Csapó János: Az okos turizmus rendszere és működése
›
5. A magyarországi desztinációk okos turisztikai érettsége
›
5.2. A kutatás elsődleges eredményeinek bemutatása
›
5.2.2. Az ökoszisztéma-gazdálkodási kapacitás felmérésére vonatkozó kérdések és eredmények

5.2.2. Az ökoszisztéma-gazdálkodási kapacitás felmérésére vonatkozó kérdések és eredmények

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A 41. ábra a vizsgált desztinációk turisztikai stratégiáinak meglétét és aktualitását mutatja be, amely alapján összességében vegyes, ugyanakkor több szempontból is kritikus kép rajzolódik ki a stratégiai tervezés állapotáról.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A válaszadók közel egyharmada (29%) jelezte, hogy egyáltalán nem rendelkezik turisztikai stratégiával. Ez az arány különösen magasnak tekinthető, és arra utal, hogy számos desztinációban hiányzik az a hosszú távú, iránymutató dokumentum, amely a turizmus fejlesztésének céljait, prioritásait és eszközrendszerét rendszerezett módon kijelölné. A stratégia hiánya jelentősen korlátozhatja a tudatos tervezést, az erőforrások hatékony felhasználását, valamint az adatvezérelt döntéshozatal érvényesülését.
 
41. ábra. A desztinációk turisztikai stratégiáinak megléte és aktualitása (n = 100) „Van-e turisztikai stratégiája a desztinációnak? (Ha van, mikor készült?)”
Forrás: Saját szerkesztés
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A válaszadók 24%-a rendelkezik ugyan aktuális turisztikai stratégiával, azonban ez nem önálló dokumentumként, hanem egy átfogóbb, komplex települési stratégia részeként jelenik meg. Ez a megoldás bizonyos mértékig biztosíthatja a turizmus integrációját más fejlesztési területekkel, ugyanakkor fennáll annak a kockázata, hogy a turizmus specifikus kérdései, adat- és teljesítménymutatói kevésbé kapnak hangsúlyt a stratégiai gondolkodásban.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A legkedvezőbb helyzetet azok a desztinációk képviselik, ahol önálló, aktuális turisztikai stratégia áll rendelkezésre: ezt a válaszadók 22%-a jelezte. Ezekben az esetekben feltételezhető, hogy a turizmus fejlesztése tudatos, célorientált keretrendszer mentén történik, amely alkalmas lehet az aktuális piaci trendekhez, kihívásokhoz és adatvezérelt elemzésekhez való alkalmazkodásra.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ugyanakkor a válaszok jelentős része elavult stratégiák meglétére utal. A válaszadók 15%-a olyan turisztikai stratégiával rendelkezik, amely 2–5 évvel ezelőtt készült, és azóta nem került felülvizsgálatra, míg további 10% esetében a stratégiai dokumentum 5–10 éves, szintén frissítés nélkül. Ezek az arányok azt jelzik, hogy számos desztinációban a stratégiai tervezés inkább statikus jellegű, és nem követi kellő rugalmassággal a turizmus gyorsan változó környezetét, az új piaci trendeket, valamint az adatvezérelt megközelítések térnyerését.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Összességében megállapítható, hogy bár a desztinációk közel fele (46%) rendelkezik naprakész vagy részben naprakész turisztikai stratégiával, továbbra is jelentős azon szereplők aránya, akiknek nincs stratégiai dokumentumuk, vagy elavult, felülvizsgálatra szoruló stratégiával dolgoznak. Mindez arra utal, hogy a stratégiai tervezés és a rendszeres dokumentumfrissítés területén komoly fejlesztési potenciál áll fenn, különösen a turizmus dinamikus átalakulásához, valamint az adatvezérelt irányítás és döntéstámogatás erősítéséhez való alkalmazkodás érdekében.
 
42. ábra. A desztinációk turisztikai stratégiáinak fókusza (n = 71) „Mire összpontosít a desztináció turisztikai stratégiája? Több válasz is lehetséges.”
Forrás: Saját szerkesztés
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A 42. ábra eredményei alapján jól kirajzolódik, hogy a vizsgált desztinációk turisztikai stratégiáinak fókusza elsősorban a piaci láthatóság erősítésére és a kínálat fejlesztésére irányul, miközben a hosszabb távú, rendszer- és együttműködés-orientált elemek kisebb hangsúlyt kapnak.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A válaszadók döntő többsége (71,8%) a desztináció marketingjét és a desztinációs márka létrehozását jelölte meg stratégiai fókuszként. Ez egyértelműen jelzi, hogy a versenyképesség növelése, a megkülönböztethetőség és a piaci pozicionálás kiemelt szerepet tölt be a stratégiákban. A marketingközpontú megközelítés jól illeszkedik a látogatószám-növelésre és a kereslet élénkítésére irányuló törekvésekhez, ugyanakkor önmagában nem feltétlenül garantálja a hosszú távú, fenntartható fejlődést.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A második leggyakrabban megjelenő fókuszterület a desztináció erőforrásainak fejlesztése (56,3%), amely a turisztikai infrastruktúra, a szolgáltatások és az attrakciók bővítésére, illetve minőségi fejlesztésére utal. Ez az eredmény azt mutatja, hogy a stratégiák jelentős része kínálatoldali szemléletet követ, és a versenyképességet elsősorban beruházásokon és fejlesztéseken keresztül kívánja erősíteni.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az együttműködési gyakorlatok kiépítéséhez szükséges érintettek azonosítása és irányítása a válaszadók 42,3%-ánál jelenik meg. Ez arra utal, hogy a partnerségek, a szereplők közötti koordináció és a hálózatos működés fontossága már megjelenik a stratégiai gondolkodásban, azonban még nem tekinthető általánosan domináns elemnek. A tudásmegosztás a desztináció vagy település turisztikai szereplői és szolgáltatói között, valamint a desztináció erőforrásainak és teherbíró képességének kezelése egyaránt 32,4%-os arányt képvisel. Ez azt jelzi, hogy ezek a – fenntarthatóság szempontjából kulcsfontosságú – területek jelen vannak ugyan a stratégiákban, de inkább kiegészítő, semmint meghatározó szerepet töltenek be.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A legkisebb hangsúlyt a hálózatokban való részvétel és a pénzügyi forrásokhoz, támogatásokhoz való hozzáférés lehetőségének növelése kapja (21,1%). Ez arra utalhat, hogy a desztinációk egy része még nem aknázza ki kellő mértékben az együttműködésekben, pályázati rendszerekben és külső finanszírozási lehetőségekben rejlő potenciált, jóllehet ezek jelentős mértékben hozzájárulhatnának a stratégiai célok megvalósításához.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Összességében az eredmények azt mutatják, hogy a desztinációk turisztikai stratégiái erősen marketing- és fejlesztésorientáltak, a hangsúly elsősorban a láthatóság növelésén és az erőforrások bővítésén van. Ezzel szemben a tudásmegosztás, az együttműködések elmélyítése, valamint a teherbíró képesség és a fenntarthatóság tudatos kezelése kevésbé domináns elemek. Mindez arra utal, hogy a jövőben érdemes lenne a stratégiák fókuszát kiegyensúlyozottabbá tenni, és nagyobb hangsúlyt fektetni a hosszú távú, adatvezérelt és együttműködésen alapuló desztinációmenedzsmentre.
 
43. ábra. A desztinációs/települési stratégiák céljai (n = 71) „Melyek a desztinációs/települési turisztikai stratégia stratégiai céljai? Több válasz is lehetséges.”
Forrás: Saját szerkesztés
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A 43. ábra eredményei alapján világosan kirajzolódik, hogy a vizsgált desztinációs és települési turisztikai stratégiák célrendszere elsősorban forgalomorientált logikát követ, miközben a komplexebb, minőségi és fenntarthatósági szempontok jellemzően másodlagos szerepet kapnak.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A stratégiai célok közül messze a legnagyobb hangsúlyt a turisták vonzása és a látogatottság növelése kapja: ezt a válaszadók 90,1%-a jelölte meg. Ez az eredmény egyértelműen azt mutatja, hogy a desztinációk többsége a turizmus sikerét elsősorban volumennövekedésben, az érkezések és látogatások számának emelésében méri. A látogatószám-központú megközelítés közvetlen gazdasági haszonnal kecsegtet, ugyanakkor önmagában nem feltétlenül garantálja a hosszú távú fenntarthatóságot és a helyi érdekek érvényesülését.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A második leggyakrabban megjelenő cél a helyi közösség életminőségének és jóllétének javítása (56,3%). Ez az arány arra utal, hogy a desztinációk több mint fele tudatosan törekszik arra, hogy a turizmus ne csupán gazdasági, hanem társadalmi szempontból is értéket teremtsen. Ugyanakkor az is jól látható, hogy ez a cél jelentősen elmarad a látogatószám növelésének prioritásától, ami a stratégiai egyensúly hiányára utalhat.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Szintén jelentős szerepet kap a partnerségek kialakítása a desztinációs ökoszisztémán belül (52,1%), különösen az érték- és élményteremtés közös folyamatának, azaz a co-creation megközelítésnek az elősegítése érdekében. Ez a cél arra utal, hogy a stratégiák egy része már felismeri a hálózatos működés, a szereplők közötti együttműködés és a közös tudás- és értékteremtés jelentőségét, még ha ez a szemlélet nem is válik mindenhol dominánssá.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A turisták élményének nyomon követése, monitorozása és javítása a válaszadók 38,0%-ánál jelenik meg stratégiai célként. Ez az arány viszonylag alacsonynak tekinthető ahhoz képest, hogy a látogatói élmény minősége a versenyképesség, az ismételt látogatások és a pozitív ajánlások egyik kulcstényezője. Hasonlóan háttérbe szorul az érdekelt felek – például helyi lakosok, vállalkozók, szolgáltatók – érdekeinek kezelése (36,6%), ami a konfliktuskezelés és a társadalmi elfogadottság szempontjából lenne kiemelten fontos.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A lista végén szerepel a turisták időbeli és földrajzi eloszlásának tudatos alakítása a desztináción belül (28,2%). Ez a cél különösen releváns lenne a túlterhelés, a szezonalitás és a térbeli koncentráció problémáinak kezelésében, alacsony prioritása azonban arra utal, hogy a keresletmenedzsment és a teherbíró képesség tudatos kezelése még nem épült be széles körben a stratégiai gondolkodásba.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Összességében az eredmények azt mutatják, hogy a desztinációs és települési turisztikai stratégiák célrendszere erősen a látogatószám és a forgalom növelésére koncentrál, miközben az élményminőség, az érintetti érdekek összehangolása és a fenntarthatósági szempontok jellemzően másodlagos szerepet kapnak. Mindez arra utal, hogy a jövőbeli stratégiákban érdemes lenne tudatosan erősíteni a minőségi, élményalapú és fenntartható turizmusfejlesztési célokat, amelyek hosszabb távon stabilabb versenyelőnyt biztosíthatnak a desztinációk számára.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A 44. ábra eredményei alapján a turisztikai stratégiák kidolgozásának felelősségi körei viszonylag kiegyensúlyozott képet mutatnak, ugyanakkor egyértelműen kirajzolódik a belső kapacitásokra és a helyi kontrollra építő megközelítések dominanciája. A válaszadók legnagyobb aránya (39,4%) esetében a turisztikai stratégia kidolgozása a TDM-szervezet vagy a település/desztináció turizmusfejlesztéséért felelős szervezet belső feladata. Ez az eredmény arra utal, hogy számos desztináció rendelkezik olyan intézményi háttérrel, szakmai tudással és tapasztalattal, amely lehetővé teszi a stratégiai dokumentumok házon belüli elkészítését. A belső kidolgozás előnye, hogy a stratégia szorosabban illeszkedhet a helyi adottságokhoz, célokhoz és működési realitásokhoz, ugyanakkor kihívást jelenthet a külső nézőpontok és innovatív megközelítések bevonása.
 
44. ábra. A turisztikai stratégiák kidolgozásának felelőse (n = 71) „Ki felelős a desztinációs/települési turisztikai stratégia kidolgozásáért?”
Forrás: Saját szerkesztés
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A válaszadók több mint egynegyede (25,4%) jelezte, hogy a turisztikai stratégia közös munka eredményeként születik meg, amelyben a desztináció vagy település képviselői, az érdekelt felek és a helyi közösség tagjai egyaránt aktívan részt vesznek. Ez a megközelítés a részvételiség és a partnerség magas szintjét tükrözi, és kedvez a széles körű konszenzus kialakításának, valamint annak, hogy a stratégia valóban több érintett szempontjait integrálja.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A stratégia kidolgozása a desztináció vagy település érintettjeivel és a helyi közösséggel folytatott konzultációs folyamatot követően a válaszadók 21,1%-ánál jelenik meg. Ez a modell már tudatos bevonást feltételez, ugyanakkor inkább visszajelzésekre és véleményezésre épül, mintsem aktív közös alkotásra. Ennek eredményeként a stratégia bizonyos mértékig tükrözheti a helyi igényeket, de kevésbé mély integrációt valósít meg, mint a valódi együttalkotás.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Mindössze a válaszadók 14,1%-a jelezte, hogy a turisztikai stratégia kidolgozását teljes egészében külső szervezetre bízzák. Ez arra utal, hogy a stratégia teljes kiszervezése viszonylag ritka gyakorlat, és a desztinációk többsége igyekszik megőrizni a helyi kontrollt a stratégiai tervezés felett. Bár a külső szakértők bevonása friss szemléletet és módszertani támogatást nyújthat, a teljes kiszervezés csökkentheti a helyi beágyazottságot és az érintettek elköteleződését.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Összességében az eredmények azt mutatják, hogy a desztinációk túlnyomó többsége belső vagy partnerségi keretek között alakítja ki turisztikai stratégiáját. Ez a megközelítés kedvez a helyi adottságok, érdekek és közösségi szempontok érvényesítésének, és jó alapot teremthet a stratégia későbbi megvalósításához és elfogadottságához. Ugyanakkor a jövőben érdemes lehet tudatosan ötvözni a belső tudást a külső szakértelemmel, különösen az adatvezérelt tervezés és az innovatív megoldások integrálása érdekében.
 
45. ábra. A turisztikai stratégiák időhorizontja (n = 71) „Milyen időhorizontja van a desztinációs/települési turisztikai stratégiának?”
Forrás: Saját szerkesztés
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A 45. ábra a vizsgált desztinációs és települési turisztikai stratégiák időhorizontját mutatja be, amely alapján jól érzékelhető a rövidebb tervezési ciklusok dominanciája, ugyanakkor a hosszabb távú gondolkodás jelenléte sem elhanyagolható.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A kutatás eredményei szerint a stratégiák többsége (62,0%) 1–5 éves időtávra szól. Ez arra utal, hogy a desztinációk jelentős része elsősorban rövid- és középtávú tervezési logikát követ, amely lehetővé teszi a célok és eszközök viszonylag gyakori felülvizsgálatát. Az ilyen időhorizont különösen előnyös lehet a turizmus gyorsan változó piaci környezetében, ahol a keresleti trendek, a technológiai megoldások, valamint a társadalmi és környezeti elvárások rövid idő alatt is érdemben átalakulhatnak. A rövidebb ciklusok nagyobb rugalmasságot biztosítanak, és kedveznek az adaptív, adatvezérelt stratégiai működésnek.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ugyanakkor a válaszadók több mint egyharmada (38,0%) hosszabb, 1–10 éves időhorizonttal rendelkező stratégiáról számolt be. Ez a megközelítés arra utal, hogy ezek a desztinációk tudatosan törekednek egy hosszabb távú jövőkép megfogalmazására, amely stabil irányt és keretet adhat a turizmusfejlesztési döntéseknek. A hosszabb időtáv előnye, hogy lehetőséget teremt az átfogóbb, strukturális változások megtervezésére, ugyanakkor nagyobb kockázatot is hordoz, amennyiben a stratégia nem képes lépést tartani a környezeti és piaci változásokkal.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Összességében az eredmények azt mutatják, hogy a desztinációk többsége inkább a rövidebb, rugalmasabb tervezési időhorizontot részesíti előnyben, miközben a hosszabb távú gondolkodás sem hiányzik teljesen a stratégiai gyakorlatból. A két megközelítés kombinációja – vagyis egy hosszabb távú jövőkép rövidebb ciklusokra bontott, rendszeresen felülvizsgált stratégiai programokkal való megvalósítása – különösen alkalmas lehet arra, hogy egyszerre biztosítsa a stabil irányt és a változó környezethez való alkalmazkodóképességet.
 
46. ábra. A turisztikai stratégia felülvizsgálatának gyakorisága (n = 71) „Milyen gyakran vizsgálják felül a turisztikai stratégiát?”
Forrás: Saját szerkesztés
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A 46. ábra eredményei alapján megállapítható, hogy a vizsgált desztinációk és települések többsége felismeri a turisztikai stratégiák rendszeres felülvizsgálatának jelentőségét, ugyanakkor a gyakorlat intenzitása és rugalmassága eltérő képet mutat.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A válaszadók legnagyobb csoportja (36,6%) évente egyszer vizsgálja felül a turisztikai stratégiát. Ez a megközelítés kifejezetten kedvezőnek tekinthető, mivel lehetőséget teremt arra, hogy a stratégiai dokumentum folyamatosan igazodjon a piaci trendekhez, a keresleti változásokhoz, valamint a gazdasági, társadalmi és technológiai környezet alakulásához. Az éves felülvizsgálat különösen jól illeszkedik az adatvezérelt tervezési szemlélethez, hiszen rendszeres visszacsatolást biztosít a stratégia megvalósításáról.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A válaszadók közel egynegyede (25,4%) 2–3 évente értékeli újra a turisztikai stratégiát. Ez a gyakorlat már kevésbé rugalmas, ugyanakkor még mindig lehetőséget ad a középtávú korrekciókra és a stratégiai irányok finomhangolására. Ezzel szemben a válaszadók 22,5%-a csupán ötévente végez felülvizsgálatot, ami már jelentős kockázatot hordozhat a stratégia aktualitása szempontjából, különösen egy olyan dinamikusan változó ágazatban, mint a turizmus.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Aggodalomra ad okot, hogy a megkérdezettek 12,7%-a egyáltalán nem vizsgálja felül a turisztikai stratégiát. Ez a gyakorlat hosszabb távon a stratégiai dokumentum elavulásához, valamint a fejlesztési döntések és a valós piaci környezet közötti eltávolodáshoz vezethet. Különösen alacsony arányban jelenik meg az adaptív, esemény- és visszajelzés-alapú felülvizsgálat: mindössze 1,4–1,4% jelezte, hogy a stratégia frissítése kifejezetten a piaci változásokhoz, visszajelzésekhez vagy indokolt helyzetekhez kötötten történik.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Összességében az eredmények arra utalnak, hogy bár a stratégiai tervezés és annak időszakos felülvizsgálata a desztinációk többségénél jelen van, a gyakorlat sok esetben még inkább ciklikus, mintsem rugalmas és adaptív. A turizmus gyorsan változó környezetében indokolt lenne az éves, illetve legalább a 2–3 évente történő felülvizsgálat szélesebb körű elterjesztése, valamint az adat- és visszajelzés-alapú, folyamatos stratégiai korrekciók tudatosabb alkalmazása annak érdekében, hogy a stratégiák hosszú távon is relevánsak és hatékonyak maradjanak.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A 47. ábra eredményei alapján megállapítható, hogy a desztinációs és települési turisztikai menedzsmentben részt vevő munkavállalók képzésébe történő befektetések összességében alacsony szintet mutatnak, és jelentős fejlesztési potenciált hordoznak.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A válaszadók legnagyobb csoportja, 47,0% jelezte, hogy egyáltalán nem fektetnek be a munkavállalók oktatásába és képzésébe. Ez az arány különösen kedvezőtlen képet fest, mivel a humán erőforrás fejlesztésének hiánya hosszú távon korlátozhatja a szervezetek alkalmazkodóképességét, innovációs képességét és a szolgáltatások minőségének javítását. Egy olyan ágazatban, ahol a piaci trendek, a digitalizáció és a látogatói elvárások gyorsan változnak, a képzések elmaradása komoly versenyhátrányt eredményezhet.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A válaszadók 24,0%-a esetében a képzés kizárólag a jogszabályok által előírt kötelező tanfolyamokra korlátozódik. Ez a megközelítés ugyan biztosítja a minimális megfelelést, azonban nem járul hozzá érdemben a szakmai tudás bővítéséhez, az új módszerek elsajátításához vagy a stratégiai szemlélet fejlesztéséhez. A törvényi megfelelésen túlmutató, proaktív tudásfejlesztés ebben a csoportban jellemzően hiányzik.
 
47. ábra. A desztinációs/turisztikai menedzsmentben részt vevő munkavállalók képzésébe történő befektetések jellemzői (n = 100) „Hogyan értékeli a település önkormányzatának vagy TDM-szervezetének desztináció/turisztikai menedzsmentjében részt vevő munkavállalók oktatásába és képzésébe történő befektetések mértékét?”
Forrás: Saját szerkesztés
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Pozitívabb képet mutat, hogy a válaszadók 19,0%-a rendszeresen ösztönzi és motiválja a munkavállalókat különböző képzéseken való részvételre. Ez a gyakorlat arra utal, hogy ezekben a szervezetekben felismerik az egyéni felelősség és a belső motiváció szerepét a szakmai fejlődésben, ugyanakkor a képzések nem feltétlenül szervezetten és stratégiai keretben valósulnak meg. A legfejlettebb gyakorlatot mindössze 10,0% képviseli, ahol minden munkatárs képzése rendszeres, tervszerű és strukturált módon történik. Ez a megközelítés biztosítja leginkább a hosszú távú kompetenciafejlesztést és az egységes szakmai színvonal fenntartását, azonban jelenleg egyértelműen kisebbségben van.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Összességében az eredmények azt mutatják, hogy a képzési kultúra a turisztikai menedzsment területén még nem vált általános gyakorlattá. A humánerőforrás-fejlesztés alacsony prioritása korlátozhatja az adatvezérelt működés, az innováció és a fenntartható turizmusirányítás elterjedését. A jövőben indokolt lenne a tudatos, stratégiai alapú képzési programok erősítése, amelyek nemcsak a jogszabályi megfelelést, hanem a szakmai megújulást és a versenyképesség növelését is szolgálják.
 
48. ábra. Az informatikai szervezés és erőforrások jellemzői a desztinációkban/településeken (n = 100) „Hogyan szervezik az informatikát az Ön desztinációjában/településén?”
Forrás: Saját szerkesztés
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A 48. ábra eredményei alapján megállapítható, hogy a desztinációk és települések informatikai szervezése jellemzően nem egységes, és többnyire nem stratégiai szinten integrált módon működik.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A válaszadók legnagyobb aránya, 41%, arról számolt be, hogy rendelkeznek ugyan néhány informatikai munkatárssal, azonban az informatikai és digitalizációs feladatok ellátásához rendszeresen külső partnereket is bevonnak. Ez a részben kiszervezett modell arra utal, hogy a belső kapacitások sok esetben nem elegendőek a komplexebb informatikai és adatkezelési igények kielégítésére, ezért a szervezetek külső szakértelemre támaszkodnak.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jelentős arányt képviselnek azok a desztinációk és települések is, ahol egyáltalán nincs dedikált informatikai háttér: a válaszadók 35%-a jelezte, hogy nincs önálló informatikai részlegük, és nincs olyan munkatársuk sem, aki kizárólag informatikával vagy digitalizációval foglalkozna. Ez komoly korlátot jelenthet az adatvezérelt működés, a digitális fejlesztések és az innovatív megoldások bevezetése szempontjából.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A válaszadók 13%-a rendelkezik adatelemzésben jártas informatikai csapattal, ugyanakkor ezek a szakemberek nem vesznek részt közvetlenül a turisztikai stratégiai döntéshozatalban. Ez azt jelzi, hogy bár bizonyos technikai és elemzési kompetenciák jelen vannak, azok nem épülnek be szervesen a stratégiaalkotás folyamatába, így az informatikai tudás kihasználása korlátozott marad.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Viszonylag kisebb arányban, 10%-nál fordul elő, hogy az informatikai feladatokat teljes mértékben házon belül oldják meg, külső szolgáltatók bevonása nélkül. Ez a modell stabil belső tudásra utalhat, ugyanakkor önmagában még nem jelenti azt, hogy az informatika stratégiai szerepet is betölt a szervezet működésében. A legfejlettebb gyakorlat mindössze 1%-nál jelenik meg: ebben az esetben az informatika stratégiai fontosságú terület, külön adatelemzésre szakosodott részleg működik, amelynek vezetője stratégiai szinten is részt vesz a desztináció vagy település döntéshozatalában.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Összességében az eredmények azt mutatják, hogy az informatika a turisztikai desztinációk többségében elsősorban támogató, operatív funkcióként jelenik meg, és ritkán kapcsolódik közvetlenül a stratégiai irányításhoz. Az informatikai és adatkezelési kapacitások megerősítése, valamint ezek stratégiai szintű integrálása kulcsfontosságú lenne az adatvezérelt turizmusfejlesztés, a digitális innováció és a hosszú távú versenyképesség szempontjából.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A 49. ábra eredményei világosan jelzik, hogy a digitális technológiák és eszközök használatához kapcsolódó képzési programok a vizsgált desztinációk és települések körében rendkívül alacsony szinten vannak jelen. A válaszadók döntő többsége, 83%-a jelezte, hogy egyáltalán nem rendelkezik ilyen jellegű képzési programmal, ami súlyos strukturális hiányosságra utal a digitális kompetenciák tudatos fejlesztése terén.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Mindössze 6–6% számolt be arról, hogy vagy már meghatározott, vagy jelenleg is folyamatban lévő képzési programmal rendelkezik a digitális technológiák és eszközök használatáról, amely elsősorban a vezetésre, menedzserekre, illetve a vezetés és néhány operatív munkavállaló bevonására korlátozódik. Ez arra utal, hogy ahol egyáltalán megjelenik a digitális képzés igénye, ott is inkább szűk körben, elsősorban a döntéshozói szinteken történik a kompetenciafejlesztés. Teljes, minden munkavállalót érintő, átfogó képzési program mindössze a válaszadók 4%-ánál található meg, míg csupán 1% jelezte, hogy jelenleg is folyamatban van kizárólag a vezetők és menedzserek számára szervezett digitális képzés.
 
49. ábra. Digitális technológiák és eszközök használatáról szóló képzési programok megléte (n = 100) „Van digitális technológiák és eszközök használatáról szóló képzési programjuk az érintett munkavállalók számára?”
Forrás: Saját szerkesztés
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Összességében az eredmények arra mutatnak rá, hogy a digitális kompetenciafejlesztés még nem vált a turisztikai desztinációk és települések szervezeti kultúrájának szerves részévé. Ez komoly kihívást jelenthet a digitális eszközök hatékony alkalmazása, az adatvezérelt működés és az innováció szempontjából, különösen egy olyan ágazatban, ahol a technológiai fejlődés és a digitalizáció egyre meghatározóbb szerepet játszik. A jövőben ezért kiemelt jelentősége lehet a strukturált, széles körű digitális képzési programok kialakításának és beépítésének a turisztikai menedzsment mindennapi gyakorlatába.
 
50. ábra. Adatvezérelt döntéshozatal (n = 100) „Használnak adatelemzést és más fejlett technológiákat az adatvezérelt döntéshozatalhoz?”
Forrás: Saját szerkesztés
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az 50. ábra eredményei azt mutatják, hogy az adatvezérelt döntéshozatal a vizsgált desztinációk és települések körében jellemzően alacsony érettségi szinten áll. A válaszadók többsége (63%) kizárólag alapvető adatelemzéseket végez egyszerű üzleti programokkal és szoftverekkel – elsősorban táblázatkezelőkkel, például Excel segítségével. Ez arra utal, hogy bár az adatok bizonyos mértékig jelen vannak a döntéshozatalban, azok felhasználása jellemzően leíró jellegű, és nem épül fejlettebb elemzési logikára vagy automatizált döntéstámogatásra.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ugyanakkor kiemelendő, hogy a válaszadók közel egyharmada (31%) egyáltalán nem foglalkozik adatelemzéssel, és nem használ adatvezérelt döntéshozatali technológiákat. Ez jelentős lemaradást jelez, mivel ezek a szervezetek gyakorlatilag nélkülözik az adatokon alapuló tervezés és értékelés lehetőségét, ami hosszabb távon versenyhátrányt eredményezhet.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Mindössze 5% alkalmaz fejlettebb üzleti intelligencia (Business Intelligence) eszközöket – például MS Power BI-t – leíró adatelemzés céljából, elsősorban a múltbeli teljesítmények vizsgálatára és a sikeres vagy sikertelen beavatkozások okainak feltárására. Ez már egy magasabb szintű adatfelhasználást jelez, azonban továbbra is elsősorban retrospektív szemléletű. A legfejlettebb megközelítés, az előrejelző adatelemzés, valamint a gépi tanulási algoritmusok és fejlett vizualizációs megoldások rendszeres használata mindössze 1%-nál jelenik meg, ami azt mutatja, hogy a prediktív és proaktív döntéstámogatás gyakorlatilag még nem épült be a turisztikai menedzsment működésébe.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Összességében az eredmények arra világítanak rá, hogy a desztinációk többsége még az adatvezérelt döntéshozatal kezdeti szakaszában jár. Bár az alapvető adatelemzés jelen van, a fejlettebb analitikai módszerek, a prediktív eszközök és az automatizált döntéstámogatás alkalmazása marginális. Ez egyértelműen jelzi azt a jelentős fejlesztési potenciált, amely az adatelemzési kompetenciák, az üzleti intelligencia (BI) eszközök és a modern analitikai megoldások szélesebb körű bevezetésében rejlik a turisztikai döntéshozatal hatékonyságának növelése érdekében.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az 51. ábra eredményei alapján megállapítható, hogy az adatelemzés használatához kapcsolódó képzési programok megléte rendkívül alacsony szintű a vizsgált desztinációk és települések körében, és az adatelemzési kompetenciák fejlesztése jellemzően nem része a szervezeti gyakorlatnak.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A válaszadók túlnyomó többsége, 92%, arról számolt be, hogy egyáltalán nem rendelkezik az adatelemzés használatára vonatkozó képzési programmal. Ez azt jelzi, hogy az adatelemzéshez szükséges tudás és készségek fejlesztése jelenleg nem kap intézményesült, szervezett figyelmet, ami komoly akadályt jelenthet az adatvezérelt döntéshozatal elterjedése szempontjából.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ezzel szemben csupán 6% jelezte, hogy már folyamatban van egy olyan képzési program végrehajtása, amely az adatelemzés használatára fókuszál, és jellemzően csak egy szűkebb, vezetői munkatársi kör számára érhető el. Ez arra utal, hogy ahol megjelenik az adatelemzési képzés igénye, ott is elsősorban a vezetői szintre korlátozódik, és nem terjed ki a szervezet egészére.
 
51. ábra. Az adatelemzés használatáról szóló képzési programok megléte (n = 100) „Van az adatelemzés használatáról szóló képzési programja az érintett munkatársaknak?”
Forrás: Saját szerkesztés
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

További 2% esetében ugyan már meghatároztak egy adatelemzési képzési programot egyes vezetői munkatársak számára, azonban annak megvalósítása még nem kezdődött el. Ez a csoport inkább a tervezési szakaszt képviseli, ahol az adatelemzés fontosságát már felismerték, de a gyakorlati lépések még hiányoznak.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Összességében az eredmények azt mutatják, hogy az adatelemzési tudás fejlesztése a turisztikai desztinációk és települések döntő többségében nem épült be a humánerőforrás-fejlesztési stratégiába. A képzési programok hiánya szorosan összefügg azzal, hogy az adatelemzés és a fejlett analitikai eszközök használata – ahogyan azt a korábbi ábrák is jelezték – csak nagyon korlátozott mértékben jelenik meg a gyakorlatban. Ennek következtében az adatvezérelt döntéshozatalban rejlő lehetőségek jelentős része kihasználatlan marad, ami hosszabb távon a versenyképesség és az innovációs képesség gyengüléséhez vezethet.
 
52. ábra. A munkavállalók digitális kompetenciáinak és készségeinek szintje (n = 100) „Hogyan értékeli az érintett munkavállalók digitális kompetenciáit és készségeit?”
Forrás: Saját szerkesztés
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az 52. ábra eredményei alapján megállapítható, hogy a desztinációk és települések turisztikai menedzsmentjében részt vevő munkavállalók digitális kompetenciáinak szintje összességében alacsony, és jelentős fejlesztési igényt mutat.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A válaszadók döntő többsége, 79%, úgy ítélte meg, hogy az érintett munkavállalók nem rendelkeznek azokkal az alapvető ismeretekkel és készségekkel, amelyek a digitális eszközök zökkenőmentes és magabiztos használatához szükségesek. Ez arra utal, hogy a digitális technológiák mindennapi alkalmazása sok szervezetben nehézségekbe ütközik, ami korlátozhatja az adminisztratív folyamatok hatékonyságát, az adatkezelést és a digitális megoldások szélesebb körű bevezetését.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ezzel szemben a válaszadók 12%-a jelezte, hogy a munkavállalók rendelkeznek alapvető digitális ismeretekkel és készségekkel, amelyek lehetővé teszik a digitális eszközökkel való problémamentes munkavégzést. Ez a csoport ugyan már túlmutat a teljes kompetenciahiányon, azonban esetükben a digitális tudás jellemzően az alapszintre korlátozódik, és nem feltétlenül párosul magasabb szintű adatkezelési vagy elemzési képességekkel.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A legfejlettebb gyakorlat mindössze 8% esetében jelenik meg: ezekben a szervezetekben a munkavállalók fejlett digitális ismeretekkel és készségekkel rendelkeznek, és rendszeres képzések is támogatják e kompetenciák fenntartását és fejlesztését. Ez az arány rendkívül alacsony, ugyanakkor jól mutatja, hogy ahol tudatos kompetenciafejlesztés zajlik, ott megteremtődnek a digitális eszközök hatékony és stratégiai használatának alapjai.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Összességében az eredmények azt mutatják, hogy a digitális kompetenciák szintje a turisztikai desztinációk többségében nem elegendő a modern, adatvezérelt és technológiaintenzív működéshez. A munkavállalók digitális készségeinek fejlesztése nélkül az informatikai beruházások, az adatelemzési eszközök és a digitális innovációk csak korlátozott hatékonysággal hasznosulhatnak. A digitális kompetenciafejlesztés erősítése ezért kulcsfontosságú feltétele a turisztikai menedzsment megújulásának és hosszú távú versenyképességének.
 
53. ábra. Tudásmegosztás a desztináción belül (n = 100) „Az Ön desztinációjában/településén a turizmusban érdekelt szereplők (stakeholderek [érintett személyek], piaci szereplők, turisztikai szervezetek és szolgáltatók) milyen mértékben működnek együtt a turisztikai folyamatok megismerése kapcsán gyűjtött tudás/ismeretek létrehozásában és az adatok megosztásában?”
Forrás: Saját szerkesztés
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az 53. ábra eredményei alapján megállapítható, hogy a desztinációkon és településeken belüli tudásmegosztás szintje összességében alacsony, és a turizmusban érdekelt szereplők együttműködése jellemzően nem intézményesült, hanem elszigetelt módon valósul meg.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A válaszadók legnagyobb aránya, 64%, arról számolt be, hogy a turizmusban érdekelt felek – legyenek azok piaci szereplők, turisztikai szervezetek vagy szolgáltatók – elsősorban saját maguk gyűjtik és kezelik az adatokat, információkat, a saját ellenőrzési és befolyási körükön belül. Ez a gyakorlat arra utal, hogy az adat- és tudáskezelés alapvetően széttagolt, és az információk ritkán kerülnek közös felhasználásra a desztináción belül.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ezzel párhuzamosan a válaszadók 31%-a jelezte, hogy az adatok és a tudás létrehozása, valamint megosztása korlátozott számú érdekelt fél ad hoc együttműködésében valósul meg. Ez a modell ugyan már tartalmaz együttműködési elemeket, azonban jellemzően eseti jellegű, nem szabályozott, és nem épül stabil, hosszú távon fenntartható struktúrákra.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A strukturált, állandó és operacionálisan működő tudásmegosztási formák megjelenése rendkívül ritka. Mindössze 3% esetében történik az adatok és az ismeretek létrehozása és megosztása formális „tudáshálózatokon” keresztül, mint például adatcsomópontok vagy turisztikai adatközpontok segítségével. Az ideiglenes, projektfinanszírozott hálózatok vagy koalíciók – például adatlaborok – szerepe pedig elenyésző, mindössze 2%-os arányban jelenik meg.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Összességében az eredmények azt mutatják, hogy a tudásmegosztás a legtöbb desztinációban nem vált a turisztikai ökoszisztéma szerves részévé. A hangsúly továbbra is az egyéni adatkezelésen és az információk megtartásán van, szemben a kollektív tudásépítéssel és a közös tanulással. Ez a gyakorlat korlátozza az adatvezérelt döntéshozatal hatékonyságát, az innovációs potenciált és a szereplők közötti szinergiák kialakulását, így a jövőben indokolt lenne a strukturált, bizalmon alapuló tudásmegosztási mechanizmusok tudatos erősítése.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az 54. ábra eredményei alapján megállapítható, hogy a települések és desztinációk turisztikai osztályainak, illetve felelőseinek adatkezelési szerepe elsősorban operatív és funkcionális jellegű, míg a fejlettebb, elemzésalapú megközelítések csak korlátozott mértékben jelennek meg.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A válaszadók legnagyobb aránya, 37%, arról számolt be, hogy a turisztikai osztály vagy felelős az adatokat elsősorban a település vagy desztináció turisztikai menedzsmentjében használja fel. Ez arra utal, hogy az adatok főként a napi működéshez, szervezési és irányítási feladatokhoz kapcsolódnak, és kevésbé szolgálnak stratégiai vagy előrejelző célokat.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jelentős arányt képvisel azok köre is, akik az adatokat elsősorban marketingcélokra alkalmazzák: a válaszadók 31%-a jelezte ezt a felhasználási módot. Ez a gyakorlat azt mutatja, hogy az adatok fontos szerepet játszanak a promócióban, a kommunikációban és a látogatók elérésében, ugyanakkor az elemzések gyakran a kampányok támogatására korlátozódnak.
 
54. ábra. A turisztikai osztály/felelős szerepe az adatkezelésben (n = 100) „Milyen szerepet játszik a település/desztináció turisztikai osztálya/felelőse az adatkezelésben?”
Forrás: Saját szerkesztés
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ugyanakkor figyelemre méltó, hogy a válaszadók 19%-a egyáltalán nem foglalkozik adatokkal vagy adatkezeléssel a turisztikai osztály szintjén. Ez komoly hiányosságot jelez, mivel az adatok teljes mellőzése jelentősen korlátozza az informált döntéshozatalt és a tudatos fejlesztési irányok kialakítását.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A legfejlettebb adatkezelési gyakorlat mindössze 13% esetében jelenik meg: ezekben a szervezetekben a turisztikai osztály aktívan gyűjti, kiértékeli és elemzi az adatokat, azaz adatbányászati és -elemzési tevékenységet is végez. Ez az arány azt mutatja, hogy az adatok mélyebb, analitikus hasznosítása még nem általános, és inkább kivételnek tekinthető.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Összességében az eredmények azt jelzik, hogy bár az adatfelhasználás a menedzsment- és marketingfeladatok támogatásában már jelen van a desztinációk jelentős részében, az adatkezelés stratégiai és elemzésorientált megközelítése még kevéssé elterjedt. A turisztikai osztályok adatkezelési szerepének erősítése, különösen az elemzési kompetenciák fejlesztése, alapvető feltétele lenne az adatvezérelt turizmusirányítás és a hosszú távú versenyképesség megteremtésének.
 
55. ábra. A lakosság bevonása a turisztikai fejlesztésbe (n = 100) „Hogyan vonják be a lakosokat a desztináció/település turisztikai fejlesztésébe?”
Forrás: Saját szerkesztés
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az 55. ábra eredményei alapján megállapítható, hogy a lakosság bevonása a desztinációk és települések turisztikai fejlesztésébe jellemzően alacsony szintű, és az esetek többségében nem tekinthető aktív, partnerségen alapuló együttműködésnek.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A válaszadók legnagyobb aránya, 57%, arról számolt be, hogy a lakosok passzív szereplők, vagy egyáltalán nem kerülnek bevonásra az okos/intelligens turizmusfejlesztési folyamatokba. Ez arra utal, hogy a turizmusfejlesztés sok esetben intézményi vagy szakmai keretek között zajlik, a helyi közösség érdemi részvétele nélkül, ami hosszabb távon gyengítheti a fejlesztések társadalmi elfogadottságát.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A válaszadók 25%-a jelezte, hogy a lakosok részt vesznek a turisztikai fejlesztésekben, például konzultációk, véleményezési folyamatok vagy együttműködési kezdeményezések keretében. Ez a bevonási forma már megjeleníti a közösségi szemléletet, ugyanakkor jellemzően inkább részvételi, mintsem valódi együttalkotási (co-creation) megközelítést tükröz.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A legfejlettebb bevonási gyakorlat mindössze 18% esetében figyelhető meg: ezekben a desztinációkban a lakosok egymással kapcsolatban állva, aktív és kreatív módon vesznek részt az okos/intelligens turizmusfejlesztésben. Ez a modell már a közösségi innováció és az együttalkotás irányába mutat, ahol a helyi tudás, tapasztalat és kreativitás szerves részévé válik a fejlesztési folyamatoknak.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Összességében az eredmények azt jelzik, hogy a lakosság bevonása jelenleg többnyire marginális, és csak kevés desztinációban valósul meg valódi, aktív partnerség. A közösségi részvétel tudatos erősítése – különösen az együttalkotáson alapuló megközelítések elterjesztése – jelentős potenciált hordoz a turizmusfejlesztések minőségének, fenntarthatóságának és helyi beágyazottságának javítása szempontjából.
 
56. ábra. A turisták bevonása a turisztikai fejlesztésbe (n = 100) „Hogyan vonják be a turistákat az Ön desztinációjának/településének turisztikai fejlesztésébe?”
Forrás: Saját szerkesztés
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az 56. ábra eredményei alapján megállapítható, hogy a turisták bevonása a desztinációk és települések turisztikai fejlesztésébe jellemzően alacsony intenzitású, és döntően passzív formában valósul meg.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A válaszadók legnagyobb aránya, 66%, arról számolt be, hogy a turisták elsősorban tájékoztatást kapnak a desztináció vagy település jövőképéről és turisztikai kínálatáról. Ebben az esetben a turisták információfogyasztó szerepben jelennek meg, anélkül, hogy érdemi visszacsatolási vagy együttműködési lehetőséget kapnának a fejlesztési folyamatokban.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A megkérdezettek 24%-a szerint a turisták elszigetelten, korlátozott ismeretekkel rendelkeznek a desztinációról vagy településről. Ez arra utal, hogy az információáramlás és a kommunikáció nem minden esetben elégséges ahhoz, hogy a látogatók mélyebb kapcsolatot alakítsanak ki a desztinációval, illetve aktív szereplőivé váljanak annak fejlődésének.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Mindössze 10% esetében jelenik meg a turisták aktív bevonása, amikor kapcsolatban állnak egymással, megosztják tapasztalataikat és adataikat, valamint az élmények társalkotóiként és a desztináció „nagyköveteiként” működnek. Ez a megközelítés már a közösségi élménymegosztásra és az együttalkotáson (co-creation) alapuló turizmusfejlesztés irányába mutat, azonban jelenleg csak szűk körben jellemző.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Összességében az eredmények tanúsága alapján a turisták bevonása a turizmusfejlesztésbe többnyire kimerül az információátadásban, míg az aktív részvétel és közös értékteremtés ritka. A látogatók tudatosabb bevonása – különösen digitális platformokon, közösségi megoldásokon és élményalapú együttműködéseken keresztül – jelentős potenciált hordozna a desztinációk imázsának, elköteleződésének és hosszú távú versenyképességének erősítésében.
 
57. ábra. Együttműködés a turizmus-ökoszisztémán belül (n = 100) „Az intelligens/okos turizmus ökoszisztémájának mely szereplőivel működnek együtt? Több válasz is lehetséges.”
Forrás: Saját szerkesztés
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az 57. ábra eredményei alapján megállapítható, hogy az intelligens/okos turizmus ökoszisztémáján belüli együttműködések elsősorban a közvetlenül a turisztikai szolgáltatásnyújtáshoz és élményteremtéshez kapcsolódó szereplőkre koncentrálódnak.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A válaszadók túlnyomó többsége, 90%, a turisztikai szolgáltatókkal működik együtt, ami egyértelműen jelzi, hogy a desztinációk fejlesztésének középpontjában a szolgáltatási lánc szereplői állnak. Ez logikus megközelítés, hiszen ezek a szereplők közvetlen hatással vannak a turisták élményére, a minőségre és a versenyképességre.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jelentős az együttműködés a lakosokkal (64%) és a turistákkal (61%) is, ami arra utal, hogy a helyi közösség és a látogatók bevonása már sok esetben megjelenik az okos turizmus gyakorlatában. Ez a megközelítés kedvez a közösségi elfogadottság növelésének, valamint az élményalapú és részvételi fejlesztések kialakításának.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A közigazgatási szervek (58%) és a szakmai szövetségek, illetve szakmai testületek (57%) szintén meghatározó együttműködő partnerek. Ezek a szereplők elsősorban szabályozási, stratégiai és koordinációs funkciókat töltenek be, amelyek nélkülözhetetlenek a komplex turisztikai fejlesztések megvalósításához.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ezzel szemben a turizmushoz kapcsolódó kutatási és oktatási szolgáltatókkal való együttműködés aránya már jóval alacsonyabb (41%), ami arra utal, hogy a tudományos, kutatásalapú és innovációs megközelítések még nem épültek be teljeskörűen a desztinációk mindennapi működésébe. A szakszervezetek szerepe pedig marginális (4%), ami azt jelzi, hogy a munkavállalói érdekek intézményes képviselete kevéssé jelenik meg az okos turizmus ökoszisztémájában.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Összességében az 56. ábra egy olyan együttműködési hálózat képét rajzolja ki, amely erősen szolgáltató- és közösségorientált, ugyanakkor a tudásalapú, kutatás-fejlesztési és munkaerő-központú együttműködések terén még jelentős bővítési potenciállal rendelkezik.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az 58. ábra eredményei alapján megállapítható, hogy a lakosság bevonása a turizmusfejlesztési stratégiákba jellemzően a folyamat korai, inkább információs és konzultatív szakaszaira korlátozódik, míg a stratégiaalkotás mélyebb, operatív fázisaiban jóval kisebb szerepet kap.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A válaszadók több mint fele (53%) jelezte, hogy a lakosokat elsősorban az információgyűjtés és -befogadás szakaszában vonják be. Ez azt mutatja, hogy a helyi közösség véleménye és tapasztalata sok esetben inputként szolgál a tervezés kezdetén, azonban ez a bevonás gyakran egyirányú adatgyűjtésre korlátozódik. Ezt követi a nyilvános konzultáció (42%), amely már aktívabb részvételt tesz lehetővé, de jellemzően szintén nem jár együtt döntési jogkörrel vagy érdemi együttműködéssel.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Figyelemre méltó, hogy a válaszadók 21%-a jelezte: nem rendelkezik turizmusfejlesztési stratégiával, ami eleve kizárja a strukturált lakossági bevonás lehetőségét. További 18% esetében a lakosok szerepe a stratégia véleményezésére korlátozódik, ami inkább formális részvételt jelent, semmint valódi partnerséget. Emellett 14% nyilatkozott úgy, hogy egyáltalán nem vonják be a lakosságot, ami komoly hiányosságra utal a részvételiség és a társadalmi elfogadottság szempontjából.
 
58. ábra. A lakosság bevonása a turizmusfejlesztési stratégia szakaszaiba (n = 100) „A turizmusfejlesztési stratégia mely szakaszaiban vonják be a lakosokat? Több válasz is lehetséges.”
Forrás: Saját szerkesztés
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A stratégia fejlesztésébe mindössze 11% vonja be a lakosokat, míg a végrehajtásban és a nyomon követésben, mérésben való részvétel egyaránt csupán 9%-nál jelenik meg. Ez egyértelműen azt jelzi, hogy a helyi közösség bevonása ritkán terjed ki a teljes stratégiai ciklusra, különösen a megvalósítás és az értékelés fázisaira.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Összességében az 58. ábra azt mutatja, hogy a lakosság szerepe a turizmusfejlesztési stratégiákban többnyire konzultatív és korlátozott, és kevéssé jelenik meg valódi együttműködő partnerként. A stratégiaalkotás, -végrehajtás és -monitoring szakaszaiba történő erőteljesebb bevonás hozzájárulhatna a helyi elfogadottság növeléséhez, a konfliktusok csökkentéséhez, valamint a hosszú távon fenntartható turizmusfejlesztés megerősítéséhez.
 
59. ábra. Megtett lépések az okos/intelligens turisztikai desztinációvá való alakulás érdekében (n = 100) „Az alábbi lépések közül melyeket tették már meg az okos/intelligens turisztikai desztinációvá való átalakulás ökoszisztémájának kiépítése érdekében? Több válasz is lehetséges.”
Forrás: Saját szerkesztés
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az 59. ábra eredményei alapján megállapítható, hogy az okos/intelligens turisztikai desztinációvá való átalakulás érdekében tett lépések meglehetősen eltérő fejlettségi szinten állnak a vizsgált települések körében, és sok esetben még csak kezdeti fázisban vannak.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A leggyakrabban megjelenő tevékenység az önértékelés, amelyet a válaszadók 39%-a jelölt meg. Ez arra utal, hogy számos desztináció már felismerte az okos turizmus irányába történő elmozdulás szükségességét, és legalább a jelenlegi helyzet feltérképezésére törekszik. Ugyanakkor figyelemre méltó, hogy szinte hasonló arányban (37%) azok szerepelnek, akik egyik felsorolt lépést sem tették meg, ami azt jelzi, hogy az intelligens turizmus ökoszisztémájának kiépítése sok helyen még nem került napirendre.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A stratégiai tervezés és roadmap kidolgozása a válaszadók 31%-ánál jelenik meg, ami már tudatosabb, hosszabb távú megközelítést feltételez. Ezt követi a folyamatos fejlesztés (26%), amely arra utal, hogy bizonyos desztinációk nem egyszeri projektként, hanem iteratív folyamatként tekintenek az okos turizmus fejlesztésére. Egy konkrét cselekvési terv meghatározására azonban már csak 19% esetében került sor, míg a teljesítmény mérését szolgáló indikátorok kialakítása mindössze 17%-nál jelenik meg, ami a megvalósítás és az eredmények nyomon követése terén fennálló hiányosságokra utal.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A legkevésbé elterjedt gyakorlat a benchmarking, vagyis más desztinációkkal való összehasonlítás, amely csupán 8%-ban fordul elő. Ez azt jelzi, hogy a külső jó gyakorlatok, nemzetközi példák és referenciaértékek tudatos alkalmazása még kevéssé része a hazai desztinációk fejlesztési gondolkodásának.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Összességében az 59. ábra azt mutatja, hogy bár egyes alaplépések – különösen az önértékelés és a stratégiai tervezés – már megjelentek, az okos/intelligens turisztikai desztinációvá válás folyamata sok helyen még nem strukturált, és gyakran hiányoznak a végrehajtást, mérhetőséget és összehasonlíthatóságot biztosító elemek. A következő fejlődési szintet a cselekvési tervek, indikátorrendszerek és benchmarkingeszközök tudatosabb alkalmazása jelenthetné.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A 60. ábra eredményei alapján megállapítható, hogy a turisztikai üzleti modellek, értékláncok és ökoszisztémák digitalizációját támogató szakpolitikai intézkedések a vizsgált desztinációk és önkormányzatok többségénél egyáltalán nem vagy csak nagyon korlátozott mértékben vannak jelen.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A válaszadók 58%-a jelezte, hogy nincsenek olyan célzott intézkedések, amelyek kifejezetten a turizmus digitalizációját segítenék. Ez arra utal, hogy a digitalizáció sok esetben nem jelenik meg önálló szakpolitikai prioritásként, hanem legfeljebb közvetett módon, más fejlesztési területekhez kapcsolódva kap szerepet. Ez jelentős akadályt jelenthet az intelligens turizmushoz szükséges innovatív üzleti modellek és digitális értékláncok kialakulásában.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A meglévő beavatkozások közül a leggyakrabban a hagyományos és digitális vállalkozások közötti együttműködés ösztönzése jelenik meg (26%), elsősorban a tudásmegosztás javítása érdekében. Ez a megközelítés a horizontális kapcsolatok erősítésére fókuszál, azonban önmagában még nem feltétlenül biztosítja a digitális transzformáció strukturált és hosszú távú megvalósítását.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ezt követik a szabályozási keretek kialakítására irányuló intézkedések (15%), amelyek a tisztességes verseny előmozdítását és az innováció ösztönzését célozzák. Hasonló arányban (14%) jelenik meg a nagy sebességű, széles sávú és egyéb digitális infrastruktúrához való hozzáférés javítása, amely alapfeltétele a digitális megoldások alkalmazásának, ugyanakkor inkább támogató háttérfeltételként értelmezhető, mint közvetlen turisztikai digitalizációs eszközként.
 
60. ábra. Az ökoszisztémák digitalizációját támogató intézkedések megléte (n = 100) „Vannak olyan (szakpolitikai) intézkedései a desztinációnak/önkormányzatnak, amelyek támogatják a turisztikai üzleti modellek, értékláncok és ökoszisztémák digitalizációját? Több válasz is lehetséges.”
Forrás: Saját szerkesztés
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jóval kisebb arányban fordul elő a digitális technológiák és megoldások hozzáférhetőségének és megfizethetőségének támogatása (7%), amely a turisztikai vállalkozások – különösen a kisebb szereplők – számára lenne kulcsfontosságú a digitális eszközök bevezetésében. A legkevésbé elterjedt intézkedések közé tartoznak az utazási technológiai inkubátorok és akcelerátorok (5%), amelyek a startupok növekedését, termékfejlesztését és befektetőkkel való kapcsolódását segítenék, holott ezek jelentős innovációs potenciált hordoznak.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Összességében a 60. ábra azt mutatja, hogy a turisztikai digitalizációt támogató szakpolitikai környezet jelenleg fragmentált és hiányos. A legtöbb desztinációban nem alakult ki átfogó, célzott intézkedésrendszer, amely egyszerre kezelné az infrastruktúrát, a vállalkozások digitális felkészültségét, az innovációt és az ökoszisztéma-szintű együttműködéseket. A jövőben a digitalizáció hatékonyabb támogatásához integráltabb, tudatosan felépített szakpolitikai eszköztárra lenne szükség.
 
chevron_left
chevron_right
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next
A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:
    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave