Bartha Csilla (szerk.)

Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXVIII.

A többnyelvűség dimenziói: Terek, kontextusok, kutatási távlatok


„Ők ugye még ha akartak volna se tudtak volna labdába rúgni” – „tehetetlen” pedagógusok, „érdektelen” tanulók

Ez a tanári mondat pontosan összefoglalja azt, amit a mai magyar oktatásban dolgozó pedagógusok éreznek a témában: a cigány gyermekek nem tudnak, de frusztrációik közepette nem is akarnak labdába rúgni. A heteroglossziát, azaz a beszélés több dimenzióban értelmezendő sokféleségét szem előtt tartó elemzés kiindulópontot kínál ahhoz, hogy az iskola tanulói nyelvhasználatát megértse, illetve rossz gyakorlatait ezzel összefüggésben megváltoztassa. Az írás további részeiben magyarországi általános iskolákban gyűjtött tapasztalatok alapján bemutatom a fent leírtakat azok mindennapi megvalósulásában. Az elemzésbe a nyelvi diverzitás mellé a multidiszkurzivitás és a sokszólamúság dimenzióit is bevonva bemutatom az iskolában cigányként kategorizált diákok nyelvi viselkedésének néhány olyan jellegzetességét, amit az iskola nem ért, illetve aminek nem tulajdonít jelentőséget. Adataim egy 2016 őszétől három évre tervezett többszínterű (Marcus 1995; Lajos 2015) nyelvészeti etnográfiai kutatás 2015 őszén megkezdett előkészítő fázisából származnak. A hallgatók bevonásával tervezett kutatómunka központi helyszínei az iskolák, ahol az óralátogatásokról hospitálási naplók, a pedagógusokkal, diákokkal és szülőkkel pedig interjúk készülnek. Két kisváros néhány iskolájára koncentrálok: az egyik helyszín egy kelet-magyarországi intézmény, ahová szinte csak romának tartott gyermekek járnak, akik kétnyelvűnek mondott közösségből érkeznek. (A fejezet címéül szolgáló mondatban ennek az iskolának egyik pedagógusa illusztrálja cigány/roma tanulók középosztálybeli gyerekekkel szembeni versenyhátrányát). A másik helyszín egy dunántúli kisváros, ahol több iskolára kiterjed a kutatás. Ezekben a cigánynak mondott tanulók aránya változó. Az itteni gyerekek nyelvi repertoárjának különféle mértékben része a romanihoz vagy a beáshoz tartozó nyelvi források és a hozzájuk kapcsolódó diskurzív magatartásminták használata. Kiválasztott gyermekekkel és a családtagokkal iskolán kívüli színtereken (otthon, tanodában, rendezvények helyszínein) is készülnek interjúk, így az iskolához és az iskolai beszédmódokhoz való (diskurzív) viszonyulásokat mikroszinten is megismerem. A következőkben röviden bemutatom eddigi eredményeimet.

Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXVIII.

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2018

ISBN: 978 963 059 935 1


A kiadvány regisztrációval szabadon elérhető.

Az elmúlt időszak változásai az európai ember számára (is) gyökeresen átformálták azt a viszonyrendszert, azokat a globálistól a lokálisig terjedő, ám egymástól nem függetleníthető értelmezési kereteket, melyekben a szereplők a tér, idő, a helyhez kötöttség, a mozgás, határ, identitás, tudás, tanulás, kultúra, nemzet, állam, kommunikáció, valóság, nexus, medialitás, ágencia, különösen pedig a nyelv, nyelvi gyakorlat fogalmait értelmezik. Mindazonáltal rendkívül összetett, változó és ellentmondásos mindaz, amit a nyelvi források, az ezekhez való hozzáférés és a globalizáció összefüggéseiről, a folyamat hatásairól mondhatunk.

Az Általános Nyelvészeti Tanulmányok jelen kötetének elsődleges célja a mindennapjainkat egyre inkább körülvevő, kiterjedt és sokarcú, a tudományban hosszú ideig mégis periférikusan kezelt jelenségkör, a két- és többnyelvűség értelmezéseinek, főbb diskurzusainak és eddig kevesebb figyelmet kapott kutatási irányainak felvillantása. E komplex viszonyrendszerben jó néhány magától értetődőnek, (nyelv)ideológiai irányultságoktól mentesnek vélt fogalom, kérdéskör kritikai újragondolásával a nyelvhasználók, a változatosság, a hozzáférés és a tevékenység egységét, ennek szociokulturális, történeti és ideológiai beágyazottságát állítjuk középpontba, reflektálva a kérdéskör multidiszciplináris jellegére, a kutatás, a kutató és kutatottak, a tudás és tanulás gyökeresen átalakuló szerepére, valamint a mindebből adódó tudományos és gyakorlati kihívásokra.

A kötet öt fejezetbe rendezve tárgyalja e szerteágazó tudományterület néhány alapvető megközelítését, tematikai, diszciplináris és módszertani komplexitását. A tanulmányok többsége az új módszertani irányok és nézőpontok beemeléséből, a hagyományos diszciplináris határok lebontásából létrejövő új értelmezési lehetőségeket is szemlélteti. Az itt megjelenő kutatások a magyarországi (pl. siket vagy cigány) nyelvhasználói közösségek és a határon túli magyarok (ausztráliai magyar diaszpóra, erdélyi, moldvai, kárpátaljai magyar közösségek stb.) nyelvhasználatát, változatos nyelvi elrendezéseit, (több)nyelvűségét a sajátságok kiemelése mellett más nyelvhasználói csoportokkal és egymással is azonos leírási keretben, - a sorozat történetében újdonságnak számító QR kódok segítségével immár magyar és nemzetközi jelnyelven is hozzáférhetővé téve - szemlélik, a kutatás újabb tereit, terepeit és perspektíváit nyitva meg.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kenesei-bartha-altalanos-nyelveszeti-tanulmanyok-xxviii//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave