Fogarasi Katalin, Ittzés Dániel, Putz Mónika, Vágási Tünde (szerk.)

Tudásmegosztás, információkezelés, alkalmazhatóság III. Nyelvpedagógia


Bevezetés

Már a koronavírus világjárvány előtt is alapvető fontosságú volt, hogy a felsőoktatásban tanuló hallgatók rendelkezzenek digitális ismeretekkel, az elektronikus írástudás ma már alapelvárásként jelenik meg az oktatásban (Martin 2006, Veszelszki 2015, Dringó-Horváth–Gonda 2018). A digitális osztálytermek, virtuális oktatási platformok, digitális oktatási anyagok, segédprogramok használata sem új keletű, azonban a karanténidőszak alatt megnövekedett az igény ezen felületek használatára (Constantinovits–Vladár 2021). A jelenléti oktatásba való visszatérés után is számos jó gyakorlat megmaradt a korábbiak közül. Így amikor 2022 végén elérhetővé vált a ChatGPT, az OpenAI által fejlesztett, mesterséges intelligenciát alkalmazó nyelvi modell (web1.), három lehetőség kínálkozott a felsőoktatásban oktatóknak: támogatják, tűrik vagy tiltják a használatát. A legcélravezetőbb megoldás az új lehetőség kiaknázása, hiszen ha tiltjuk, vagy hallgatólagosan szemet hunyunk a létezése felett, azzal előnyhöz juttathatjuk azokat a hallgatókat, akik intenzíven használják az alkalmazást, és számos etikai kérdés is megválaszolatlan marad. Célszerűbb, ha megfelelő irányítás mellett új módszertani ötleteket ajánlunk a hallgatóknak, velük közösen gondolkodunk a ChatGPT felhasználási lehetőségeiről, és az érintett hallgatók bevonásával fejlesztjük a tanagyagot. Amennyiben megfelelő ellenőrzés mellett vezetjük be a ChatGPT-t, többek között a hallgatók kritikus gondolkodását, szociolingvisztikai érzékenységét, stilisztikai érzékét, helyesírási készségeit, kooperatív eszköztárát is fejleszthetjük. Célunk, hogy ne helyettük, hanem velük együttműködve oldja meg az alkalmazás a feladatot.

Tudásmegosztás, információkezelés, alkalmazhatóság III. Nyelvpedagógia

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2025

ISBN: 978 963 664 099 6

A nyelvpedagógia témájú tanulmányok olyan empirikus kutatást vagy módszertani jógyakorlatot mutatnak be, amelyekben az általános iskolás korosztályt, a középiskolás korosztályt, valamint a felsőoktatásban az egyetemi, illetve posztgraduális hallgatókat is vizsgálták a szerzők. A széles spektrum nemcsak a nyelvtanulók életkorára igaz, hanem a vizsgálatok tárgyára is: általános nyelvet és szaknyelvet egyaránt oktató kutatók írták a tanulmányokat. Határainkon innen és túl, a magyar nyelv vagy más idegen nyelvek oktatásával kapcsolatos vizsgálatok célja közös: e kutatások a sikeres (nyelv)oktatást és (nyelv)vizsgáztatást segítik. A témák sokszínűséget mutatja, hogy szó van az általános iskolások projektmódszerétől a hospitálási tapasztalatokon át a felsőoktatás üzleti- és fogorvosi szaknyelvi képzésének vizsgálatáról is; előkerülnek továbbá a szakmai kurzusok, illetve a szakfordítóképzés kihívásai, valamint a képzést elvégzett hallgatók munkahelyi beválása is. A kötet tanulmányai térben és időben is változatos spektrumot ölelnek fel: foglalkoznak az iráni oktatási rendszerrel, retrospektíven értékelik a Covid19 alatti nehézségeket, és az „előretekintés” jegyében a mesterséges intelligencia által nyújtott lehetőségeket és veszélyeket is tárgyalják.

Hivatkozás: https://mersz.hu/fogarasi-ittzes-putz-vagasi-tudasmegosztas-informaciokezeles-alkalmazhatosag-iii-nyelvpedagogia//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave