonásra, hogy a szabályszegés milyen jellegű. Az egyes felelősségi formák különböző érdeksérelmekre vonatkoznak, ezért is eltérő célt szolgálnak. Amennyiben egy cselekmény egyszerre több vagy mindegyik felelősségi rendszert érinti, ugyanazért az egy cselekményért többféle, vagy akár mindegyik felelősségre vonási eljárás is lefolytatható. Az orvosi felelősség összetett kérdéskörének jelentőségét az a tény is adja, hogy azzal egyre gyakrabban foglalkoznak az orvosok, a jogászok és a közvélemény is. A könyv megírásával meghatározó törekvésünk az volt, hogy mindkét tudományágbeli olvasó számára, az egységes szemlélet hangsúlyozásával, szem előtt tartva a gyakorlati igényeket, összefüggő képet adjunk az orvosi felelősségről. A munkánk célja az volt továbbá, hogy eljuttassuk azokat az alapvető jelentőségüket tekintve fontos orvos és jogtudományi ismereteket azokhoz, akik mélyebb érdeklődést mutatnak az orvosi felelősség egyes formáinak elméleti és gyakorlati kérdései iránt, azok formáiról és a hozzájuk kapcsolódó etikai, jogi, illetve szakmai elvárásokról, azok jogkövetkezményeiről.

Hivatkozás: https://mersz.hu/sotonyi-orvosi-felelosseg//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave