Csekeő Attila (szerk.)

Mellkassebészet a hétköznapi gyakorlatban


Mellkasi drenázs

A mellkasban és/vagy a járulékosan megnyitott szomszédos testüreg(ek)ben vagy anatómiai régiókban termelődő posztoperatív váladék levezetését dréncsövekkel biztosítjuk. A mellkas esetében a drén és a szívórendszer a nyomásviszonyok helyreállításában és stabilizálásában is fontos szerepet játszik. Van tapasztalat arra is, hogy a mellkas megnyitása és a műtét végén a korrekt vérzés kontroll után nem minden esetben igényel drenázst. Saját tapasztalat alapján is mérlegelhető a drenázs VATS-sympathectomia, pericardialis ciszta, pleurabiopszia, Nuss-műtét esetében. Gyakran az is elegendő, hogy ideiglenes drént hagyunk a mellüregben, amíg a zárás befejeződik, és ekkor döntünk a drén eltávolításáról vagy benn tartásáról. Ugyanakkor a nagy mellkasi műtétek után javasoljuk a mellkas szívódrenázsát. A drének vastagságának meghatározásában ne felejtsük el, hogy esetenként szövetrész is kerülhet a csőbe – az alvadt vér vaskosabb tömegű, ezért a műtéti beavatkozások után legalább 24–32 Ch szilikondrén alkalmazása kívánatos. A kérdés inkább az, hogy a mellüregben hány és hová lokalizált drént helyezzünk el. Alapvető szempont az is, hogy a drén mellkasi szakasza többszörösen perforált legyen (furulyadrén), a nem perforált rész ugyanis nemcsak insufficiens, hanem irritáló hatása miatt hátrányos is. Abban az esetben, ha nem tapasztaltunk légáteresztést, vagy jelentősebb vérzéscsillapítás nem volt szükséges, valamint pulmonectomia után egy mellkasi drén elegendő. Mindig törekedjünk arra, hogy az érintett mellkasi területre, illetve mellé helyezzünk drént. Tüdőreszekció esetén fontos, hogy a reszekált tüdő helyét elérje a drén, segítve a tágulást is. A leggyakoribb eljárás, hogy a dréneket basalisan vezetjük be, egyet az elülső, egyet a hátsó mediastinumra fektetve. Ugyanakkor három drént is alkalmazhatunk, például célzottan felülre, vagy alulra, a rekeszre fektetve. Sternotomia esetében a mediastinum drenálása ajánlatos. Ha megnyílt a mellüreg, akár mindkét oldal drenálása szükséges, de a drén végét a mediastinumba helyezve a mediastinalis drenázs elkerülhető. Azokban az esetekben, amikor a szomszédos anatómiai területekre is kiterjedt a műtét, a drenázst vagy kombináltan, mindkét területre vezetve alkalmazzuk, vagy külön drént helyezünk el. Nem mindig szükséges aktív szívás, sokszor vagy Bülau-szívás, vagy Redon-rendszer alkalmazható (elsősorban lágy részekben).

Mellkassebészet a hétköznapi gyakorlatban

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2018

ISBN: 978 963 454 182 0

A kötet a mellkassebészet legaktuálisabb kérdéseit tárgyalja, amely elsősorban a gyakorló mellkassebészeknek nyújt útmutatást mindennapos munkájukhoz. Ugyanakkor hasonló intencióval forgathatják a mellkassebészeti feladatot is ellátó traumatológusok, de a mellkassebészet határterületén tevékenykedő sebész kollégák is. Elengedhetetlen mankója a szakvizsgára készülő szakorvosjelölteknek. Hasznos tájékoztatást kaphatnak a mellkas-sebészek szakmai partnerei, elsősorban a pulmonológusok, de a mellkassebészeti közvetlen betegellátásban részt vevő aneszteziológusok és onkológusok is.

Hivatkozás: https://mersz.hu/csekeo-mellkassebeszet-a-hetkoznapi-gyakorlatban//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave