Fenntartható és regeneratív megközelítések az aktív és ökoturizmusban
Tartalomjegyzék
- Tudásmegosztás, információkezelés, alkalmazhatóság • III. Nyelvpedagógia
- Impresszum
- A szerkesztők előszava
- Három általános iskola első osztályos tanulóinak nyelvhasználatához fűződő megfigyelések • Berente Anikó
- Szövegfajták és műfajok az online vállalati kommunikáció fókuszában és azok felfedezése a német üzleti nyelvi órán • Csák Éva
- Alkalmazott helynévkutatás projektmódszerrel az általános iskolákban • Csobády Csilla
- Assessment of learning in the Iranian education system. Teachers’ and students’ attitudes towards traditional and alternative methods of assessment • Fasih, Parima
- 1. Introduction
- 1.1. Classroom assessment: Establishing a definition
- 1.2. An overview of the important aspects of assessment of learning in Iranian schools
- 1.3. Background of National Curriculum classroom teaching and assessment in Iran
- 1.4. Levels of education in Iran
- 1.5. Language assessment in the New English Curriculum in Iran
- 1.1. Classroom assessment: Establishing a definition
- 2. Methodology
- 3. Review of research on Iranian EFL teachers’ and students’ attitudes toward traditional and alternative methods of assessment
- 4. Results
- 5. Conclusion and implications
- References
- 1. Introduction
- Angol nyelvű szakmai kurzusok tartásának kihívásai. Tanári percepciók az európai felsőoktatási kontextusból • Fekete Imre – Folmeg Márta – Kóris Rita
- Fordító-, tolmács- és szakfordító-hallgatók kognitív és affektív vizsgálata a munkahelyi beválás szempontjából • H. Kovács Helga ‒ Kurucz Győző ‒ Polonyi Tünde Éva
- A magyar köznyelvvel kapcsolatos attitűdök a szlovákiai magyar középiskolás diákok körében • Illés Dániel – Vančo Ildikó
- 1. Bevezetés
- 2. Módszer
- 3. Eredmények
- 3.1. A köznyelv használata a szlovákiai magyar középiskolás diákok körében
- 3.2. A szlovákiai magyar középiskolás diákok vélekedése a Magyarországon és a Szlovákiában használt magyar nyelv különbségéről
- 3.3. A magyarországi köznyelv ismerete a szlovákiai magyar középiskolás diákok körében
- 3.4. A szlovákiai magyar középiskolás diákok beszédére tett megjegyzések
- 3.1. A köznyelv használata a szlovákiai magyar középiskolás diákok körében
- 4. Következtetések
- Irodalom
- 1. Bevezetés
- B2 szintű angol nyelvvizsgával rendelkező egyetemi hallgatók grammatikai kompetenciája • Polcz Károly – Huszár Erika – Kiss Katalin
- The challenges of beginner teachers in Hungary. A post-pandemic snapshot • Prescott-Pickup, Francis J.
- Motiváló tényezők a magyar fogorvosi szaknyelv tanulása során • Putz Mónika
- Egy angolnyelv-vizsga validálásáról és az automatizált nyelvi értékelésről • Reményi Andrea Ágnes
- Fostering proficiency in medical history documentation through case simulations in German medical terminology courses • Sharabi, Or – Fogarasi, Katalin – Gyenes, Gábor – Altdorfer, Károly
- 1. Introduction
- 1.1. Communication skills required from medical doctors in Germany: using two registers in both anatomy and clinical medicine
- 1.2. Bridging the linguistic divide: code-switching in medical documentation in Germany
- 1.3. New program in teaching medical terminology at Semmelweis University
- 1.4. Terminological aspects of medical history
- 1.5. Common errors in anatomical nomenclature
- 1.6. Study aims
- 1.1. Communication skills required from medical doctors in Germany: using two registers in both anatomy and clinical medicine
- 2. Material and methods
- 3. Results
- 4. Conclusion
- References
- Appendix
- 1. Introduction
- A három T és a ChatGPT: támogat, tűr vagy tilt? A ChatGPT felhasználási lehetőségei a felsőoktatásban • Szabó T. Annamária Ulla
- A mondattagolóírásjel-használati hibák nyelvvizsgázói teljesítményre gyakorolt feltételezhető hatásai • Tankó Gyula
- Mesterséges intelligencia a nyelvtanulásban? • T. Nagy László – Boda István Károly
- Orvostanhallgatók által készített sérülésleírások és gyakorló orvosok által írt látleletek multidiszciplináris összehasonlító vizsgálatának eredményei • Vértes Judit – Patonai Zoltán – Simon Gábor – Gyenes Gábor – Fogarasi Katalin
- Kultúraközvetítés a Stipendium Hungaricum-ösztöndíjas hallgatók magyar mint idegen nyelv óráin • Zsolnai Márton
Kiadó: Akadémiai Kiadó
Online megjelenés éve: 2026
ISBN: 978 963 664 190 0
A turizmus a 2020-as évek közepére olyan komplex társadalmi–gazdasági és környezeti kihívások metszéspontjába került, amelyek új szemléletmódot és új fogalmi kereteket tesznek szükségessé. A klímaváltozás, a túlturizmus, a digitalizáció és a társadalmi értékváltás együttesen kérdőjelezik meg a tömegalapú növekedésre épülő turizmusmodelleket, miközben előtérbe helyezik az aktív, fenntartható és regeneratív megközelítéseket. A jelen tanulmánykötet erre a kihívásra reagál: az aktív turizmust nem pusztán termékkategóriaként, hanem rendszerszintű válaszként értelmezi a turizmus átalakulására. A kötet újszerűsége abban rejlik, hogy az aktív turizmust átfogó, multidiszciplináris keretben vizsgálja, összekapcsolva a globális turisztikai trendek elemzését, a társadalmi–ökológiai rendszerként értelmezett turizmuselméletet, valamint a fenntartható és regeneratív turizmus gyakorlati megvalósulásait. A tanulmányok foglalkoznak többek között a pandémia utáni turizmus új irányvonalaival, a generációs és technológiai változások hatásaival, a klímaadaptáció és a túlturizmus kezelésének kérdéseivel, valamint az aktív turizmus szerepével az életminőség, a helyi közösségek és az ökoszisztémák megújulásában. Nemzetközi és regionális jó gyakorlatok – például hosszútávú túraútvonalak és közösségvezérelt fejlesztések – szemléltetik, miként válhat az aktív turizmus a regeneratív szemlélet gyakorlati eszközévé. A tanulmánykötet különösen jól hasznosítható a turizmusoktatás több szintjén: alapképzésben az aktív és fenntartható turizmus alapfogalmainak és trendjeinek megértését segíti, mesterképzésben rendszerszintű, stratégiai gondolkodásra ösztönöz, míg posztgraduális és doktori képzésben elméleti keretként és kutatási inspirációként szolgálhat a turizmus társadalmi, környezeti és technológiai összefüggéseinek vizsgálatához. A kötet emellett gyakorló szakemberek, desztinációmenedzserek és döntéshozók számára is releváns, mivel az aktív turizmust olyan jövőorientált fejlesztési irányként mutatja be, amely képes egyszerre kezelni a fenntarthatóság, a versenyképesség és a társadalmi elfogadottság kérdéseit.