Pléh Csaba (szerk.)

Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXV.

A kognitív szempont a nyelv pszichológiájában


Az idő szerepe az észlelésben

Az időbeli észlelés szintén frekvenciafüggő. Ha az akusztikai jelbe szünetet iktatnak be, akkor a 2 és 6 kHz közötti tartományban a fül már 2–4 ms közötti szünetet is képes felismerni, más frekvenciákon az észlelési küszöb akár 22 ms-t is elérhet. Az elfedési jelenségnek szintén van időbeli vonatkozása. Ha egy hangingerre 200 ms-on belül újabb, alacsonyabb intenzitású hanginger következik, a második ingert nem észleljük bizonyos időtartam- és intenzitáskülönbség esetén. Ez az ún. utóelfedés. A jelenség ellenkező irányban is megfigyelhető: ha egy gyengébb ingerre erősebb inger következik, bizonyos körülmények között csak a második ingert észleljük. Ez utóbbi, az előelfedés csak lényegesen kisebb időbeli eltérés esetén lép fel, és azzal magyarázható, hogy a nagyobb intenzitású második inger felismerési ideje rövidebb, ezért elnyomja a lassabban észlelt gyengébb ingert.1 Ha nagyobb a hangingerek intenzitása, az elfedés nagyobb időbeli eltérés mellett is kimutatható. Az előelfedés esetén szerepet játszik az is, hogy a hangingert azonos vagy különböző fülön keresztül halljuk-e: az azonos fülön történő bejátszás esetében nagyobb időkülönbség is kiváltja az elfedést (l. 4. ábra).

Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXV.

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2018


A kiadvány regisztrációval szabadon elérhető.

Az Általános Nyelvészeti Tanulmányok a modern magyar nyelvészet egyik legfontosabb fóruma. Tematikus kötetei egyszerre mutatnak be eredeti elemzéseket és összefoglaló, illetve elméleti tanulmányokat, melyek évtizedes távlatban befolyásolják a hazai nyelvészeti érdeklődést és az egyetemi oktatást.

Ez a legújabb kötet nem általános kognitív nyelvészet szeretne lenni. Azt mutatja be, hogy a nyelv elsajátítására, mentális leképezésére és használatára vonatkozó elképzelésekben, átfogó elméletekben, interdiszciplináris értelmezésekben és kísérletekben hogyan jelenik meg a nyelvi rendszer és az emberi megismerő rendszer kapcsolata. A tanulmányok hangsúlya elsősorban pszicholingvisztikai. Új elem, hogy fordításokkal megjelenítjük néhány Magyarországon, illetve Magyarországon is dolgozó kolléga munkáit.

A kötet a kognitív nyelvszemlélet számos alapvető kérdésére kitér. Bemutatja, hogyan kérdőjelezi meg ez a felfogás a nyelv és a nyelvészet önállóságát, amikor a nyelvet mint az emberi megismerés (kogníció) általános rendszereinek egyikét képzeli el, amelynek szabályszerűségeit az általános kognitív rendszer szabályszerűségei magyarázzák. Bemutatja, hogyan jelennek meg az elsajátításban, a tanulásban és a használatban is a „pusztán nyelvinél” általánosabb mechanizmusok.

A tanulmányok feltárják a kognitív szempont jelenlétét a nyelvi rendszer kreativitásának, összetevőinek, emlékezeti és észlelési illesztéseinek keretében. Több dolgozat elemzi a kognitív meghatározókat a nyelv keletkezésében, illetve a gyermeknyelvben.

A kognitív szempont megjelenik az agysérülésekhez kapcsolódó, afáziás jellegű és az egyéb, pl. az autizmus spektrummal érintkező nyelvi nehézségek értelmezésében is. A kultúra és a nyelvhasználat (a pragmatika) illesztésének gazdag választékát is bemutatja a kötet, a metaforák alternatív elméleteitől kezdve a gondolatterjedés és a nyelvi változás kognitív összetevőiig.

Hivatkozás: https://mersz.hu/pleh-kenesei-altalanos-nyelveszeti-tanulmanyok-xxv//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave