3.3.2.1. A rendszerelvű és hálózati megközelítés
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Csapó János (2026): Az okos turizmus rendszere és működése. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636642068Letöltve: https://mersz.hu/hivatkozas/m1403aotre_522/#m1403aotre_522 (2026. 06. 16.)
Chicago
Csapó János. 2026. Az okos turizmus rendszere és működése. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636642068
(Letöltve: 2026. 06. 16.https://mersz.hu/hivatkozas/m1403aotre_522/#m1403aotre_522)
APA
Csapó J. (2026). Az okos turizmus rendszere és működése. Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636642068.
(Letöltve: 2026. 06. 16.https://mersz.hu/hivatkozas/m1403aotre_522/#m1403aotre_522)
Del Chiappa és Baggio (2015) az okos desztinációkat digitális üzleti ökoszisztémákként írják le, amelyekben az információ és tudás folyamatosan áramlik a résztvevők között. A hatékony tudástranszfer – azaz a „kollektív intelligencia” működése – a desztinációk versenyképességének alapfeltétele. A hálózati modellben a desztinációk nem elszigetelt entitások, hanem dinamikus, tanuló rendszerek, ahol a tudás, az innováció és a döntéshozatal több szinten történik (Buhalis & Amaranggana, 2015).
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Csapó János (2026): Az okos turizmus rendszere és működése. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636642068Letöltve: https://mersz.hu/hivatkozas/m1403aotre_523/#m1403aotre_523 (2026. 06. 16.)
Chicago
Csapó János. 2026. Az okos turizmus rendszere és működése. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636642068
(Letöltve: 2026. 06. 16.https://mersz.hu/hivatkozas/m1403aotre_523/#m1403aotre_523)
APA
Csapó J. (2026). Az okos turizmus rendszere és működése. Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636642068.
(Letöltve: 2026. 06. 16.https://mersz.hu/hivatkozas/m1403aotre_523/#m1403aotre_523)
A „smart systems approach” (okos rendszereken alapuló megközelítés) fogalmát Bethune, Buhalis és Miles (2022) továbbfejlesztették a reziliencia fogalmával összekapcsolva. A „Real Time Response” (RTR, valós idejű válasz) modell azt mutatja be, miként képes egy desztináció valós idejű adatok alapján reagálni a váratlan helyzetekre, legyen szó környezeti kockázatról, válságról vagy hirtelen keresletingadozásról. A szerzők szerint az okos desztináció lényege abban rejlik, hogy képes „összezsugorítani” a döntéshozatal idejét, és így gyorsabban, rugalmasabban válaszolni a külső hatásokra (Bethune et al., 2022).
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Csapó János (2026): Az okos turizmus rendszere és működése. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636642068Letöltve: https://mersz.hu/hivatkozas/m1403aotre_524/#m1403aotre_524 (2026. 06. 16.)
Chicago
Csapó János. 2026. Az okos turizmus rendszere és működése. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636642068
(Letöltve: 2026. 06. 16.https://mersz.hu/hivatkozas/m1403aotre_524/#m1403aotre_524)
APA
Csapó J. (2026). Az okos turizmus rendszere és működése. Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636642068.
(Letöltve: 2026. 06. 16.https://mersz.hu/hivatkozas/m1403aotre_524/#m1403aotre_524)
Egyes szerzők (Ivars-Baidal et al., 2021) a desztinációkat adaptív rendszerekként értelmezik, amelyek a kiber-fizikai infrastruktúrák (érzékelők, adatgyűjtők, mesterséges intelligencia) és az emberi visszacsatolás között egyensúlyoznak. Ez a kettős struktúra – a technológiai és a társadalmi réteg integrációja – teszi lehetővé, hogy az okos desztinációk rugalmasan reagáljanak a változásokra, és a fenntartható fejlődés irányába haladjanak.