3.2. A mOs- ige grammatikalizációja
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Oszkó Beatrix–Cser András (szerk.) (2025): Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVII.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641238Letöltve: https://mersz.hu/hivatkozas/m1296anyt_37_314/#m1296anyt_37_314 (2026. 05. 13.)
Chicago
Oszkó Beatrix, Cser András, szerk. 2025. Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVII.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641238
(Letöltve: 2026. 05. 13.https://mersz.hu/hivatkozas/m1296anyt_37_314/#m1296anyt_37_314)
APA
Oszkó B., Cser A. (szerk.) (2025). Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVII.. Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641238.
(Letöltve: 2026. 05. 13.https://mersz.hu/hivatkozas/m1296anyt_37_314/#m1296anyt_37_314)
Egy korábbi tanulmányomban (Csepregi 2003) már tárgyaltam ezt a témát. Akkor megállapítottam, hogy a mOs- ige egyes hanti nyelvjárásokban háromféle grammatikalizációs folyamat kiindulópontja lehetett: (1) a puszta igető mondatszóvá vált (V, Szal, Szurg, Kaz); (2) a felszólító módú, 3sg személyű alak partikulává vált (Szurg); (3) az igető affixummá vált és beépült a felszólító módú személyragba (Szurg, Irtis, Konda). Az azóta gyűjtött nyelvi adatok ismeretében érdemes újból áttekinteni ezt a kérdéscsoportot.
Letöltés
A letöltés befejezése után azonnal olvashatod a kiadványt.
A letöltéshez MeRSZ+ előfizetés szükséges.
Mappáim
Még nem hoztál létre mappát.
gomb segítségével választhatsz, hogy fejezetről fejezetre lapozva vagy inkább folyamatosan görgetve olvasnád-e a könyvet.
