Csapó János: Az okos turizmus rendszere és működése
›
3. Az okos turisztikai ökoszisztéma 5 pilléren alapuló értelmezése és bemutatása
›
3.3. Az okos desztináció: integrált, fenntartható és inkluzív modellek
›
3.3.1. Az okos desztináció fogalma és elméleti alapjai

3.3.1. Az okos desztináció fogalma és elméleti alapjai

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az „okos desztináció” fogalma a 2010-es évek elején jelent meg a nemzetközi szakirodalomban, szoros összefüggésben az okos város (smart city) koncepciójával és a digitális gazdaság gyors fejlődésével (Gretzel et al., 2015). A technológiai innovációk, különösen az információs és kommunikációs technológiák (IKT), az adatvezérelt döntéshozatal, valamint az interneten alapuló hálózati együttműködések megteremtették annak lehetőségét, hogy a turisztikai desztinációk a fizikai tér mellett digitális és hálózati rendszerekként is értelmezhetők legyenek. Az okos desztináció tehát nem csupán a technológiai fejlesztés terepe, hanem integrált ökoszisztéma, amely a látogatók, a helyi közösségek, a vállalkozások és a döntéshozók együttműködésére épül (Sorokina et al., 2022; Sziva & Molnár-Csomós, 2018; Aubert et al., 2017, 2020).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az okos desztináció fogalmának korai értelmezéseit Jovicic (2017) foglalta össze, aki szerint az okos desztináció nem egyszerűen egy digitális eszközökkel támogatott turisztikai tér, hanem egy olyan tanuló és alkalmazkodó rendszer, amely a technológiai infrastruktúrák és az emberi tényezők kölcsönhatására épül. A desztináció „okossága” nem kizárólag az alkalmazott technológiák fejlettségében mérhető, hanem abban a képességében is, hogy hogyan használja fel az információt a döntéshozatal, a fenntarthatóság és a látogatói élmény javítása érdekében (Ivars-Baidal et al., 2021; Bujdosó & Karosi, 2019).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A szakirodalomban az okos desztinációkat gyakran a szolgáltatásdomináns logika (Service-Dominant Logic, SDL) elméleti keretében értelmezik (Vargo & Lusch, 2004; Wang et al. 2013). Ez a megközelítés a szolgáltatásokban megjelenő érték közös előállítását (value co-creation) helyezi középpontba, hangsúlyozva, hogy a turizmusban a látogatók nem passzív fogyasztók, hanem aktív résztvevők az élmény létrehozásában. Az okos desztináció ennek megfelelően olyan rendszer, amelyben a technológiai infrastruktúra lehetővé teszi a turisták, szolgáltatók és közösségek közötti kétirányú kommunikációt és együttműködést (Wang et al., 2013; Gretzel et al., 2015).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ezzel párhuzamosan Del Chiappa és Baggio (2015) rámutatott, hogy az okos desztinációk működését a tudástranszfer és a hálózati kapcsolatok minősége határozza meg. A desztinációk sikeressége nem csupán az információs rendszerek fejlettségétől, hanem a tudásáramlás intenzitásától és a szereplők közötti bizalom mértékétől függ. Az okos desztináció tehát egy digitális üzleti ökoszisztéma, amelyben az adatok, tudások és tapasztalatok folyamatosan körforgásban vannak, és ezáltal erősítik a helyi innovációt, valamint a desztináció versenyképességét.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A Buhalis és Amaranggana (2015) által kidolgozott modell alapján az okos desztináció három alapvető pillérre épül:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

  1. Technológiai infrastruktúra – az IKT, a big data, a mesterséges intelligencia és a szenzortechnológiák biztosítják a valós idejű adatgyűjtést és döntéstámogatást.
  2. Fenntarthatóság és integráció – a fejlesztéseknek a gazdasági, társadalmi és környezeti dimenziók egyensúlyára kell törekedniük.
  3. Közösségi részvétel és inkluzivitás – a helyi közösségek és turisták bevonása nélkül a technológiai fejlesztés elveszíti emberi dimenzióját.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az okos desztináció tehát nem önmagában a digitalizáció terméke, hanem a fenntarthatóság, a technológiai innováció és az emberi értékek integrációja. E hármas egység biztosítja, hogy a desztinációk képesek legyenek adaptívan reagálni a gyorsan változó globális környezetre, és hosszú távon is versenyképesek maradjanak (Buhalis & Amaranggana, 2015; Bethune, Buhalis & Miles, 2022).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A fogalom gyakorlati megvalósításának példái közül kiemelkedik Benidorm (Spanyolország), amely az elsők között dolgozott ki átfogó „Smart Destination” stratégiát a turizmushoz köthető adatkezelés, a városi mobilitás és az energiahatékonyság integrálására (Ivars-Baidal et al., 2021). Egy másik példa kapcsán Hangzhou (Kína) az adatvezérelt döntéshozatal modelljeként működik, ahol a turisztikai kereslet, a közlekedési forgalom és a látogatói elégedettség valós idejű adatok alapján optimalizálható (Wang et al., 2013). Helsinki és Barcelona szintén úttörők az adatalapú irányítás és a közösségi bevonás egyesítésében, míg Szingapúr a mesterséges intelligencia alkalmazásával a turisták mozgásmintázatainak elemzésén keresztül javítja a látogatói élményt.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az okos desztináció tehát nem egy statikus célállapot, hanem egy folyamatosan fejlődő, önreflektív rendszer, amely képes tanulni, alkalmazkodni és értéket teremteni. Ahogyan Jovicic (2017) fogalmaz: az okos desztináció lényege „nem az, hogy digitálissá váljon, hanem hogy intelligens módon reagáljon a komplexitásra”. E gondolat jól kifejezi azt a szemléletet, amely a modern turizmusirányítás középpontjába helyezi az adat, a tudás és az emberi érték hármas egységét.
 
chevron_left
chevron_right
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next
A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:
    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave