Csapó János: Az okos turizmus rendszere és működése
›
1. Az okos turizmus megjelenése, helye és szerepe a modern turisztikai folyamatokban
›
1.2. Az okos turizmus kialakulásának és fejlődésének története
›
1.2.2. Az okos turizmus kialakulásának okai és környezete
›
1.2.2.4. Környezeti és fenntarthatósági nyomás

1.2.2.4. Környezeti és fenntarthatósági nyomás

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A turizmus ökológiai lábnyoma az elmúlt évtizedekben egyre intenzívebb társadalmi és szakpolitikai diskurzus tárgyává vált. A közlekedésből származó üvegházhatásúgáz-kibocsátás, az energia- és vízfogyasztás, valamint a turisztikai ágazat által generált hulladékmennyiség mind olyan kihívás, amely globálisan is sürgető cselekvést igényel. Kiemelten igaz ez a légi közlekedés esetében, amely a nemzetközi turizmus motorja, ugyanakkor az egyik legjelentősebb karbonlábnyommal rendelkező szegmens. Emellett a szállodaipar, az étkeztetés és a turisztikai infrastruktúra működése is komoly környezeti terhelést jelent. A problémák fokozódását jól szemléltetik azok az ikonikus európai desztinációk – Velence, Barcelona vagy Dubrovnik –, ahol a túlzott turisztikai terhelés (overtourism) egyszerre veszélyezteti a helyi lakosság életminőségét, a városi infrastruktúra működőképességét és a természeti-kulturális erőforrások megőrzését (Chaney & Séraphin, 2023; Szőllős-Tóth, 2022).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A fenntarthatósági nyomás nem csupán környezetvédelmi, hanem társadalmi és gazdasági dimenzióban is jelentkezik. A helyi közösségek egyre hangosabban tiltakoznak a turizmus negatív externáliái ellen, ami reputációs és politikai kockázatot is jelent a desztinációk számára. E nyomás hatására a szakpolitikai döntéshozatal mind gyakrabban integrálja a fenntarthatósági szempontokat, így a látogatószámok korlátozása, a turisztikai adók bevezetése, valamint a környezetbarát közlekedési és szállásmegoldások ösztönzése számos országban és városban napirendre került (Gössling et al. 2020a, b; Cserdi & Kenesei, 2021).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az okos turizmus eszköztára ebben a kontextusban különösen ígéretes, mivel a digitális technológiák és adatvezérelt rendszerek révén támogatja a fenntarthatósági célok elérését. Az intelligens forgalomirányítás és a látogatói áramlás szabályozása valós idejű adatok felhasználásával lehetővé teszi a túlzsúfoltság enyhítését, és elősegíti a turisztikai terhelés térbeli és időbeli kiegyenlítését. Szenzorokkal és IoT-megoldásokkal támogatott környezetfigyelő rendszerek segítik a levegő- és vízminőség, a zajterhelés és más környezeti paraméterek nyomon követését, ami hozzájárul a gyors beavatkozásokhoz és a hosszú távú tervezéshez. Ezen túlmenően az energiatakarékos közlekedési és szállásmegoldások – például az elektromos járművek, a megújuló energiát hasznosító szálláshelyek vagy a digitális megoldásokkal támogatott okos épületek – szintén integrálhatók az okos turizmus ökoszisztémájába.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A fentieket megerősítve az ENSZ Turisztikai Világszervezetének (UN Tourism) meghatározása és értelmezése szerint is az okos turizmus és az okosdesztinációk kutatásának és gyakorlatának egyik alapvető pillére a fenntarthatóság dimenziója: „Az okos desztináció olyan stratégiai megközelítéssel rendelkezik, amely a technológia, az innováció, a fenntarthatóság, a hozzáférhetőség és az inkluzivitás szempontjait a teljes turisztikai ciklusban – az utazás előkészítésétől a megvalósításon át egészen az utazás lezárultáig – érvényesíti. Az okos desztináció a tervezés során nemcsak a turistákat, hanem a helyi lakosságot is figyelembe veszi, számolva a többnyelvűséggel, a kulturális sajátosságokkal és a szezonalitás hatásaival.” (https://www.untourism.int/digital-transformation – saját fordítás).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A nemzetközi szervezet szerint a turizmus a gazdasági szektorok közül az elsők között volt, amely globális szinten digitalizálta üzleti folyamatait, hiszen például a repülőjegy- és szállásfoglalás online rendszerekbe való átültetése a digitalizáció úttörőjévé tette az ágazatot. Az információs és kommunikációs technológiák (IKT-k) rohamos terjedésével a turizmus következetesen korai alkalmazóként lépett fel, és gyorsan integrálta az új platformokat, eszközöket. A digitalizált turizmus feladata azonban nem merül ki az automatizálásban, hiszen folyamatos innovációra van szükség ahhoz, hogy új üzleti lehetőségeket teremtsen, fenntartsa a versenyképességet, elősegítse a fenntartható fejlődést és hozzájáruljon az ENSZ Fenntartható Fejlődési Céljainak (SDG-k) megvalósításához (Dredge et al. 2019; Hagen, 2021).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A fentieken túl a digitalizáció a turizmust egyre inkább akadálymentes, zökkenőmentes és magas minőségű élménnyé alakítja, miközben hozzájárul a környezeti, gazdasági és társadalmi fenntarthatósághoz. Az olyan technológiák, mint a dolgok internete (IoT), a helyalapú szolgáltatások, a mesterséges intelligencia, a kiterjesztett és virtuális valóság, illetve a blokklánc, új távlatokat nyitnak, mivel hatékonyabbá, inkluzívabbá, élményszerűbbé és fenntarthatóbbá teszik a turisztikai kínálatot. Emellett segítenek a szezonális ingadozások és a túlzsúfoltság kezelésében, valamint az okos desztinációk kialakításában. A digitalizáció környezeti hatása már most érzékelhető: az erőforrások hatékonyabb felhasználásával, az intelligens infrastruktúrák és eszközök elterjesztésével a turizmus ökológiai lábnyoma csökkenthető.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A jövő turizmusa tehát egyre inkább technológiaalapú. A digitalizáció nem csupán hatékonyabbá teszi az ágazatot, hanem új üzleti modelleket, munkahelyeket és élményformákat hív életre. E folyamat stratégiai jelentősége abban rejlik, hogy az okos turizmus hozzájárul a gazdasági növekedéshez, csökkenti a környezeti terhelést, erősíti a társadalmi inkluzivitást, és segíti a globális fenntarthatósági célok megvalósítását.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Összességében azt gondoljuk, hogy a fenntarthatósági nyomás nemcsak szabályozási kényszert, hanem piaci lehetőséget is teremtett, hiszen például a környezettudatos és etikus fogyasztói attitűdök erősödésével a „zöld” desztinációk és szolgáltatások versenyelőnyhöz juthatnak. Az okos turizmus ebben az értelemben képes összehangolni a környezeti felelősségvállalást és a versenyképesség fenntartását: az adatvezérelt döntéstámogatás révén egyszerre növelhető a hatékonyság, csökkenthető az ökológiai lábnyom, és javítható a turisták elégedettsége. Így a fenntarthatósági szempontok nem pusztán kiegészítő elemei az okos turizmusnak, hanem annak integráns és stratégiai meghatározói (Csapó, 2024) (12. ábra).
 
12. ábra. Az okos turizmus környezeti és fenntarthatósági dimenziói
Forrás: Saját szerkesztése
 
chevron_left
chevron_right
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next
A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:
    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave