Sótonyi Péter (szerk.)

Orvosi felelősség

4.4.1. Vagyoni kár

A vagyoni kár fő csoportjai:

a felmerült kár (az a pénzben kifejezhető érték, amellyel a károsult vagyona csökkent, pl. baleset során ruházat megrongálódása),
az indokolt kiadás (azok a többletkiadások, amelyek a károsodással kapcsolatosan merültek fel, pl. betegséggel kapcsolatos többlet élelmezési költség), és végül
az elmaradt haszon (az az érték, amivel a károsult jövedelme gyarapodott volna, ha nem szenvedte volna el a károsodást, pl. betegség miatti jövedelem-kiesés).

A bíróságnak nagyon tág a mérlegelési lehetősége a kár számításával összefüggésben, a teljes kártérítés elvének megfelelően igen széles lehet azoknak a szolgáltatásoknak a köre, amely a megtérítendő károk körébe bevonható. Az egészségügy szolgáltatók károkozásával kapcsolatban az alábbi, tipikus károk merülhetnek fel az indokolt kiadások körében:

Élelem feljavítás. Ennek indokai igen széles körűek lehetnek, pl. tartósan eszméletlen állapot, legyengült állapot, műtét utáni lábadozás, arckoponya sérülései, amikor a rágás nehezített stb.
Ápolási, gondozási költség. Ez lehet teljes körű, vagy részleges (amikor csak egyes meghatározott életszükségletek ellátásakor indokolt az ápolás). Ez a költség a társadalombiztosítás által finanszírozott ellátásokon túlmenően is megítélhető, és akkor is jár, ha azt a hozzátartozó végzi.
Háztartási kisegítő igénybevétele, ház körüli munkák költségtérítése. Háztartási kisegítő igénybe vétele akkor lehet indokolt, ha a károsult önmaga ellátására korlátok között képes, de a háztartással együtt járó napi tevékenységeket nem tudja ellátni.
Fűtés, világítás, telefon többletköltség. Ez a költség elsősorban a tartós otthoni ápolás esetében merülhet fel.
Kulturális többletköltség. A mozgásában korlátozott, munkavégzésre képtelen károsult tipikus többletköltsége, tv, számítógép vásárlásának, újságok, magazinok, internet előfizetésének a költsége.
Ágynemű, fehérnemű elhasználódás többletköltsége. A huzamos időn keresztül otthoni fekvőbeteg ellátás esetében kell ezzel a kiadással számolni, különösen a széklet és vizelettartási képesség átmeneti, vagy végleges elvesztése esetében.
Közlekedési többletköltség. Ha a károsult mozgáskorlátozott, akkor a szállításának költségei kárként jelentkezhetnek. A bírói gyakorlat közlekedési átalányt is elismerhet, de ezen felül a megfelelő méretű (pl. kerekesszék szállítására alkalmas) gépkocsi vásárlásának költségeit is a károkozóra terhelhető. Amennyiben a közlekedéshez kísérőre van szüksége, akkor ennek költségei is kárként jelentkezhetnek.
Kórházi látogatás többletköltsége. A bírói gyakorlat elismeri azokat a költségeket, amelyek abból keletkeznek, hogy a közeli hozzátartozók meglátogatják a károsultat. Ez azért sajátos kárforma, mert a költség nem a károsultnál, hanem olyan harmadik személyeknél jelenik meg, akik nem peres felek a kártérítési eljárásban.
Gyógytorna, gyógyfürdő, gyógyúszás, gyógylovaglás, akupunktúra költsége.
Gyógyászati segédeszköz vásárlásának, kölcsönzésének költsége.
Gyógyszerek többletköltsége. A károkozással összefüggésben felmerülő rendszeres gyógyszerek fogyasztásával kapcsolatban a gyógyszertárakban kiváltott készítmények térítési díját kell megtéríteni.
Esztétikai beavatkozásokból adódó többletköltségek. Az esztétikai beavatkozásokkal kapcsolatban felmerülő többletköltségek elbírálásával kapcsolatban a mai napig nem alakult ki minden szempontból egységes gyakorlat. A helyzetet bonyolítja, hogy számos szempontot kell egy időben mérlegelni és sok esetben a plasztikai jellegű beavatkozások javallatának mérlegelésekor a funkcionális, illetve az esztétikai szempontok élesen nem választhatók el egymástól.
Korrepetálásból adódó többletköltségek, ha a károsult nem tud iskolába járni.
Lakás átalakításának költsége, ha pl. kerekesszékkel nem lehet a lakásban közlekedni.
Másik gyermek ellátásának költsége, ha a fogyatékos gyermek ápolása annyira igénybe veszi a szülőket, hogy a másik gyermekről csak segítség igénybevételével tudnak gondoskodni.
Kórházi kezelés során beszerzett ingóságok költsége.
Fodrász, manikűr, kozmetikus többletköltsége, mert a károsult nem tud elmenni az üzletbe igénybe venni a szolgáltatást, hanem a szakembernek kell házhoz mennie.

Az elmaradt jövedelmek körében az alábbi kiadások merülhetnek fel:

Károsult kereset kiesése. Ha a károsultnak a károkozást megelőző időszakban rendszeres munkavégzésből eredő jövedelme volt, és a károkozás következtében ettől elesik, akkor a károkozó a korábbi jövedelem és a társadalombiztosítási juttatások (táppénz, rokkantsági nyugdíj) közötti különbözet megtérítésére köteles (járadék formájában). Ennek megállapítása azonban sok esetben igen problémás lehet, például abban az esetben, ha a károsult még tanult, és ezért még nem volt munkahelye, vagy még fiatal volt, és tanulmányai befejeztével az álláskeresés stádiumában érte a károkozás, vagy éppen a károkozáskor átmenetileg (?) munkanélküli volt, esetleg a bejelentett jövedelme nem a valós kereseti viszonyokat tükrözi, vagy csak alkalmi munkából élt. Így például a bíróság 95 100 Ft keresetveszteségként járó járadékot ítélt meg abban az esetben, amikor a károsult érettségivel és német nyelvismerettel rendelkezett, de a baleset előtt – az érettségi óta eltelt két évben – egyáltalán nem dolgozott. (Fővárosi Bíróság 6. P. 27.791/2001.)

A munkaképesség részleges elvesztése esetén a bíróság – amikor meghatározza a kártérítés összegét – nem csupán azt veszi figyelembe, hogy a károsult munkaképessége milyen fokban csökkent, hanem azt is, hogy a károsult – ereje különösebb megfeszítése nélkül – milyen mértékben képes kereső tevékenységet folytatni. Különösen nehéz lehet a keresetpótló járadék meghatározása azokban az esetekben, amikor a károsultnak vállalkozási tevékenységből eredő jövedelme volt, ami jelentős bizonytalansági tényezőt is magában foglal.

Kiesett tartás. Ez az az összeg, amelyet a károkozás előtt a megrokkant, vagy meghalt károsult nyújtott harmadik személyeknek, és amelytől azok elesetek a károkozás következtében. A bírói gyakorlat ezt csak abban az esetben ismeri el, ha a tartási kötelezettség jogszabályon vagy szerződésen alapult.
Gondozó kereset kiesése, ha a családtag ápolja az egészségkárosodást szenvedettet, és így korábbi kereső foglalkozását nem tudja folytatni.

Sajátos vagyoni kár elem lehet az, amikor a szülők lakásuk építéséhez kölcsönt vesznek fel, és a szerződéskötéskor azzal számolnak, hogy a két hónap múlva születendő gyermek után jogszabály alapján elszámolható lakásépítési kedvezménnyel, a kölcsöntartozás teljes egészében kiegyenlítésre kerül majd, erre azonban azért nem kerül sor, mert az alperes felróható kötelezettségszegése miatt a gyermek halva születik. A bíróság álláspontja szerint az alperes ezt az összeget is megtéríteni köteles: „A felperes arra tarthatott igényt, hogy ugyanolyan helyzetbe kerüljön, mintha a gyermeke élve megszületik, ezért kártérítésként olyan összeg igényelhető, amelytől a károkozás miatt a károsult a károkozáskor elesett. […] Ezért elmaradt vagyoni előny a teljes hiteltartozás összege”. (Legfelsőbb Bíróság Pf. III. 20.757/1998.)

A bírói gyakorlat ugyanakkor nem vonja a kár fogalmi körébe a hálapénzt: „Nincs akadálya annak, hogy gyógykezelésének befejezése után a beteg az orvost köszönete jeléül anyagi juttatásban részesítse. Számolnia kell azonban azzal, hogy a károkozótól vagy annak felelősségbiztosítójától ennek megtérítésére nem tarthat igényt”. (EBH1999. 18.)

