Sótonyi Péter (szerk.)

Orvosi felelősség


Ajánlott irodalom

 
1. Dezső L. Az orvos büntetőjogi felelőssége. BM Könyvkiadó. Budapest. 1979. 24.
2. Dósa Á. A tájékozott beleegyezés az Európai államok jogában és a nemzetközi dokumentumokban. Acta Humana, 1996. 25. szám 47–61.
3. Dósa Á. Az orvos kártérítési felelőssége. HVGORAC. Budapest. 2004.
4. Engljähringer D. Arztliche Aufklärunglpflicht vor medizinischen Eingriffen. Wien. Orac. 1996. 82.
5. Eörsi Gy. A jogi felelősség alapproblémái. A polgári jogi felelősség. Akadémiai Kiadó. Budapest. 1961. 430.
6. Eörsi Gy. Elhatárolási problémák az anyagi felelősség körében. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. Budapest. 1962. 63.
7. Furrow BR, Greaney THL, Johnson S H, Jost TS, Sscwartz RL. Health Law. West. St. Paul. 2000.
8. Giesen D. Arzthaftungsrecht. Tübingen: Mohr. 1995. 35.
9. Glatz CH. Der Arzt zwischen Aufklärung und Beratung. Duncker&Humblot. Berlin. 1996. 23–25.
10. Harmathy A. Felelősség a közreműködőért. Akadémiai Kiadó. Budapest
11. Honsell H. Handbuch des Arztrechts. Zürich. 1994. 122–123.
12. Honsell H. Schweizerisches Haftpflichtrecht. Schulthess. Zürich. 2000. 105–106.
13. Horváth T. Az élet, testi épség, egészség büntetőjogi védelme. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. Budapest. 1965. 415.
14. Kassai B, Szőke S. Az orvosi felelősség. Budapest. Grill. 1938. 3–4.
15. Keeton W P, Dobbs DB, Keeton RE, Owen DG. Prosser and Keeton on the Law of Torts. West. St. Paul. Minnesota. 1984. 188–189.
16. Koch BA, Koziol H. Compensation for Personal Injury in a Comparative Perspective. Springer. Wien. New York. 2003. 364–365.
17. Kovács J. A modern orvosi etika alapjai. Medicina. Budapest. 1997. 488.
18. Kovács J. Az orvosi beavatkozásokba való tájékozott beleegyezés elve a modern orvosi etikában. Lege Artis Medicinae. 1993. 6–7. sz.
19. Koziol H. Österreichisches Haftpflichtrecht. II. Manz, Wien. 1984. 120.
20. Köles T. A nem vagyoni kár. HVG-ORAC. Budapest 1997.
21. Köles T. Orvosi műhiba perek. HVG-ORAC. Budapest 1999.
22. Lábady T. A nem vagyoni (ideális) kártérítés a középkorban. Magyar Jog 1993. 577–582.
23. Lábady T. A nem vagyoni érdekek védelmének francia útja: le dommage moral. Jogtudományi Közlöny. 1994. 1–9.
24. Lábady T. A nem vagyoni kárpótlás és elégtétel funkciója – a felelősségbiztosító nézőpontjából. Novotni Emlékkönyv. Miskolc. 1991. 209–217.
25. Lábady T. A nem vagyoni kárpótlás iránti igények a bírói gyakorlatban. Elte Jogi Továbbképző Intézet. Bp. 1986.
26. Lábady T. A nem vagyoni kártérítés funkcióiról. Biztosítási Szemle. 1991. 11–12. szám. 4–16.
27. Lábady T. A nem vagyoni kártérítés újabb bírói gyakorlata. ELTE Jogi Továbbképző Intézet. Budapest. 1992.
28. Lábady T. A nem vagyoni kártérítéssel kapcsolatos bírói gyakorlat legújabb tendenciái. Biztosítási Szemle. 1992. 7–8. szám. 4–30.
29. Lábady T. Az eszmei és a büntető kártérítés a common law-ban. Állam és Jogtudomány. 1994.
30. Lábady T. Az eszmei kártérítés új dimenziói a magyar jogban. Kemenes Emlékkönyv. 1993. 241–248.
31. Laufs A, Uhlenbruck W. Handbuch des Arztrechts. C. H. Beck. München. 1999. 138. § Rn. 5.
32. Laufs A, Arztrecht CH. Beck. München. 1993. Rn. 176–177.
33. Oberfrank F. A biomedicinális etika és az emberi jogok: európai helyzetkép. Acta Humana. 1996. 25. szám. 12.;
34. Petrik F. A személyiség jogi védelme. HVG-Orac. Budapest. 2001.
35. Petrik F. A személyiség jogi védelme. HVG-Orac. Budapest. 2001. 188.
36. Sándor J. Gyógyítás és ítélkezés. Medicina. Budapest. 1997.
37. Sólyom L. A személyiségi jogok elmélete. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. Budapest. 42.
38. Somogyi E. Hibák és tévedések az orvosi gyakorlatban. Medicina. Budapest. 1979.
39. Somogyi E. Tévedések és hibák az orvosi gyakorlatban. Medicina. Budapest. 1986.
40. Tarr GY. Gondolatok az orvosi jogról és az orvosi jogviszonyról. Magyar jog. 2002/1. 22–24.
41. Törő K. Az orvosi jogviszony. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. Budapest. 1986. 19–102.;
42. Török G. A nem vagyoni kártérítés néhány kérdése a magyar jogban. Kandidátusi Értekezés. 1982. Budapest. Kézirat.
43. Vékás L. Előreláthatósági klauzula szerződésszegésből eredő igényeknél. Eörsi Gyula emlékkönyv. HVG-Orac. Budapest. 2002. 205–238.
 

Orvosi felelősség

Tartalomjegyzék


Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 724 2

Az orvosi tevékenység céltudatos, magas fokú szaktudást igénylő, a társadalomtól elválaszthatatlan, jogi jelentőségű, emberi munka. Tárgya az emberi szervezet működésével a legközvetlenebbül és legmélyebben hatol az egyén a személyiség érdekszférájába. Az orvos ténykedéséért mindenkor felelősséggel tartozik. A felelősség általánosságban a társadalom védekezése, a társadalmi érdekekkel ellentétes helyzetekkel, illetve magatartásokkal szemben. Az orvosnak tevékenységét, az orvosi foglalkozás szabályainak megfelelően és ezek alapján kell végezni. Amennyiben foglalkozásának valamely általános vagy írott, akár szakmai akár jogi szabályát megszegi, valamely kötelezettségét egyáltalán vagy nem megfelelő módon teljesíti, illetve jogaival visszaél, felelősséggel tartozik. Az orvosi hivatás gyakorlója a társadalom minden tagjára vonatkozó etikai és jogi normákon túl az orvosi foglalkozásra érvényes normáknak is köteles eleget tenni. Ennek megfelelően az orvos felelőssége etikai, munkajogi, polgári jogi, szabálysértési és büntetőjogi téren áll fenn. Azok ismerete az orvosi működés zavartalanságát biztosító feltételek egyik fontos elemét képezik. Attól függően kerülhet sor egyik vagy másik formájú felelősségre vonásra, hogy a szabályszegés milyen jellegű. Az egyes felelősségi formák különböző érdeksérelmekre vonatkoznak, ezért is eltérő célt szolgálnak. Amennyiben egy cselekmény egyszerre több vagy mindegyik felelősségi rendszert érinti, ugyanazért az egy cselekményért többféle, vagy akár mindegyik felelősségre vonási eljárás is lefolytatható. Az orvosi felelősség összetett kérdéskörének jelentőségét az a tény is adja, hogy azzal egyre gyakrabban foglalkoznak az orvosok, a jogászok és a közvélemény is. A könyv megírásával meghatározó törekvésünk az volt, hogy mindkét tudományágbeli olvasó számára, az egységes szemlélet hangsúlyozásával, szem előtt tartva a gyakorlati igényeket, összefüggő képet adjunk az orvosi felelősségről. A munkánk célja az volt továbbá, hogy eljuttassuk azokat az alapvető jelentőségüket tekintve fontos orvos és jogtudományi ismereteket azokhoz, akik mélyebb érdeklődést mutatnak az orvosi felelősség egyes formáinak elméleti és gyakorlati kérdései iránt, azok formáiról és a hozzájuk kapcsolódó etikai, jogi, illetve szakmai elvárásokról, azok jogkövetkezményeiről.

Hivatkozás: https://mersz.hu/sotonyi-orvosi-felelosseg//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave