Sótonyi Péter (szerk.)

Orvosi felelősség


4.5.6. Okozati összefüggés a tájékoztatás elmaradása és a kár között

A tájékoztatás elmulasztása csak akkor keletkeztet kártérítési kötelmet, ha okozati összefüggésben áll a bekövetkezett kárral. Ez azt jelenti, hogy csak akkor lehet releváns a tájékoztatás elmulasztása, ha a felperes a kezelésbe megfelelő tájékoztatás esetén nem egyezett volna bele. Ezért a felperes nem hivatkozhat a tájékoztatás hiányára életmentő (vitális) indikációval végzett beavatkozás kapcsán, és olyan beavatkozás kapcsán sem, aminek elmaradása esetén rosszabb egészségi állapotba került volna, mint amibe a kockázat bekövetkezése folytán került. Ezért a tájékoztatás hiánya, mint felróható kötelezettségszegés elsősorban a tervezett, elektív beavatkozások esetén keletkeztethet kártérítési kötelmet.
Az okozati összefüggés bizonyítása a felperest terheli, igaz, itt a bizonyítás tényekkel szinte lehetetlen, a bíróság rendszerint beéri a felperes állításával. Jelentős kérdés a bíróságok nem állítanak túlságosan magas követelményeket.
Abban az esetben, ha a betegnek a beavatkozásból kára nem származott, hiszen a panaszai megszűntek, még akkor sem jár kártérítés, ha a beleegyezése nem volt érvényes.
Ilyen ügy volt a magyar bírói gyakorlatban, amikor a porckorongsérv miatt operált beteg, aki a műtét után gyógyultan távozott, a személyiségi jogai sérelme miatt kért kártérítést, a személyhez fűződő jogai sérelmét abban jelölte meg, hogy az alperes orvosai kábító hatású gyógyszereket adtak és ezzel meggátolták abban, hogy tiszta tudattal dönthessen további kezeléséről. A bíróság megállapította, hogy a gyógyszerek együttes hatása valóban képtelenné tette a felperest, hogy állapotáról és kezeléséről megfelelő információk birtokában szabadon dönthessen, de az alperes orvosai által végzett gyógyszeres kezelés mellőzése esetén a nem csillapított nagyfokú fájdalom gátolta volna a felperest a döntési képességében. A bíróság álláspontja szerint az lett volna szakmai szabályszegés, ha a felperes fájdalmát nem csillapítják az alkalmazott módon, a bíróság a kereset elutasította. (Pesti Központi Kerületi Bíróság 31.P. 86.701/ 1994.)
 

Orvosi felelősség

Tartalomjegyzék


Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 724 2

Az orvosi tevékenység céltudatos, magas fokú szaktudást igénylő, a társadalomtól elválaszthatatlan, jogi jelentőségű, emberi munka. Tárgya az emberi szervezet működésével a legközvetlenebbül és legmélyebben hatol az egyén a személyiség érdekszférájába. Az orvos ténykedéséért mindenkor felelősséggel tartozik. A felelősség általánosságban a társadalom védekezése, a társadalmi érdekekkel ellentétes helyzetekkel, illetve magatartásokkal szemben. Az orvosnak tevékenységét, az orvosi foglalkozás szabályainak megfelelően és ezek alapján kell végezni. Amennyiben foglalkozásának valamely általános vagy írott, akár szakmai akár jogi szabályát megszegi, valamely kötelezettségét egyáltalán vagy nem megfelelő módon teljesíti, illetve jogaival visszaél, felelősséggel tartozik. Az orvosi hivatás gyakorlója a társadalom minden tagjára vonatkozó etikai és jogi normákon túl az orvosi foglalkozásra érvényes normáknak is köteles eleget tenni. Ennek megfelelően az orvos felelőssége etikai, munkajogi, polgári jogi, szabálysértési és büntetőjogi téren áll fenn. Azok ismerete az orvosi működés zavartalanságát biztosító feltételek egyik fontos elemét képezik. Attól függően kerülhet sor egyik vagy másik formájú felelősségre vonásra, hogy a szabályszegés milyen jellegű. Az egyes felelősségi formák különböző érdeksérelmekre vonatkoznak, ezért is eltérő célt szolgálnak. Amennyiben egy cselekmény egyszerre több vagy mindegyik felelősségi rendszert érinti, ugyanazért az egy cselekményért többféle, vagy akár mindegyik felelősségre vonási eljárás is lefolytatható. Az orvosi felelősség összetett kérdéskörének jelentőségét az a tény is adja, hogy azzal egyre gyakrabban foglalkoznak az orvosok, a jogászok és a közvélemény is. A könyv megírásával meghatározó törekvésünk az volt, hogy mindkét tudományágbeli olvasó számára, az egységes szemlélet hangsúlyozásával, szem előtt tartva a gyakorlati igényeket, összefüggő képet adjunk az orvosi felelősségről. A munkánk célja az volt továbbá, hogy eljuttassuk azokat az alapvető jelentőségüket tekintve fontos orvos és jogtudományi ismereteket azokhoz, akik mélyebb érdeklődést mutatnak az orvosi felelősség egyes formáinak elméleti és gyakorlati kérdései iránt, azok formáiról és a hozzájuk kapcsolódó etikai, jogi, illetve szakmai elvárásokról, azok jogkövetkezményeiről.

Hivatkozás: https://mersz.hu/sotonyi-orvosi-felelosseg//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave