3.3.2.1. A rendszerelvű és hálózati megközelítés

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
Del Chiappa és Baggio (2015) az okos desztinációkat digitális üzleti ökoszisztémákként írják le, amelyekben az információ és tudás folyamatosan áramlik a résztvevők között. A hatékony tudástranszfer – azaz a „kollektív intelligencia” működése – a desztinációk versenyképességének alapfeltétele. A hálózati modellben a desztinációk nem elszigetelt entitások, hanem dinamikus, tanuló rendszerek, ahol a tudás, az innováció és a döntéshozatal több szinten történik (Buhalis & Amaranggana, 2015).

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
A „smart systems approach” (okos rendszereken alapuló megközelítés) fogalmát Bethune, Buhalis és Miles (2022) továbbfejlesztették a reziliencia fogalmával összekapcsolva. A „Real Time Response” (RTR, valós idejű válasz) modell azt mutatja be, miként képes egy desztináció valós idejű adatok alapján reagálni a váratlan helyzetekre, legyen szó környezeti kockázatról, válságról vagy hirtelen keresletingadozásról. A szerzők szerint az okos desztináció lényege abban rejlik, hogy képes „összezsugorítani” a döntéshozatal idejét, és így gyorsabban, rugalmasabban válaszolni a külső hatásokra (Bethune et al., 2022).

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
Egyes szerzők (Ivars-Baidal et al., 2021) a desztinációkat adaptív rendszerekként értelmezik, amelyek a kiber-fizikai infrastruktúrák (érzékelők, adatgyűjtők, mesterséges intelligencia) és az emberi visszacsatolás között egyensúlyoznak. Ez a kettős struktúra – a technológiai és a társadalmi réteg integrációja – teszi lehetővé, hogy az okos desztinációk rugalmasan reagáljanak a változásokra, és a fenntartható fejlődés irányába haladjanak.
 
Menü