A vagyoni károk fenti elemei összeadódva igen jelentős összegű kártérítést is eredményezhetnek. Egy jogerősen elbírált ügyben (2001-es károkozás), ahol a gyermek a szülésvezetés körében elkövetett mulasztás következtében súlyos károsodással jött a világra, a bíróság az anyának jövedelemkiesés címén havi 321 ezer forintot, az apának havi 96 ezer forintot ítélt meg, és az egyéb vagyoni károk még havi 260 ezer forintot ítélt meg. (Fővárosi Bíróság 6.P.24.354/2002/29; Fővárosi Ítélőtábla 7.Pf. 21.476/2005/4)

Ha a beteg a károkozás következtében meghal, akkor a vagyoni károk körébe sokkal kevesebb elem vonható be. Tipikus vagyoni kár ilyen esetben a temetési költség, ami azért is figyelemre méltó, mert ez az egyetlen kivétel az alól az alapvető szabály alól, hogy a károkozót csak azon károk megtérítésére lehet kötelezni, amelyek a károkozás nélkül nem következtek volna be – a temetési költség ugyanis nem a károkozás következtében merül fel, a károkozás „csak” azt a következményt vonja maga után, hogy a temetésre hamarabb kerül sor, mint ahogy a természetes halál esetén bekövetkezne, mégis a teljes költség a károkozót terheli. Ha az elhunytnak tartásra jogosult hozzátartozója van, akkor ő tartást pótló járadékot igényelhet. Az elhunyt hozzátartozója igényt tarthat arra, hogy az elhunyt személy által korábban a ház körül elvégzett munkák mással történő elvégeztetésének költségét a károkozó megtérítse.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 724 2

Orvostudomány Semmelweis Kiadó könyvei

Az orvosi tevékenység céltudatos, magas fokú szaktudást igénylő, a társadalomtól elválaszthatatlan, jogi jelentőségű, emberi munka. Tárgya az emberi szervezet működésével a legközvetlenebbül és legmélyebben hatol az egyén a személyiség érdekszférájába. Az orvos ténykedéséért mindenkor felelősséggel tartozik. A felelősség általánosságban a társadalom védekezése, a társadalmi érdekekkel ellentétes helyzetekkel, illetve magatartásokkal szemben. Az orvosnak tevékenységét, az orvosi foglalkozás szabályainak megfelelően és ezek alapján kell végezni. Amennyiben foglalkozásának valamely általános vagy írott, akár szakmai akár jogi szabályát megszegi, valamely kötelezettségét egyáltalán vagy nem megfelelő módon teljesíti, illetve jogaival visszaél, felelősséggel tartozik. Az orvosi hivatás gyakorlója a társadalom minden tagjára vonatkozó etikai és jogi normákon túl az orvosi foglalkozásra érvényes normáknak is köteles eleget tenni. Ennek megfelelően az orvos felelőssége etikai, munkajogi, polgári jogi, szabálysértési és büntetőjogi téren áll fenn. Azok ismerete az orvosi működés zavartalanságát biztosító feltételek egyik fontos elemét képezik. Attól függően kerülhet sor egyik vagy másik formájú felelősségre vonásra, hogy a szabályszegés milyen jellegű. Az egyes felelősségi formák különböző érdeksérelmekre vonatkoznak, ezért is eltérő célt szolgálnak. Amennyiben egy cselekmény egyszerre több vagy mindegyik felelősségi rendszert érinti, ugyanazért az egy cselekményért többféle, vagy akár mindegyik felelősségre vonási eljárás is lefolytatható. Az orvosi felelősség összetett kérdéskörének jelentőségét az a tény is adja, hogy azzal egyre gyakrabban foglalkoznak az orvosok, a jogászok és a közvélemény is. A könyv megírásával meghatározó törekvésünk az volt, hogy mindkét tudományágbeli olvasó számára, az egységes szemlélet hangsúlyozásával, szem előtt tartva a gyakorlati igényeket, összefüggő képet adjunk az orvosi felelősségről. A munkánk célja az volt továbbá, hogy eljuttassuk azokat az alapvető jelentőségüket tekintve fontos orvos és jogtudományi ismereteket azokhoz, akik mélyebb érdeklődést mutatnak az orvosi felelősség egyes formáinak elméleti és gyakorlati kérdései iránt, azok formáiról és a hozzájuk kapcsolódó etikai, jogi, illetve szakmai elvárásokról, azok jogkövetkezményeiről.

Hivatkozás: https://mersz.hu/sotonyi-orvosi-felelosseg//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero