Sótonyi Péter (szerk.)

Orvosi felelősség

4.5.5. A tájékoztatás hiányának kártérítési megítélése

Az orvosi beavatkozásokba történő beleegyezés kérdését több szempontból is lehet vizsgálni. Lehet úgy tekinteni, mint az egészséghez, testi épséghez fűződő személyiségi jog sérelmébe történő beleegyezést. Ennek azonban az előfeltétele, hogy az orvosi beavatkozást károkozásnak tekintsük, ebben az esetben a jogellenességet a beteg beleegyezése zárja ki. Nem szabad szem elől téveszteni azonban, hogy az orvosi beavatkozásoknak a célja az egészség helyreállítása, a panaszok megszüntetése, és az esetleges károkozás (a testi épség sérelme, illetve a kockázatok bekövetkezése) csak másodlagos következménye a beavatkozásnak. Ennek a gondolatmenetnek azért van különös jelentősége az egészségügyi kártérítési eljárásokban, mert ebből az következne, hogy a beteg beleegyezését – és ebből következően a megfelelő tájékoztatás megtörténtének – elsősorban a jogellenesség körében kell értékelni. A beleegyezés jognyilatkozat, tehát felmerülhet az érvényesség kérdése is. Ha a tájékoztatás nem volt megfelelő, akkor a beteg tévedésben volt, amikor a nyilatkozatot megtette, és ez megtámadásra ad okot. A jognyilatkozat megtámadására azonban nagyon rövid idő áll rendelkezésre, a tévedés felismerésétől számítva egy év. Ha a jognyilatkozatot nem támadja meg (vagy nem a határidőn belül támadja meg), akkor a jogellenesség hiányzik, és kártérítési kötelemről sem beszélhetünk (így a felróhatóság vizsgálatára sem kerülhet sor). Ezt a gondolatmenetet a hazai bírói gyakorlat szinte egyáltalán nem alkalmazza.

A beleegyezés érvényességéhez másik jogkövetkezmény is fűződhet. Ha a beleegyezés nem érvényes, akkor a megbízás nélküli ügyvitel szabályait kell alkalmazni: aki valamely ügyben más helyett eljár anélkül, hogy arra megbízás alapján vagy egyébként jogosult volna, az ügyet úgy köteles ellátni, amint azt annak érdeke és feltehető akarata megkívánja, akinek javára beavatkozott (Ptk. 484. §). A jogkövetkezmények tekintetében jelentős különbség van abban a tekintetben, hogy a beavatkozás helyénvaló volt-e vagy sem. Amennyiben helyénvaló volt, akkor a beavatkozót a megbízott jogai illetik meg, ha viszont nem, akkor a beavatkozó felelős mindazért a kárért, amely a beavatkozása nélkül nem következhetett volna be. A beavatkozást akkor kell helyénvalónak tekinteni, ha megfelel a másik érdekének és feltehető akaratának, különösen, ha a beavatkozás őt károsodástól óvja meg. Kérdéses, hogy ezt a szabályt hogy lehet alkalmazni abban a tipikus esetben, amikor a beteg a kockázatok ismerete nélkül beavatkozik egy beavatkozásba, amelyet gyógyító céllal alkalmaznak, mindenképpen az ő érdekében, azonban a kockázat, amelyről nem tájékoztatták bekövetkezik, és ebből kifolyólag károsodás éri. Ha elfogadjuk, hogy a kockázatok ismeret nélkül adott beleegyezés megtámadható, sikeres megtámadás esetén a beavatkozás megbízás nélküli ügyvitelnek minősül. Ha a beavatkozás nem volt helyénvaló, akkor a megbízás nélkül eljáró (az egészségügyi szolgáltató) minden kárért felel, ami a beavatkozása nélkül nem következett be, tehát a kockázatok megvalósulásából eredő károkért is.

A magyar bírói gyakorlat egyik fenti gondolatmenetet sem követi, hanem egy sajátos megoldást alkalmaz. A beleegyezést nem mint jognyilatkozatot tekinti, hanem a tájékoztatást önállóan, mint szerződéses mellékkötelezettséget vizsgálja. Abból indul ki, hogy a kár bekövetkezett, tehát a károkozó magatartás jogellenes volt, és a felróhatóság körében értékeli azt, hogy az orvos eleget tett-e a tájékoztatási kötelezettségének. Ez a megközelítés kétségtelenül a felperes számára előnyös, hiszen ebben az esetben a szolgáltatónak (az alperesnek) kell bizonyítania, hogy megfelelően tájékoztatott, és nem a felperesnek (a betegnek).

Tartalomjegyzék

Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 724 2

Orvostudomány Semmelweis Kiadó könyvei

Az orvosi tevékenység céltudatos, magas fokú szaktudást igénylő, a társadalomtól elválaszthatatlan, jogi jelentőségű, emberi munka. Tárgya az emberi szervezet működésével a legközvetlenebbül és legmélyebben hatol az egyén a személyiség érdekszférájába. Az orvos ténykedéséért mindenkor felelősséggel tartozik. A felelősség általánosságban a társadalom védekezése, a társadalmi érdekekkel ellentétes helyzetekkel, illetve magatartásokkal szemben. Az orvosnak tevékenységét, az orvosi foglalkozás szabályainak megfelelően és ezek alapján kell végezni. Amennyiben foglalkozásának valamely általános vagy írott, akár szakmai akár jogi szabályát megszegi, valamely kötelezettségét egyáltalán vagy nem megfelelő módon teljesíti, illetve jogaival visszaél, felelősséggel tartozik. Az orvosi hivatás gyakorlója a társadalom minden tagjára vonatkozó etikai és jogi normákon túl az orvosi foglalkozásra érvényes normáknak is köteles eleget tenni. Ennek megfelelően az orvos felelőssége etikai, munkajogi, polgári jogi, szabálysértési és büntetőjogi téren áll fenn. Azok ismerete az orvosi működés zavartalanságát biztosító feltételek egyik fontos elemét képezik. Attól függően kerülhet sor egyik vagy másik formájú felelősségre vonásra, hogy a szabályszegés milyen jellegű. Az egyes felelősségi formák különböző érdeksérelmekre vonatkoznak, ezért is eltérő célt szolgálnak. Amennyiben egy cselekmény egyszerre több vagy mindegyik felelősségi rendszert érinti, ugyanazért az egy cselekményért többféle, vagy akár mindegyik felelősségre vonási eljárás is lefolytatható. Az orvosi felelősség összetett kérdéskörének jelentőségét az a tény is adja, hogy azzal egyre gyakrabban foglalkoznak az orvosok, a jogászok és a közvélemény is. A könyv megírásával meghatározó törekvésünk az volt, hogy mindkét tudományágbeli olvasó számára, az egységes szemlélet hangsúlyozásával, szem előtt tartva a gyakorlati igényeket, összefüggő képet adjunk az orvosi felelősségről. A munkánk célja az volt továbbá, hogy eljuttassuk azokat az alapvető jelentőségüket tekintve fontos orvos és jogtudományi ismereteket azokhoz, akik mélyebb érdeklődést mutatnak az orvosi felelősség egyes formáinak elméleti és gyakorlati kérdései iránt, azok formáiról és a hozzájuk kapcsolódó etikai, jogi, illetve szakmai elvárásokról, azok jogkövetkezményeiről.

Hivatkozás: https://mersz.hu/sotonyi-orvosi-felelosseg//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero