Sótonyi Péter (szerk.)

Orvosi felelősség


6.2. Az orvosi tevékenység szabályai

Az eddigiekből is megállapítható, hogy az orvosi tevékenység büntetőjogi megítélése során tisztában kell lennünk azzal, pontosan mely szabályok adják a tevékenység tartalmát. Ez a fejezet mindenekelőtt rövid nemzetközi kitekintést kíván nyújtani, majd azokat a magyar ágazati normákat ismerteti, amelyek a büntetőjogi felelősségre vonás előfeltételét képezik. A részletszabályok ismertetése tematikusan történik a könnyebb áttekinthetőség érdekében.
A nemzetközi kitekintés pusztán az európai jogi térségre vonatkozik, tekintettel arra, hogy szélesebb kör vizsgálata nem volna lehetséges terjedelmi okokból.
A legfontosabb nemzetközi és hazai szabályokat nemcsak a szabályozás tárgya szerint, de annak kötőereje szerint is csoportosíthatjuk. Ennek megfelelően vannak olyan normák, amelyek a jogalkalmazó egészségügyi szolgáltatókra kötelező erővel bírnak, és megsértésük jogi felelősséget von maga után.
A nemzetközi kötelezettségek magyarországi teljesítését az Alkotmány 7. § (1) bekezdése írja elő, amely szerint: „A Magyar Köztársaság jogrendszere elfogadja a nemzetközi jog általánosan elismert szabályait, biztosítja továbbá a nemzetközi jogi kötelezettségek és a belső jog összhangját”.
Emellett léteznek „puha jogi” (soft law) intézmények is, amelyek pusztán orientációs jellegűek, ámbár bizonyos bűncselekmények (így például a foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés) megállapításakor a szakmai szabályok közé tartoznak.
 

Orvosi felelősség

Tartalomjegyzék


Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 724 2

Az orvosi tevékenység céltudatos, magas fokú szaktudást igénylő, a társadalomtól elválaszthatatlan, jogi jelentőségű, emberi munka. Tárgya az emberi szervezet működésével a legközvetlenebbül és legmélyebben hatol az egyén a személyiség érdekszférájába. Az orvos ténykedéséért mindenkor felelősséggel tartozik. A felelősség általánosságban a társadalom védekezése, a társadalmi érdekekkel ellentétes helyzetekkel, illetve magatartásokkal szemben. Az orvosnak tevékenységét, az orvosi foglalkozás szabályainak megfelelően és ezek alapján kell végezni. Amennyiben foglalkozásának valamely általános vagy írott, akár szakmai akár jogi szabályát megszegi, valamely kötelezettségét egyáltalán vagy nem megfelelő módon teljesíti, illetve jogaival visszaél, felelősséggel tartozik. Az orvosi hivatás gyakorlója a társadalom minden tagjára vonatkozó etikai és jogi normákon túl az orvosi foglalkozásra érvényes normáknak is köteles eleget tenni. Ennek megfelelően az orvos felelőssége etikai, munkajogi, polgári jogi, szabálysértési és büntetőjogi téren áll fenn. Azok ismerete az orvosi működés zavartalanságát biztosító feltételek egyik fontos elemét képezik. Attól függően kerülhet sor egyik vagy másik formájú felelősségre vonásra, hogy a szabályszegés milyen jellegű. Az egyes felelősségi formák különböző érdeksérelmekre vonatkoznak, ezért is eltérő célt szolgálnak. Amennyiben egy cselekmény egyszerre több vagy mindegyik felelősségi rendszert érinti, ugyanazért az egy cselekményért többféle, vagy akár mindegyik felelősségre vonási eljárás is lefolytatható. Az orvosi felelősség összetett kérdéskörének jelentőségét az a tény is adja, hogy azzal egyre gyakrabban foglalkoznak az orvosok, a jogászok és a közvélemény is. A könyv megírásával meghatározó törekvésünk az volt, hogy mindkét tudományágbeli olvasó számára, az egységes szemlélet hangsúlyozásával, szem előtt tartva a gyakorlati igényeket, összefüggő képet adjunk az orvosi felelősségről. A munkánk célja az volt továbbá, hogy eljuttassuk azokat az alapvető jelentőségüket tekintve fontos orvos és jogtudományi ismereteket azokhoz, akik mélyebb érdeklődést mutatnak az orvosi felelősség egyes formáinak elméleti és gyakorlati kérdései iránt, azok formáiról és a hozzájuk kapcsolódó etikai, jogi, illetve szakmai elvárásokról, azok jogkövetkezményeiről.

Hivatkozás: https://mersz.hu/sotonyi-orvosi-felelosseg//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave