Csekeő Attila (szerk.)

Mellkassebészet a hétköznapi gyakorlatban


A nem kissejtes tüdőrák sebészi kezelése

Ahogy az előzőekben már többször hangoztattuk, a pontos stádiummeghatá­ro­zás a betegség egyénre szabott kezelésének előfeltétele. A sebészi beavatkozás feltételeinek figyelembevételével döntsünk a cTNM alapján a kezelés algoritmusáról. Ma először képalkotó vizsgálattal határozhatjuk meg a betegség thoracalis kiterjedtségét – ehhez jelentősen hozzájárul az endoszkópos vizsgálat és az anyagvételi technikák sikeressége. Ezután információt kell kapnunk az extrathoracalis propagációról is. A hasi régiók (máj, mellékvese, retroperitoneum) érintettségéről jó tájékoztatást nyújt a hasi UH, de gyanú esetén részletesebb információt ad a CT/MRI, illetve az egyéb (például endoszkópos) vizsgálatok. A tüdőrák disszeminációjának gyakori predilekciós helye az agy és a csontrendszer. Rutin szerint nem végzünk koponyavizsgálatot – az agy szűrése elsősorban adenocarcinoma esetén felső lebenyi lokalizációban, exkavált folyamat és centrális elhelyezkedés esetén ajánlatos. A csontrendszer szűrését egyénre szabva, de leginkább panaszok okán (akár paraneoplasiás) alkalmazzuk, tekintettel arra, hogy ma az adenocarcinomák molekuláris tipizálása az újabban kifejlesztett célzott kemoterápiás kezelés miatt új szemléletet épített a komplex kezelésbe. Elsősorban ilyenkor van nagy jelentősége már a cTNM-nek, de különösen az „s” és a „p” TNM-nek. A laphámcarcinomák esetében is javultak a kemoterápiás lehetőségeink. Mindazonáltal ma is követhető, hogy az e típusú tumorok esetében a radikális/komplett műtétre törekvés a vezető elv, de emellett műtéti kiterjesztést is érdemes vállalni az onkológiai alapelvek betartásával. Ugyanakkor a laphámcarcinomák esetében is van helye az adjuváns kezelésnek. Itt kell megemlíteni, hogy a carcinomákhoz osztották be a carcinoid, mucoepidermoid tumorokat és az adenocysticus carcinomákat. E daganatok biológiai viselkedése messze kedvezőbb, mint a többi carcinomáé. Másrészről e tumorok esetében is fontos a nyirokcsomóstatus, ezért elsősorban az intraoperatív nyirok­csomó-disszekciót nem szabad elhagyni. Mivel ez utóbbi tumorok lokálisan jól körülhatároltan jelennek meg, az ép tumorszéllel végzett hörgőreszekció, anasztomózis nemcsak parenchymakímélő beavatkozás, hanem onkológiailag is akceptálható megoldás (3–5. ábra).

Mellkassebészet a hétköznapi gyakorlatban

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2018

ISBN: 978 963 454 182 0

A kötet a mellkassebészet legaktuálisabb kérdéseit tárgyalja, amely elsősorban a gyakorló mellkassebészeknek nyújt útmutatást mindennapos munkájukhoz. Ugyanakkor hasonló intencióval forgathatják a mellkassebészeti feladatot is ellátó traumatológusok, de a mellkassebészet határterületén tevékenykedő sebész kollégák is. Elengedhetetlen mankója a szakvizsgára készülő szakorvosjelölteknek. Hasznos tájékoztatást kaphatnak a mellkas-sebészek szakmai partnerei, elsősorban a pulmonológusok, de a mellkassebészeti közvetlen betegellátásban részt vevő aneszteziológusok és onkológusok is.

Hivatkozás: https://mersz.hu/csekeo-mellkassebeszet-a-hetkoznapi-gyakorlatban//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave